Házi feladatom
Elérkeztem arra a pontra, hogy meguntam, hogy kiborulok!
Pénteken elsírtam magam. Hajlamos vagyok, hogy spirituálisan elbízzam magam és pénteken kiderült, hogy nem is vagyok olyan jó szinten, mint ahogyan azt én képzeltem, illetve kivülről visszajelezték nekem. Egyértelművé, letagadhatatlanná vált, hogy Inyóka csak képzeli, hogy ő mennyire tuti a valóság mást tükröz. Már a múlt héten kiderült, de akkor még nem vettem komolyan, de pénteken az arcomba tolták a tényeket és akkor sírva fakadtam! Volt már ilyen máskor is és akkor is nagyon fájt!:-(
Ennek örömére elég nagy volt bennem a késztetés, hogy számba vegyem életem dolgait, személyiségemet, mert változtatni akarok a jelenlegi helyzeten. Jó lenne tisztábban látni, élni, jobban ismerni magam. Azt tanácsolták, hogy egy ilyen nagytakarítás előtt érdemes számba venni és rangsorolni a konfliktusaimat. A konfliktusok alá soroltam azokat, amik zavarnak, ami fáj, ami rosszul esik és amitől félek.
Lássuk a listát:
1. Nem figyelnek rám kellőképpen. El tudom viselni, ha nem figyelnek rám, de akkor ne is vegyenek egyáltalán észre. Ha már észrevesznek és figyelem energiát kapok, az nagyon fáj, ha egyszer csak elvesztem ezt a figyelmet.
2. Ha nem tartanak értékes embernek.
3. Mikor kiderül, hogy egyes területeken fejlettebbnek érzem magam, mint amilyen vagyok.
4. Erőszakosság, agresszió a verbalitásban.
5. Nehezen viselem, ha nem történik velem semmi, ha nincs változás az életemben.
6. Felnőttek butasága, tudatlansága.
7. Az életem teljes lesz gyerek nélkül is? a gyerek téma még nincs bennem a helyén, nem letisztázott.
8. Közeli hozzátartozóim halála.
Ez a problémalistám! De akkor most mi van?!
Végig néztem, hogy melyik területet, hogyan kellene megoldanom meditáció segítségével, de hol is kezdjem?!
Az első, legnagyobb problémánál, hisz az a legsürgetőbb, de a legnehezebben megoldható, vagy a kevésbé fontossal, ami viszont gyorsabban feloldható?
- Inyó blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
20 hozzászólásNekem a kollektív tudatalatti azt válaszolta, hogy a hármassal kezdjed. Gondold át, ez reális-e szerinted...:)
Ha már te is ezt mondod!:-) Sanyi is a 3-ast javasolta!
Köszönöm a megerősítést! Akkor önértékelés meditáció következik!:-) Spirituális fejlettségem értékelésével, újraértékelésével a fókuszban!
Megcsináltam a meditációt. Egyértelműen közölték velem, hogy a 10-es listán, a spirituális fejletségem a 2-es szintet üti meg!:-) Hát...:-)
Érdekes, mert mire meditálni kezdtem- előtte sokat agyaltam a témán-, már nem volt ütős ez a tény, egész higgadtan kezeltem és igyekeztem elfogadni , a szívembe beengedni ezt a tényt! Azt hiszem sokat változtatott rajtam a múlt hetek történései és ez a meditáció.
De mi a 10? Buddha?
Hogy mi a 10? Fogalmam sincs!:-)Meditációmban ez a skála jött, hogy tudjam magam viszonyítani! A lényeg az, hogy még nagyon az elején vagyok a fejlődésnek! Helyre tett, nem képzelek, már többet magamról, mint ami vagyok! /bármennyire is szeretném:-)/
Visszatérve a 10-esre, igen azt gondolom, hogy a megvilágosodott lehet a 10-es! Tehát én még csak a nyomában sem kullogok!:-)
ok, csak mert én úgy csinálnám inkább - ha már skálázás - hogy akkor százas skála... és azon 2-3-4 ismerős és eltérő tudatosságú ember szintjét "bemérni" ha lehet ilyet (a két végletet amit belátok mondjuk), és hogy ezen a pályán hol helyezkedhetem el én. Na az információ, mert így csak egy iránymutatásról szól ez.
Szia!
Valószínű, hogy nekem ez is elég volt! Ennyi jött, nem agyaltam rajta, meditatív állapotban jött ez az "infó". Nekem infó volt, mégha iranymutatásnak is tűnik. Helyemre tett és ez a lényeg!
Én a halállal kezdeném a sort.(Még ha nem is ez tűnik a legsürgetőbb problémának)
Miért? Mert végignézve a listát valójában több helyen is szerepel ....
Ha a halállal dolgozol rengeteg fajta érzelmet és blokkot fel tudsz oldani.
A fájdalom,az elengedés az elmúlás gyakorlása.És a listán szereplő dolgokban ezek igazából benne vannak.
