A boldogság egyfajta tudomány, szigorú tananyag. A boldogságnak mechanizmusa, dinamikája van. A boldogság boldogságot fakaszt, és a boldogtalanság boldogtalanságot vált ki. Ez logikus, de igen nehéz eszerint cselekedni a mindennapi életben. Az optimizmust is tanulni kell. Meg kell tanulnunk, hogy a látszatok ellenében gondolkodjunk, és minden dologból kiválasszuk a benne rejlő pozitívat. Még a legnegatívabbnak, legreménytelenebbnek tűnő dologban is van valami pozitívum. Kihámozása mindig izgalmas, de korántsem könnyű feladat.

Persze könnyű meglátni a dolgok szép és jó oldalát, ha egészségesek vagyunk, és meg vagyunk elégedve az életünkkel. De már sokkal nehezebb, ha valami kellemetlen történik, ha egészségünk megrendül, anyagi veszteség ér bennünket, vagy szerelmi csalódás. Kudarcainkból le kell vonnunk a tanulságot, de nem szabad túlzásba vinni az önsajnálatot, és ne keressünk ürügyet boldogtalanságunk őrizgetéséhez. Éppen ez a pillanat- mikor " minden rosszul megy " - amikor a legoptimistábbnak kell lennünk és amikor legnagyobb szükségünk van a pozitív gondolkodásra. Ez abszurdnak tűnhet, de ez a kulcsa az egésznek. Ez az a szerkezet, amely lehetővé teszi a boldogságdinamika beindítását. Ez a mechanizmus fejleszti az akaratot, amely a sors megváltoztathatóságnak motorja.

A boldogságra gondolni azt jelenti, hogy a jövendő boldogságunkat készítjük elő. Érlelnünk kell tehát az eseményeket és gondolatainkkal segíteni őket. Ne hagyjuk, hogy a félelem megfertőzzön minket, ez csak kudarcot von maga után. Ha magunkat egészségesnek, gazdagnak, boldognak látjuk, az már szinte fél siker. Ne foglalkozzunk a részletekkel. Csak az számít, hogy felszabadítsuk a képzelőerőnket. Hatalmas erő ez, úgy az egészség, gazdagság, mind a szerelem világában.

Minden ember különleges eset, mindenkinek a neki leginkább megfelelő gyógymódra van szüksége. Abban még az orvosok is egyettértenek, hogy a betegségek nagy része pszichoszomatikus eredetű, azaz a betegség lelki okokra vezethető vissza.

A BETEGSÉGTŐL VALÓ FÉLELEM MAGÁVAL HOZZA A BETEGSÉGET

Ha a gyógyulásra vonatkozó gondolat, gyógyulást eredményez, akkor nyilvánvaló, hogy a betegségre irányuló gondolat betegséget nemz.
Bizonyos betegségekre szükségünk van. A test megtisztulását okozzák, mivel a problémák kivetítésével kimossák azt. A lappangó problémák így jutnak felszínre. Kicsit ez is a betegség szerepe. Minden egyes lábadozást újjászületésnek kell tekintenünk.

Tegyük fel magunknak a kérdést: "Mit akarok én valójában? Mi a célom?" Ha ezt sikerült meghatároznunk, alkotó gondolatainkat máris ebbe az irányba terelhetjük. Az alkotó gondolat és az optimizmus együtt a biztos siker garanciái. Alkotó módon gondolkodni annyi, mint örülni annak amink van. " Gondjaim nem léteznek". Ez a kijelentés valótlannak tűnik, de ez a siker alapja.Elromlott az autó? Jót fog tenni egy kis gyaloglás. Esik az eső? Gondoljunk a száraz földekre. Nézzük minden dolognak a pozitív oldalát. Tekintsük nem létezőnek a negatív oldalt, egészen addig, míg csak észre nem kell venni.
Ez a szemlélet persze nagy változás az ember életében, de hogyan is reméljük, hogy a világ megváltozik, ha mi magunk képtelenek vagyunk rá.
Valahányszor negatív gondolatunk támad, gondoljunk rögtön annak pozitív megfelelőjére. Tegyük ezt az élet legapróbb dolgaival is. Ne nyugtalankodjunk! Egy idő után az új gondolkodásmód második természetünké válik.

