Az egészség előfeltételei:
A béke :
pl. Hogyan lehetne az egészséges táplálkozás feltételeiről beszélni egy olyan országban,ahol harcok dúlnak és még az alapvető élelmiszerek is nehezen beszerezhetők.

A legalapvetőbb fizikai szükségletek (éhség, szomjúság, ruházat, lakás) kielégítése.
Alapvető ismeretekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy foglalkozni tudjunk az egészség kérdésével.Tudnunk kell, hogyan működik a testünk, hogy megértsük, hogyan keletkeznek a betegségek és milyen szerepük van ezekben, a mindennapi szokásainknak.

A társadalom amelyben élünk tekintse értéknek az egészséget, az emberi életet és a társadalmi igazságosság és egyenlőség elve alapján biztosítsa, hogy ezekből mindenki részesedjen.

A magyar társadalom egyik legfontosabb célja az egészséges ifjúság.

Ezért az iskolai egészségfejlesztés mindannyiunk közös feladata, sikerének feltételez iskola dolgozóinak és vezetőségének egészségfejlesztés iránti elkötelezettsége.

Az egészséget meghatározó tényezők:

1.- Genetikai tényezők ( örökítőanyag, amelyet a szülőktől kapunk ): Fontosak, de nem szabad

meghatározó jelentőséget tulajdonítanunk ezeknek, az egészségünk

vonatkozásában.

2.- Az életmód ( külső tényező ): táplálkozás, testmozgás, mindennapi szenvedélyeink ( dohányzás,

alkohol, kávézás stb.).

3.- A környezet amelyben élünk ( külső tényező): lakás, munkahely, és a tágabb természetes és épített

környezet amelyben élünk, valamint a társas közeg is. Ez utóbbi

hiányában nehezebben vészelhetők át a krízishelyzetek.

4.- Egészségügyi ellátás a lakóhelyen ( jelenleg nem mérhető az egészség befolyásolása fentiekben

részletezett tényezőkhöz ).

Pszichológiai tényezők szerepe az egészségi állapot alakulásában.

A betegséggel járó testi, életbeli és pszichés változások:

a betegnek szembe kell néznie a testi funkciók fenyegetettségének problémájával.( pl. valamely
szerv működésének leállásával).

külön erőfeszítést igényel az új helyzethez való alkalmazkodás ( pl. Akkor küldik idegenek közé, amikor talán legjobban a családjára lenne szüksége).
megterhelik a külső megjelenésében bekövetkező változások sora (pl. kemoterápia: hajhullás).
betegsége, társadalmi helyzetét, szociális szerepét fenyegeti (pl. Munkaképesség).
Pszichés állapotának negatív változása- düh, tehetetlenség, bűntudat, halálfélelem, bizonytalanság, autonómia és kontrollvesztés.

A betegségek közvetlen pszichés következményei:

szorongás, félelem (jövőtől, következményektől), frusztráció (önértékelésben, biztonságérzetben, személyközi kapcsolatokban, társadalmi szerepekben, jövőkép alakulásában).
szubjektív viszonyulás a betegséghez: amit mindannyian kialakítunk és ami sajátos és ránk jellemző.
Ötféle lehet: reális, tagadó, közönyös, túlzó és betegségkereső viszonyulás.

A betegségnek tulajdonított jelentés:
A betegség reprezentáció tanulmányozása segít megérteni az egyéni eltéréseket mutató, a betegség szubjektív megélésére vonatkozó élményeket.
stressz, szorongás: a szervezet válasza valamely specifikus igénybevételre.
Forrásai: konfliktusok, élethelyzet változások, napi bosszúságok.

Lehetőségek a jó egészségi állapot megőrzésére:

Az egészséget kedvezőtlenül befolyásoló tényezők a kockázati tényezők.
A betegség létrejöttének valószínűségét csökkentő tényezők a kockázatot csökkentő, védő (projektív) tényezők.
Egy- egy betegség kialakulásának megakadályozására irányuló tevékenységeket megelőzésnek (prevenciónak) nevezzük.

1.- Elsődleges megelőzés (primer prevenció)
Egészségi állapotra káros hatást gyakorló kockázati tényezők csökkentése (pl. gyermekkori védőoltások, a dohányzás káros hatását megismertető programok stb.)

2.- Másodlagos megelőzés (szekunder prevenció):
Megakadályozza egy már kialakulóban lévő kóros állapot további súlyosbodását, illetve megtalálja azokat, akiknél ez a korai elváltozás már fennáll, de még betegségre utaló tünetek nincsenek (szűrővizsgálatok).

3.- Harmadlagos megelőzés (tercier prevenció):
Azokra irányul, akiknél már előfordult valamilyen megbetegedés, amelyből felépültek, és ezért az a cél, hogy helyreállítsák a betegség előtti állapotot, és megakadályozzák a betegség kiújulását, visszatérését.
Az 1980-as évek végéig, az egészség érdekében végzett megelőző, egészségvédő munka, az egészséggel kapcsolatos információk, ismeretek átadására összpontosult.
Ezen tevékenységek összessége egészségnevelésként vált használatossá a köztudatban.