Számomra érdekes,hogy leghátulra írtad.Pedig igazából minden benne van a halálba....
A megsemmisülés az újjászületés és minden ami közte van:-))
Sok sikert:-)))
Kedves Bea!
Rendkívül jól esik, hogy ismerhetlek, hogy egy ilyen tudatos lény sorait olvashatom! Minden hozzászólásodból süt a tapasztalati mélység, a tiszta látásmód, és a bölcsesség, amit nem könnyű megszerezni, ahhoz már lélek is kell!
Csak azt sajnálom kicsit, hogy nem az én tanítványom vagy, mert akkor még büszke is lehetnék Rád, és azáltal magamra is! : ))
Nem baj, majd dolgozom rajta!
Amit Inyónak javasoltál, az teljes mértékben úgy van, ezért nyitottam is egy fórumot, ahol jól kibeszélhetjük a halált!
Mit jelent számodra a halál?
Köszönöm és kérlek, legyél jelen az életünkben minél tovább, taníts minket!
Szia!
Megvolt! Meditáltam a halálról! Több napig jelen volt az életemben és az egyik este végül sikerült is belemerülnöm ebbe a témába. Kiütött!
Apukám jelent meg a meditációban, aki 4 éve halt meg és már másfél éve jól voltam. Úgy éreztem, hogy elengedtem és szépen fel tudtam dolgozni az eltávozását. De ezen az estén rámtört egy erőteljes lelkiismeretfurdalás, hogy nem tettem elég erőfeszítést azért, hogy megmentsem az életének a félresiklásától. Nem értettem mi ez? Apu halála óta egy deka lelkiismeretfurdalásom sem volt ezzel kapcsolatban, mert tudtam, hogy igenis megtettem, amit meg lehetett tenni érte. De akkor miért?
Rájöttem, hogy mikor még élt, akkor volt bennem egy ilyen kétely, hogy tényleg megteszek-e mindent és ebből az érzésből jött fel a maradék. Ezen az estén, azt hittem megszakad a szívem, nagyon fájt és zokogtam. Úgy éreztem, hogy ezt a lelkiismeretfurdalást, fájdalmat sokáig tart majd feldolgoznom, de nem...!:-)
Másnap kerestem magamban az esti érzéseket, de bárhogy is kutattam hűlt helyét találtam. Hmmm, meglepődtem és akkor tudatosult bennem, hogy ez a fájdalom még mélyen bennem volt és most feltört és elhagyott...
Köszönöm Beának és a többieknek is a segítséget.
Ölel: Inyó
Szia!
Én még ezelött az esemény elött állok , és rettenetesen félek ..Anyukám két éve halt meg ...beletemetkezetem a munkába ....és úgynézki egy két hét és nem lesz ez a remek buvóhely....és szembe kell néznem az ő nem létével ....nem tudom , hogy és mikét fogom tudni ezt feldolgozni!
Betti
Kedves Betti!
Hát..., szerintem nem lesz könnyű dolgod! Könnyebb lett volna, ha nem 2 évet vársz a feldolgozással. Most már a fájdalmakat..., jól lenyomtad, elfedted magadban, lassabban leszel túl a dolgon. Igen, ezt be kell látni, hogy fájdalmas dolog egy ilyet feldolgozni, de tisztább életet tudsz ezt követően élni, hisz az önvalód megkönnyebbül, letisztul!
Vágj bele! Most csak vakondokként élsz, gyere ismét a fényre!
Szeretettel: Inyó
Kedves Inyó!
Nem tudom , hogyan kezdjek neki ......Könnyebb volt sokat dolgozni ...
Betti
Kedves Betti!
Szerintem, kezd úgy, hogy hagyd abba a melót!
Teremts magadnak nyugodt környezetet, légy egyedül, figyelj magadra egy kicsit..., figyeld mik jutnak eszedbe, milyen gondolatok kúsznak be a tudatodba és engedd hagy jöjjön, ami ki akar jönni... és most jön a neheze, nem szabad ellenállnod! Nem szabad filmet, tévét nézned, könyvet olvasni, valakit felhívni telefonon, mert ezekkel ugyanazt teszed, mint eddig a melóval tetted, eltereled a figyelmed, de nem dolgozol fel ismét semmit! Nem lépsz egy picit sem előrébb! Engedd, hagyd..., valószínűleg nem igazán kellemes élményeid lesznek, de nincs azzal semmi baj, engedd, hagy sírjál, akár órákat is, de lehet dühöd lesz, akkor üss bele a párnáidba, nem lát senki, nem kell mentegetőznöd semmi miatt, tégy amit jól esik!
Nekem anno segített, hogy elővettem egy papírt és csak írtam, írtam gondolkodás nélkül, ami kijött belőlem...ezek is felhoztak dolgokat...
Számíts arra, hogy ennek az élménynek a feldolgozása nem 1-2 hetes sztori lesz, bár gondolom ezt te is tudod...