Ha valaki szeretne jólétben, bőségben élni legyen becsületes. Ez ellent mond ugyan a mai világban való érvényesülés lehetőségének, de itt másról van szó.
Miért legyünk becsületesek? Azért, mert így tudunk bizalmat kelteni magunk iránt.
Vállalkozó kedvű, és bizakodó. Íme a két kulcsszó. Ne veszítsük szem elöl, hogy a becsületesség meghozza gyümölcsét. Akit meglopunk, és aki ezt észre veszi, az soha többé nem fog bennünk megbízni, még akkor sem, ha ezt nem mondja. A bizalom bizalmat szül, mint ahogy a félelem félelmet. Az aki bízik a képességeiben, többre viszi, mint aki kételkedik. Tekintsük úgy a tisztességet, mint egy építőelemet, és akkor gondolkodásunk segítségével valóban építeni fog.

Örüljünk a sikereinknek

Aki egy " kis semmiségnek " is örül az mindig boldog.
Viselkedjünk hasonlóképpen az élet minden területén, és meglátjuk, hogy sorsunk jobbra fordul, sokkal jobbra.

Kudarc nem létezik

A kudarc szót ki kell törölnünk a szótárunkból. Kudarc nem létezik, mert az élet mozgás, játék és sport. Az élet örök tanulás. Amíg nem tanuljuk meg a leckét, mindig ugyanazokat a hibákat követjük el. Áll a népi mondás: " A tapasztalat az egyetlen iskola, melyben a hülyék is tanulnak".

Minden pillanatunknak megvan a maga jelentősége

Minden negatív gondolat már csírájában, magában hordja a negatív tettek lehetőségét.

Tegyük gyümölcsözővé a pozitív eseményeket

Tanuljunk meg boldognak lenni. Milyen sokan hagyjuk parlagon a pillanatotokat anélkül, hogy időt szánnánk rájuk. Meglátunk egy szép tájat? Álljunk meg néhány percre, lélegezzünk nagyokat és nézzünk szét. Valami olyat eszünk amit szeretünk? Engedjük át magunkat az ízek örömének, és ne kanalazzuk be az ételt minél gyorsabban. Találkozunk valakivel, akivel jól megértjük egymást? Ne siessünk, élvezzük a vele eltöltött időt. Egy ínycsiklandozó illat a lelket is megörvendezteti, akár egy szép arc látványa, egy jó cselekedet- legyen bár egészen kis jelentőségű. Valahányszor egy ilyen apró örömben van részünk, mondjuk magunkban: " Boldog vagyok, hogy vannak ilyen pillanatok, jól érzem magam, vagy pedig: " Lám szép is lehet az élet". Hamarosan mindennapi életünkben is érezni fogjuk e kijelentések kedvező hatását.

Az idő megszelidül

Az optimizmus azonban nemcsak a test, hanem a lélek terápiája is. Eljutunk oda, hogy szeretni fogjuk, amit csinálunk és azt fogjuk csinálni amit szeretünk.
Ha vágyainkat azonnal kitudnánk elégíteni, hamar rájuk unnánk. A vágyak visszatartása fontos eleme a " játékunknak ". Képzeletünkben mindig legyenek késleltetett vágyak.

Az elengedhetetlenül szükséges akadályok. Az akadályok a fejlődés szükséges velejárói. Segítenek abban, hogy megerősödjünk, kezdeményezzünk és képesek legyünk a változásra. Az akadályok ébresztenek hiányosságaink, gyengeségeink, korlátaink tudatára.

Beszélhetünk arról, hogy micsoda hatalom rejlik a szavakkal való bánásmódban. Használjuk fel a csendet arra, hogy másokat hallgassunk. De ne elégedjünk meg azzal, hogy csak hallgatjuk őket. Miközben beszélnek, nézzük is őket, figyeljük gesztusaikat, mimikájukat, arckifejezésüket, hanglejtésüket. Minél több részletre terjed ki képzelőerőnk, annál erősebb hatást érünk el szuggesztióval.

Figyeljünk a fizikai megnyilatkozásokra!

Térjünk most vissza a pénz problémájára, mely sokak érdeklődésére tart számot.

Mondjuk ezt: " Mindig van annyi pénzem, amennyi kell, és soha nem szűkölködöm".- és ez valóra is fog válni. Ne legyünk fösvények! A fösvénység a pénz elvesztésétől való félelem. Szeressük a pénzt, de azt is aminek a megtestesítője. Költsük örömmel és ne gyötörjük magunkat, hogy elfogy. Legalább " felélte " a pénzét. Többet ér a felélt pénz, az átélt szerelem és megélt pillanat- bármilyen nagyságrendű legyen is, mint amiből sok van, de nem tudtuk élvezni.
Nem azért jöttünk a világra, hogy szenvedjünk, hanem azért, hogy felfedezzük: társteremtői vagyunk az Univerzumnak.