Attól félünk, ami nincs is | Önmegvalósítás.hu

Attól félünk, ami nincs is

Ha letakarsz valamit egy lepedővel, az attól még nem lesz lepedő, ugyanúgy az a valami marad, amit letakartál, csak eltakarja a lepedő.

Erről az elégett múltas blogról eszembe jutott egy régi nagy kedvenc zenekarom számának pár sora (be is idéztem oda), arról pedig eszembe jutott még valami...

Ha a világon minden tudatosság, csak le van takarva valamivel, az azt jelenti, hogy semmi sem tudatosság. Tudatosság ugyanis csak akkor létezhet, ha létezik nem-tudatosság is. Viszont ha minden tudatosság, akkor nincs nem-tudatosság. Ha meg nincs nem-tudatosság, akkor tudatosság se létezik. Akkor basszus, mi az, ami létezik? Tényleg minden csak illúzió? Még maga a tudatosság is csak illúzió lenne? Akkor mire pedálozunk itt mindannyian? Kezdem megérteni, hogy miért nem világosodik meg senki.

1. Mert nincs is megvilágosodás.
2. Mert félünk megvilágosodni.

Hogy kizárja egymást a kettő :D:D

DE! Igazából egymásból következik. Pont azért félünk megvilágosodni, mert nincs is megvilágosodás. Ha viszont történik velünk valami, ami valójában nincs is, az mit művelhet ugye az elmével. Megőrül. Belebolondul. Olyan ez, mint a halucináció. Nem felébredésként tekint az elménk a megvilágosodásra, hanem pont rémálomként. Pontosan attól félünk, ami Müller Attilával történt, hogy leég a múltunk. Nem merünk megvilágosodni, mert azzal minden, amit addig hajtogattunk, elég, érvényét veszti, megsemmisül. És miért? Mert a megvilágosodás nincs is. Ugyanaz maradsz, aki voltál, mégis elvesztesz mindent, ami voltál. Szavakba önteni sem tudod, nem tudod megértetni másokkal, hogy mi történt, mert igazából életedben először Te "történtél" meg. Azelőtt a történések rajtad kívül történtek, egy tört-énné változtatva Téged, de most minden Te vagy, minden benned egyesül. Nem is történik igazából semmi, mégis minden megtörténik egyszerre. Nem tudod mire fogni, hogy megváltoztál, mert egyrészt nem történt semmi, másrészt meg se változtál, csak mások számára. Mások hülyének néznek, nem értik mi van veled, közben ugyanaz vagy, aki voltál.

Ez egy picit tényleg félelemetes. Vagy csak nekem még? Ti hogy érzitek, készen állnátok minderre? Minderre a semmire? :)

Beküldte: | 2011. ápr. 27. szerda - 13:32

Hozzászólások

38 hozzászólás
HajduM képe
Ilyen értelemben nincs is elégés, csak égés, lángolás és
2011. április 27. szerda, 16:28 | HajduM

Ilyen értelemben nincs is elégés, csak égés, lángolás és alakulás. Talán még a változás sem jó szó, mert valóban, ugyan az marad az ember. legfeljebb másként értékeli a dolgokat. Felelősségteljesebb, átgondoltabb higgadtabb, de amit kölyök korban tapasztalt az el nem vész az is benne van az aktuális emberben. Hiszen éppen azok a dolgok lettek mindenki útjává, amelyekről most azt mondanánk: Már nem vagyok ilyen, pedig az olyanság nélkül nem lennék ilyenek amilyenek éppen vagyunk.

Kellenek a tapasztalások, és nem is kell, hogy irányítsa az ember valójában a dolgokat.

Csak egy érdekesség: Egy ideje már szinte alig akarok valamit. Azt tudom, hogy mit nem akarok biztosan, de, semmi különös cél felé nem törekszem.

Két éve megfogalmaztam magamnak, hogy vidékre költözünk a családdal. Elkezdtem szervezni, bevontam a kérdésbe akit csak lehetett, házat kerestünk egy kis faluba, stb... Nem sikerült leköltözni. A sors nem hozta össze a szükséges együttállásokat, hogy a szándékom létrejöjjön. Aztán gondolkodtam és közben tudtam legbelül, hogy azt úgy nem is akartam igazán...