Vágj bele, sokkal könnyebb lesz utána, szabadnak és könnyűnek fogod érezni magad!
Én látom, hogy a családtagjaim, mennyivel frusztráltabbak még, ha apuról beszélünk vagy akár hallgatunk, én látom, hogy én sokkal jobban vagyok, mint ők, de ezért tettem is! Szembenéztem a fájdalommal és megadtam amit akart, nem küzdöttem ellene, átment rajtam, majd eltünt!
Lehet így is és úgy is élni, te döntesz, hogyan szeretnél!
Remélem, tudtam valamit segíteni!
Jó ötlet ez a mérősdi.
Kedvet kaptam hozzá, megmértem, hát annyi amennyi.
Volt már sokkal jobb, visszaestem.Sebaj!
Elkezdtem gondolkodni, miért is kellene a tízes, akkor nagyon elszállnék.
Az ötöst tartom a földi létben az ideálisnak.
Akkor nézzük most hol tartok:
Lássuk a listát:
1. Nem figyelnek rám kellőképpen. El tudom viselni, ha nem figyelnek
rám, de akkor ne is vegyenek egyáltalán észre. Ha már észrevesznek és
figyelem energiát kapok, az nagyon fáj, ha egyszer csak elvesztem ezt a
figyelmet.
2. Ha nem tartanak értékes embernek.
3. Mikor kiderül, hogy egyes területeken fejlettebbnek érzem magam, mint amilyen vagyok.
4. Erőszakosság, agresszió a verbalitásban.
5. Nehezen viselem, ha nem történik velem semmi, ha nincs változás az életemben.
6. Felnőttek butasága, tudatlansága.
7. Az életem teljes lesz gyerek nélkül is? a gyerek téma még nincs bennem a helyén, nem letisztázott.
8. Közeli hozzátartozóim halála.
Az aláhúzottak kipipálva. Csaesz és a többiek, most mi legyen a következő?
Köszi
Pussz
Vajon a belsőd mit mondana, ha őt kérdeznéd meg? Szerinted nincs most megsértődve, hogy kívülről várod a választ, mikor ő is szívesen a rendelkezésedre állna? :D
Amúgy miért baj az, ha mások nem tartanak értékes embernek? ;-) (Mondom én, he-he)
Szia csaesz!
Oké, Anyu, igazad van!:-)
Olyan jó volt, hogy megmondtátok, mit tegyek! Ilyen voltam, mindig ügyesen, okosan megcsináltam a dolgokat, amiket mondtak, hogy tegyek meg, csak ne nekem kelljen gondolkodni, dönteni, szerettem a vezettetést! Most is!?:-)
Igen, már biztosabban állok a lábamon, de néha még kell a segítség, megerősítés!
Miért baj, hogy mások nem tartanak értékesnek? Nah, akkor ezt most megkérdem magamtól!:-)
Köszi. látod, akaratlanul is segítettél, vagy nem is annyira karatlanul!?:-)
pussz
Ne haragudj,bár kérdezted mi legyen a következő lépés olvastam is de fogalmam nem volt.Így inkább nem válaszoltam.Viszont érdekel,hogy mire jutottál.
Mire jutottam? Akkor nézzük, számvetek egy kicsit!:-)
1. Nem figyelnek rám kellőképpen. El tudom viselni, ha nem figyelnek
rám, de akkor ne is vegyenek egyáltalán észre... -Mostanában ez nem okoz gondot, valamit haladtam ezen a területen, de még nem teljesen feldolgozott.
2. Ha nem tartanak értékes embernek. - Nem érdekel mostanában.
3. Mikor kiderül, hogy egyes területeken fejlettebbnek érzem magam, mint amilyen vagyok.-Ez pipa.
4. Erőszakosság, agresszió a verbalitásban. - Ebben is haladtam, mert mostanság egyáltalán nem vonzom be.
5. Nehezen viselem, ha nem történik velem semmi, ha nincs változás az életemben.- Ó , ebben nagyon sokat haladtam. ma már képes vagyok fél napokat feküdni, de a filmet még mindig csak úgy tudok nézni, hogy vasalok közben. Kellemest a hasznossal!
6. Felnőttek butasága, tudatlansága.- Ez sem zavar má, sokat haladtam benne, azzal, hogy a régi állapotaimat sikerült elfogadnom, amikor még én is ilyen voltam.
7. Az életem teljes lesz gyerek nélkül is? a gyerek téma még nincs bennem a helyén, nem letisztázott.- Egyre tisztábban érzem, hogy nincs bennem elemi erővel előtörő vágy ezen a területen, úgyhogy mostanában ez a téma sem ráncigál!
8. Közeli hozzátartozóim halála.- Ezzel a területtel folyamatosan dolgozom, álmaimban már rengeteg hozzátartozóm meghalt!
Röviden ennyi, igyekeztem tényszerűen, sallangmentesen válaszolni!
Pusssz