Volt idő, amikor csak sodort az élet én meg kábultan bolyongtam, mert nem volt egy határozott célom, amit magaménak éreztem volna. A régi vágyaim és céljaim már mind teljesültek vagy idejétmúlttá váltak, újak pedig maguktól nem keletkeztek.
Tudom milyen az, amikor arra eszmélsz, hogy telnek az évek, Te pedig nem haladsz sehova sem! Másoknak már van párja, családja, gyerekei, lakása, álom munkája, életcélja, elhivatottsága… Te meg csak állsz egy helyben, mert évek alatt sem tudtad eldönteni, merre is indulj el.
Azonban nem kell ennek így maradnia! Bármily tanácstalan is vagy, bármennyi kudarc is ért a múltban,
Képes vagy megtalálni a helyed, az utad, a lelkesítő célokat!
Mindenki lelkében ott szunnyadnak azok a vágyak, amelyek a valódi életfeladatát tükrözik. Csak felszínre kell hozni ezeket a lelki-vágyakat és máris érezni fogod, hogy élsz!
Milyen jó lesz, amikor újra érzed az irányt, érzed, hogy helyeden vagy és jó felé mész! Érzed magadban az elszántságot, a hitet,a lelkesedést.
Ezzel a lendülettel véghez tudod vinni a céljaidat, megvalósíthatod álmaidat!
Joggal kérdezed:
Miért nincsenek céljaim?
Azért, mert kívül keresed a céljaidat és ehhez jó ötleteket gyártasz vagy másokra hallgatsz.
Az emberek nem tudják, hogy:
