Spirituális mesterek követése
A napokban a kezembe került egy könyv, melynek az volt a címe: Meditáció. A szerző Sri Chinmoy.
Nézegettem a fedőlapot, és figyeltem a bennem kavargó érzéseket.
Sajnos azt hallottam Chinmoyról, hogy szívroham vitte el.
Hogy hallgassak egy olyan útmutatására, aki a szívről, szeretetről beszél, mégis a szíve miatt halt meg?
Annyira szégyellem magam emiatt. Biztos, hogy Ő osztályokkal magasabb szinten járt, mint én. Mégsem tudtam egy oldalnál többet olvasni az írásából. Taszított.
Mit toljak el az útból, hogy ne érezzek ilyet? Az előítéleteimet?
És az segít, ha ő mégis rossz felé ment? Állíthatok én ilyet egyáltalán?
Mi a véleményetek, saját tapasztalatotok?
Köszönöm. Máté
- blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
66 hozzászólásSzia Kavics!
Gondoltam h számítottál arra h válaszolok......................:)
Most biztos azt várod,h meg fogom védeni ezt az írást de szerintem akinek nem tetszik az ne Őt olvassa............ennyi....
Szóval ennél a résznél mikor azt olvastam amit írtál,idéztél oshotól én is meglepődtem h MI VAN?!!!!
De ha jobban belegondolunk a mi szemszögünkből(nem megvilágosodott)ez szin te elképzelhetetlen mert számunkra valljuk be h a párunkat mi(tisztelet a kivételnek)birtokolni is akarjuk,mert azt hisszük,h ő a miénk pedig ez nem így van!!!!!!!!!!
Tárgyakat lehet birtokolni de egy embert nem mert abból rabszolga lesz nem pedig a szeretett párunk...............remélem értitek h mire gondolok!!!
Tudtok esetleg vlmi hiteles dokumentumfilmet Oshóról h vlhogy kiderítsük h mi nem stimmel vele?:) bár nekem semmi bajom Vele....................
Egyébként másoktól is olvastam hason ló könyveket,nem vagyok elfogult Oshoval kapcsolatban.............na jó egy kicsit:)
Dehát mint ahogy mondják,mindenkinek "más jön be"és ez igaz..........
De őszintén megmondom h már én is találtam furcsaságokat,ellentmondásokat a könyvekben de ezért szerintem nem Oshót kell megkérdőjelezni,hanem a tanítványait akik ezeket a könyveket összeállították mert ugye mint tudjuk Osho egyetlen könyvet sem írt!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Szóval mások is szinesíthették vagy épp elvehettek az eredeti mondanivalóból!!!
De tegyük hozzá ha a gyakorlatban ezt meg szeretnénk valósítani,a barátnőnk tuti h mondaná hogy "Te nem vagy normális!"...................
Engem Osho ébresztgetett és ezért én hálás vagyok...................ennyi
Anthony de Mello mondta h "attól hogy vlkinek az egy hetes böjt jótékony hatású,lehet hogy egy másik ember meg belehal."
Szóval nincs olyan amit mindenki fenntartások nélkül elfogadna mert mindenki másképp van"programozva":))))
Szóval ha tudtok vlmi doku filmet Oshoról szívesen fogadnám mert lehet kiderül h vlmi nincs vele rendben......és akkor mi lesz????:)))))
Szeretettel : Jánoska
Kavics22
Én pedig alig-alig számítottam rá, hogy válaszolsz, arra pedig végképp nem, hogy bármilyen írásod meg kellene védened. Miért is kellene megvédeni azt, ami amúgy is létezik, csak különféle aspektusból látjuk, vagy talán nem is annyira különféléből. :)
Én nem szeretném birtokolni a párom, mert annak csak szenvedés a vége és a minél nagyobb menekülési kényszer. Ki akarna menekülni a szabadságból ? A kérdés az, hogy mekkora szabadságot bír el egy kapcsolat és vajon miért akarjuk még mindig birtokolni a párunkat, ha már tudjuk belülről, hogy nagyon szeretnénk elengedni. Valószínűleg félelemtől, a magány félelméből fakad ez az érzés, de ez csak feltételezés a részemről. És ha még sem félelemből fakad, vajon mi lehet az oka ? Talán a sors úgy akarja és erre valahogyan ráérzünk, hogy a végső szakítás előtt teljesen megbékéljen egymással a lelkünk.