Eltelt két év... Akiket akkor bevontam a tervembe, most azok álltak elő egy olyan ötlettel, amely közelebb visz engem a vidékre költözési szándékomhoz, de úgy, hogy ne csak az én egyszemélyes akaratom, vágyam teljesüljön, hanem a családom minden tagja kedvére legyen a dolog. most nem erőltetem, nem szervezek, nem vonok be senkit semmibe, még is történnek a dolgok körülöttem...

Akár még ezen a nyáron esélyes, hogy leköltözünk, de jövőre biztosnak látom...

Szóval nem ragaszkodom semmihez legalább is ami tárgyakat illeti. Ragaszkodom a családomhoz természetesen, de nincsenek erős kötelékeim tárgyakhoz, múlthoz, jövőbeni vágyakhoz, úgy érzem most legalább is, hogy Pesthez nem köt semmi sem.

Csak égek, formálódok, ugyan az maradok, nem erőltetek semmit persze vágyak fogalmazódnak meg bennem, de vágyaim nem csak engem szolgálnának... nem is csak az én családom...

Érdekes, hogy míg magamnak sincs tulajdonképpen semmim, mégis azon gondolkodom, hogy hogyan lehetnék hasznos a környezetem számára...

És vannak is ötleteim :))))

Ide most nagyon illik:

A bölcs alkot, de művét nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljesült művét nem félti,
s mert magának nem őrzi,
el sem veszíti!!!!!!

/Tao Te King/

Kirsikka képe
elme+élet=elmélet
2011. április 27. szerda, 18:57 | Kirsikka

(ez egy tegnapi naplóbejegyzés-elírásból származik:))

Az utóbbi időben foglalkoztat a megvilágosodás. ELMÉLETBEN. És mindig oda lyukadok ki, hogy kiröhögöm magam, mikor megpróbálom megérteni, elmével feltérképezni hogy miaz az IZÉ ami a cél... amiről olvasok, előadást nézek, stb. dehát nem lehet! Lehetetlen! Mert ilyen ellentmondásokat szül, mint amiről írsz. Úgyhogy azt csinálom, hogy amikor rámjön, hogy EGYenlő vagyok mindennel, elcsitítom a gondolatot, és EGYszerűen ráhangolódok... hogy ne aggyal erőltessem magam, mert az azt eredményezte, hogy behisztiztem, mert nembííírom megcsinálni ... hehe, még, jó nem is lehet :)

Kirsikka képe
"Enlightenment, don't know what it is" :)
2011. április 27. szerda, 19:08 | Kirsikka   Előzmény

http://www.youtube.com/watch?v=QwC7wE4UfxE&feature=related

aki nem, az azért nem, aki meg igen, az meg nem tudja kifejezni :D

Ademon képe
Ez csak abban az esetben igaz, ha ragaszkodunk, ahhoz a "fajta"
2011. április 27. szerda, 19:34 | Ademon

Ez csak abban az esetben igaz, ha ragaszkodunk, ahhoz a "fajta" megvilágosodáshoz amiről te beszélsz. Ha erről szól a valódi megvilágosodás akkor igaz, ha viszont nem akkor nem :)

koverellenor képe
Cáfolnom kell az elméletet.
2011. április 27. szerda, 20:28 | koverellenor

Cáfolnom kell az elméletet. A nem-tudatosság pont annyira "létezik", mint amennyire nem-áram "folyhat" a vezetékben mikor lekapcsolod a lámpát...
Az ellentétek valójában nem léteznek, csak a fejünkben: attól, hogy nem-tudatosság "nincs", a tudatosság maga "van", és annak fokozatai, illetve annak hiánya. Valaminek a hiánya nem "van", hanem "nincsen". A nem-tudatosságnak nincs önálló "valósága", tehát nincsen (mint ahogy a fenti példában a nem-áramnak sincs önálló "valósága", "léte").
Példa: sötétség nincsen. A sötétség egy szubjektív, önkényes meghatározása valaminek, ami valójában nincsen. A fény az, ami "van", és annak fokozatai, illetve annak hiánya. Önmagában olyan hogy "sötét" nincs odakinn a világban. Ha "létezne", lenne valósága, egy szobát pl. be lehetne tölteni sötétséggel. De nem lehet, csak a fényt vonhatod el onnan. Ugyanígy a forró-hideg. Hideg nincsen, a forró fokozatai illetve hiánya "van". Hidegnek az ember egy önkényesen kiválasztott hőmérsékleti ponttól lefelé nevezi a meleget.

