Van két barátunk is, akik nagyon keresik a boldog párkapcsolatot, mégis hónapról-hónapra ugyanolyan kapcsolatokat vonzanak be:
Az egyikükbe egy pillanat alatt beleszeretnek a pasik, az elején minden jól megy, már közös nyaralást és összeköltözést is terveznek, aztán a nyaralás előtti héten egyszer csak eltűnik a pasi, onnantól semmi hír róla, hogy mi történt vele.
A másik barátunknál viszont csak félig jönnek össze a dolgok, ugyanis az elején a partnerek nem vállalják fel teljesen a kapcsolatot és mire pár hónap múlva rájönnek, hogy megtalálták életük szerelmét, addigra a barátunk már kiszeret belőlük.

Mindketten már a sokadik ilyen párkapcsolati történetet élik meg, ilyenkor csak egy okra gyanakodhatunk: valamilyen tudatalatti párkapcsolati minta működik a háttérben!

Mi az a párkapcsolati minta?

Párkapcsolati életünk minőségét, a melléfogásainkat és kudarcainkat is nagyban meghatározza, hogy milyen párkapcsolati mintát hoztunk magunkkal gyermekkorunkból, például milyennek láttuk a szüleink, nagyszüleink párkapcsolatát.
Mivel egy gyermeknek még nincsenek saját tapasztalatai a párkapcsolatról, így az első és éppen ezért a legmélyebb benyomásokat a környezetében élők párkapcsolatait látva és érezve szerzi meg.
Ha a körülötte élők harmonikus kapcsolatban élnek, akkor számára ez lesz az etalon (ez a legritkább!), viszont ha konfliktust, szeretetlenséget, elhagyást, megcsalást lát maga körül, akkor ez fog bevésődni, mint alap párkapcsolati minta.

Erre a mintára az idő haladtával számos újabb emlék, érték, gondolat rakódik rá, de az a mélyben ottmaradva továbbra is kifejti a hatását. Sőt, minél mélyebb egy feldolgozatlan emlék, minta, annál alattomosabban tud hatni, hiszen a felszínen már nem is emlékszünk rá, mégis meghatározza az alapvető viselkedésünket, vagy döntéseket hoz a felszíni szándékaink ellenére.

Mindez aztán úgy realizálódik, hogy a tudatalattinkban levő minta mintegy programként újra meg újra megismétli magát, magyarán pontosan olyan párkapcsolatokba keveredünk bele, mint amilyet gyerekkorunkban láttunk a szüleinktől, nagyszüleinktől!

Megeshet az is, hogy a minta kialakulásakor már felismertük, hogy így nem érdemes a párkapcsolatot élni, ezért eldöntjük, hogy mi majd másként csináljuk ha nagyok leszünk! Azonban ez a pozitív törekvés is megakadályozhatja, hogy boldog párkapcsolatot teremtsünk, hiszen nem élhetjük a saját belülről fakadó párkapcsolatunkat, mert még mindig a gyerekkori minta fogságában vergődünk, annak ellenkezőjét próbáljuk megvalósítani.

Akárhogyis, a párkapcsolati mintáinkból rendkívül sokat tanulhatunk, azonban ha boldog párkapcsolatot szeretnénk, akkor egyszer el kell engedni azokat. A elengedés azonban nem egyszerű, nem csak egy gondolat vagy döntés eredménye, hanem mélyreható önismereti munkát igényel a teljes feltárás és kioldás. Ennek a módszerét fogom részletesen megtanítani mindazoknak, akik eljönnek a jövő vasárnapi tanfolyamra Budapesten.