És vajon miért van az, hogy valaki annyi fájdalmat okoz nekünk, még sem vagyunk képesek elengedni. A lélek érzi, hogy még dolgunk van vele, hiszen ha nem élne bennünk annyira a vágy a másik után, már régen képesek lettünk volna az elengedésre és más irányba nyitni.
Szia Kavics!
Olyan jó érzés m ikor "találkozik" két ember elképzelése a dolgokról mert mikor azt írtad h:"a magány félelméből fakad az az érzés" hogy nem akarjuk elengedni a "párunkat".....................és miközbe ezt olvastam "kirázott a hideg"de nem azért mert fáztam hanem mert mostanság én is ugyanerre jöttem rá meert látom a mások "félelmük által kényszeredett"kapcsolataikat....................
Érdekes elképzelés az is hogy addíg amíg mi saját magunk egyedül nem vagyunk boldogok,hogy tudnánk másokat boldoggá tenni?????és sokszor előfordul hogy két boldogtalan ember a másiktől "várja el h majd boldog lesz"...........:)dehát ők csak a boldogtalanságukat duplázzák meg!!!!!!!
Sokat lehetne erről a témáról írni..............
Örülök h hasonlóan gondolkodunk:))))
Minden jóóót Neked Kavics!
Üdv.: Jánoska
Csak egy apro reszlethez szolnek hozza, "már én is találtam furcsaságokat,ellentmondásokat a könyvekben".
Egy adott iro, tanito vagy mester is kulonbozo korszakokat el at. Mindenkinek van kezdeti, kozbulso es zaro eletszakasza. Az adott szemely egyre kozelebb kerul az igazsaghoz, az igazsag egy aspektusahoz vagy ugy is mondhatom, h egyre inkabb azonosul a tudattal, atveszi annak termeszetet, ezaltal mashogy ir, mashogy magyaraz, sokszor ellentmondasosan, ha osszehasonlitjuk egy korabbi irasahoz... A teljes megvilagosodas elereseig ez jellemzo. Maga a kezdeti szakasz 1-2 evtol akar 10-20 evig is tarthat, fugg az egyen szintjetol es h milyen koran kezdte vagy kezdtek el leirni gondolatait, szavait. Az ido mindenkinek uj, magasabb szintu tapasztalatokat es felismereseket hoz, kepessegeinek fuggvenyeben vagy ugy is mondhatom h tudati tartalmanak fuggvenyeben. Egy pelda a sok kozul, Szepes Maria munkassaganak kezdeti szakaszaban neha rendesen "felrebeszelt". Ha onmagamat nezem is, pl. egy evvel ezelotti kommentem ujraolvasva mar rendesen ki kell javitani, el is kell venni belole es hozza is kell tenni.
Legegyszerubben pedig a parkapcsolathoz, a legfontosabb parameterek a szeretet es a szabadsag. A kulonbozo paroknal kulonbozo merteku a szabadon eresztes, amely mukodteti a parkapcsolatot. A magasabb szintu emberek parkapcsolataban a szabadsag mar oriasi mereteket olt, mert anelkul korlatozva erzik magukat, mig alacsonyabb szinten egymas szetkorlatozasaval "boldogak".
Kihagytam meg egy nagyon fontos aranyt, ami foleg az onmegvalositas kezdeti szakaszaban fontos. A szeretet es a bolcsesseg aranya. Sajat tapasztalatom es kulonbozo mesterek is tanitanak errol. A parkapcsolatomban sokszor a szeretetem rovasara ment a bolcsessegem, ami meg mai napig is "elojon", de mar sokkal ritkabban es legtobbszor meg idoben rajtakapom magam. :) Nevezhetjuk egyfajta elme azonosulasnak is.
"Kövess engem" - mondta Jézus, és ez a mondata azóta filozofiai fejttegetések tárgya lett, ajon hova kell őt követni, hova ment, stb.
Holott annyi az egész, hogy a "kövess engem" egy szófordulat arra, hogy csináld utánam, amit én - és itt egy varázslási gyakorlatsor következett (Jézus tanóráján). Amit a kanonizáció folyamán kicenzuráztak a főpapok a IV. században, így nem a Bibliában, a kanonizált evangéliumokban, hanem az 1947-ben előkerült apokrif evangéliumokban olvasható.