spiritosaurus képe
Szóval a tudatosságot kapcsolgathatom ki-be? Az azt jelentené,
2011. április 27. szerda, 21:09 | spiritosaurus

Szóval a tudatosságot kapcsolgathatom ki-be? Az azt jelentené, hogy én irányítom a tudatosságot, nem a tudatosság engem. Ez azt is jelentené, hogy birtoklom a tudatosságot, pedig szerintem inkább én vagyok a tudatosság, csak letakarva. Magamat nem birtokolhatom.

spiritosaurus képe
Vagy várj csak! Lehet, hogy kezdem kapisgálni. Szóval a
2011. április 27. szerda, 21:16 | spiritosaurus   Előzmény

Vagy várj csak! Lehet, hogy kezdem kapisgálni. Szóval a tudatosság annyira tudatos, hogy tudja mikor kapcsolja be és ki magát ahhoz, hogy "segítsen"?

De akkor meg az a téves, hogy minden a tudat megnyilvánulása a világban. Vagy az is lehet a tudat megnyilvánulása, ha nem nyilvánul meg? Tudatosan nem nyilvánul meg? Szóval a látszólagos nem-léte is a valójábani létét igazolja?

Na várjál most már túl sok lett a kérdésem, kicsit ezt most hagyom ülepedni.

Na én is azt mondom,hogy várjál,várjál:) Nem a tudatosság
2011. április 27. szerda, 21:30 | Éva.   Előzmény

Na én is azt mondom,hogy várjál,várjál:)
Nem a tudatosság ,,kapcsolja ki meg be magát'', hanem te kapcsolod ki meg be a tudatosságodat:)
Gondold el ,hányszor veszítjük el magunkat ,apró kis hülyeségekbe belemerülünk,nem vagyunk tudatosak. Amikor meg figyelsz Magadra tudatos vagy. Ez lenne a cél ezt a tudatosságát az embernek, minél tovább fenntartani, és nem kiesni belőle, elveszni öntudatlan dolgokban.
Tehát nem a tudat a létező ,hanem te vagy a létező ,akinek van a tudata ,és aki képes tudatos lenni, ha figyel Magára, és képes nem tudatos lenni, amikor beleveszik olyan dolgokba ami nem ő.

koverellenor képe
Ez csak ott nem stimmel, hogy azt sugalmazná, hogy van olyan,
2011. április 27. szerda, 21:59 | koverellenor   Előzmény

Ez csak ott nem stimmel, hogy azt sugalmazná, hogy van olyan, mikor nem-tudatosságban "vagy", vagy az "van" benned. Ilyen nincsen :) Tudatosság nélkül cselekedni képtelenség. A tudatosság hiánya, "kikapcsolása" legfeljebb a mélyalvás lehet (egyes tanítók szerint, de szerintem még ez sem biztos). Ha azt mondod kevésbé tudatosan, vagy sokkal tudatosabban, na az már egy pontosabb leírás.
A tudatosságnak fokozatai vannak, az amikor valakire azt mondjuk "tudatosság nélkül cselekszik", egy önkényes nézőpont szerint mondunk ítéletet (merthát ugye mihez képest tudatos vagy nem?).

