Az elégedettség jó vagy rossz? | Önmegvalósítás.hu

Az elégedettség jó vagy rossz?

Sziasztok!

Van egy kérdés, ami mostanában elég sokat foglalkoztat.
Az utóbbi években elég jól éreztem magam, mert nagyjából elértem azt, amire vágytam, amit elterveztem, és más dolgok sem zavartak különösebben. Azt hiszem, ez az elégedettség állapota, teljesen jól vagyok a bőrömben és nem kívánok máshol lenni, más ember lenni, vagy valami mást csinálni. Nekem minden úgy van jól, ahogy van!

Azonban amikor ezt egy ismerősömnek elmeséltem, Ő azt mondta, hogy akkor én megrekedtem, nem fejlődök tovább és hogy valami baj van velem! Szerinte minden embernek fejlődnie kell, kell hogy legyen egy célja, de mivel engem már semmi sem hajt, ezért én nem vagyok az utamon. Azt mondja, hogy sürgősen tűzzek ki célokat, különben befásulok, megrekedek és így maradok, ahogy most vagyok!

De én ezt nem érzem bajnak. Tök jól vagyok, nem hiányzik semmi sem, sőt teljesen elégedettnek érzem magam. Miért kellene bármit is kitűznöm, amikor most is meg van mindenem?
Most akkor rossz úton járok? Tényleg megrekedtem? De akkor mi felé induljak el? Mit kellene csinálnom?
Teljesen összezavarodtam! Kérlek segítsetek!

Köszi előre is!
András

Beküldte: | 2010. ápr. 24. szombat - 23:04

Hozzászólások

2 hozzászólás
bizonytalan vagyok, vagy mégsem?
2010. április 27. kedd, 14:10 | kirsikka-out (útkereső)

mégse voltál annyira elégedett, ha így összezavartak... :)
ez már jó jel! :)))

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Szerintem az elégedettség egy egészséges állapot
2010. május 07. péntek, 16:32 | Huszti Sándor -...

Szerintem az elégedettség egy egészséges állapot, méghozzá egy spirituálisan fejlett állapot, ha tényleg igaz, és nem csak önbecsapásból éled meg annak!

Vannak, akik még nem elégedettek, csak annak látszanak. Megrekedtek egy majdnem beteljesült szinten, mert elnyomják magukban a vágyaikat, az elégedetlenségüket, a fejlődési vágyukat. Korábban ugyan megpróbálták beteljesíteni, megoldani ezeket, zavarta őket a kielégületlenség és a kudarc érzése, ezért inkább megpróbáltak lemondani, elengedni mindent.

Azonban lehet, hogy ezt nem tökéletesen cselekedték meg, így a lemondásból és elengedésből csak elfojtás, elnyomás lett, nem igazi feladás!
Elnyomták a vágyaikat, elnyomták az elégedetlenségüket, így motiváció és zavar mentesnek érzik magukat a felszínen, és ez hasonlít is az elégedettséghez, de nem az!

A kérdés az, hogy benned hogy van ez?
Elnyomtál valamit, vagy tényleg kiégetted, elengedted a dolgokat?

Vajon miért kapsz egy ilyen kételkedő barátot?