Életünk során gyakran kerülünk választás elé, amikor el kell döntenünk merre tovább. De sokan túl leegyszerűsítik a dolgot, még akkor is ha az úgy tűnik épp bonyolult. Nem két lehetőségünk van, hanem számos. Az élet sokkal árnyaltabb annál, mind sem csak kettő választást adjon nekünk, miszerint az egyik a jó a másik meg a rossz döntés.

Ezek között több alternatíva is megbújik, amikkel kisebb nagyobb kerülőkkel, néha kissé döcögősebben, de képesek vagyunk épp úgy célba érni, mint ha másikat választottunk volna. A döntéseinkkel csak azt befolyásolhatjuk, hogy a felesleges dolgokat el kívánjuk e kerülni, azokat amikkel nem szükségszerű szembe kerülnünk a fejlődés és tanulás érdekében. De bármelyik utat is válaszuk a sorszerű életeseményeink alól akkor sincsen kibúvó. Azokat akkor is el fogjuk szenvedni. És igen, ha nem tudatosan az okokat megértve és a nagy egész valamint a tanulási folyamat részeként tekintve nézzük, akkor valóban csak kínszenvedés lehet bizonyos része.

Amint képesek vagyunk nagyobb látószögben szemlélni a dolgokat, akkor máris tanulságos leckeként és megoldandó feladatként tekintünk rá, ami nem feltétlen sorcsapás, hanem sokkal inkább ilyenkor már sorsfeladatnak tűnik. Van, hogy belépünk egy ajtón és a mellételevőn jövünk ki és kérdezzük ilyenkor: Mi történt most, hol vagyok? Ilyenkor csak kihagytunk valamit, nem éltünk meg, nem tapasztaltunk meg valamit, amin át kell mennünk, mielőtt tovább haladhatnánk. Sokszor az életben a megrekedt helyzeteket, a megtanulni szánt lecke felismerésének hiánya okozza. Ekkor alaposan át kell gondolni, mi történt eddig, miért, hogyan jutottunk ide, mit értünk el az életben és mit lehet kezdeni, azzal ahol most épp tartunk.

Jó vagy rossz döntések pedig tulajdonképpen nem is léteznek, csak az emberek kategorizálnak. Igazából csak döntések vannak, melyek közül némelyik gyorsabban, némelyik pedig lassabban vagy épp kerülővel, de akkor is elvisz a célba.

A szöveg forrása a Pudli Blog, pudli.hu

https://www.pudli.hu/2018/08/sorsfeladataink/