Nem sugalmazom,hanem állítom:), hogy számtalanszor előfordul az
2011. április 27. szerda, 22:09 | Éva.   Előzmény

Nem sugalmazom,hanem állítom:), hogy számtalanszor előfordul az emberrel , hogy nem tudatos. Nyilván akkor is van valamilyen lefokozottabb tudatossága,de nekem ne mondd, hogy bárki/átlagember/meg tudja azt csinálni,hogy folyamatosan fenntartja a figyelmét /önmagára/. és egy pillanatra sem esik ki ebből.
Ilyen nincs, ehhez több évtizedes gyakorlása kell a tudatosság folyamatos fenntartásának.
Vagy akkor nem ugyanarról beszélünk:)

szeklice képe
Csatlakozom Évához
2011. április 27. szerda, 22:46 | szeklice   Előzmény

Emlékszem rá, valamikor talán Hermess említette, hogy mindenki csupán annyira tudatos, amennyire képes visszazuhanni egy-egy szituációban a tudatosság lépcsőfokán...
Amíg két rész harcol bennünk /tudatos-nem tudatos/, addig harc és probléma van.

"Elhatározhatod, hogy többé nem leszel mérges, de ez az elhatározás épp az elmének abból a picike, tudatos, ám tehetetlen részéből származik, ami látja, hogy a mérgelődés hiábavaló, kártékony, mérgező. Megérti az egész helyzetet, de az elhatározása mögött nincs erő, mert az erő a teljes lényedtől függ, az azonban még nagyrészt öntudatlan. A tudatos részed dönt: „Többé nem leszek mérges.” És nem is leszel... egészen addig, amíg „olyan” helyzetbe nem kerülsz. Ekkor a tudatos részed háttérbe szorul, és a tudatalattid kerül a felszínre.Az pedig életerős, heves, tele van energiával, és te hirtelen elkábulsz: már nem az vagy többé, akinek hitted magad.
Aztán amikor a szituáció, amely előhívta a tudatalattit elmúlik, a tudatalatti visszavonul, és újra a tudatos kerül a trónra. A tudatos rész azonban csak akkor tud trónra lépni, ha a tudatalatti már visszavonult onnan.
A tudatos részed olyan, mint egy szolga. Ha nincs ott a császár, a szolga kihasználja az alkalmat, felül a trónra, és ő rendelkezik. De persze természetesen senki nincs ott, aki figyelne rá; egyedül van. Amikor a császár visszatér, a szolgának le kell jönnie a trónról, és alá kell vetnie magát a császár parancsainak. Mindig a nagyobbik rész marad a császár, a kisebbik pedig a szolga..."
(Osho)

koverellenor képe
Bárhogy értelmezzük a tudatosság szót, a "nem tudatossággal
2011. április 27. szerda, 23:17 | koverellenor   Előzmény

Bárhogy értelmezzük a tudatosság szót, a "nem tudatossággal cselekedni" egyik esetben sem helytálló, kivéve ha a tudatosságot egy bizonyos (mondjuk alacsonyabb) fokától kezdve önhatalmúlag elnevezzük mondjuk "nem-tudatosság"-nak (ahelyett hogy pl. bakfittynek neveznénk: tudatosan vagy bakfittyesen cselekszünk).
Mondjuk onnantól már konkrétan hasonulni látszik a "jó-rossz" szembeállításhoz.

koverellenor képe
Szó sincs semmiféle ki-be kapcsolásról :) Ennél sokkal
2011. április 27. szerda, 21:47 | koverellenor   Előzmény

Szó sincs semmiféle ki-be kapcsolásról :)

Ennél sokkal "egyszerűbb" a dolog:

Tudatosság: van.
Tudatosság fokozatai: vannak.
Nem-tudatosság: nincsen. Mondatom úgy is: amit te "nem-tudatosságnak" nevezel, az nem valami olyan, ami van. Az olyan, ami nincsen :) Nincs "vansága". Legfeljebb az elmében, egy képzeletbeli nézőpontként. De valódi, önálló léte nincs. A tudatosságnak viszont van "vansága", az "van".
Csak az van, ami van. Ami nem-van, ami nincs, az nincs. A nincsnek nincs vansága. A hiánynak nincs vansága.

A dualitásból indítod ki a problémát, miszerint ha például van fény, akkor van sötétség (nem-fény). Ez a kettősség viszont az elme szüleménye: a fény "van", a sötétségnek viszont nincs léte, a sötétség pusztán a fény alacsony fokának vagy hiányának jelenségére adott szóbeli megfogalmazás, egy önkényesen válaszott nézőpont. De még a fény hiánya sem olyasmi ami van. Mint ahogy a "nincs pénz" sem egy olyasmi ami "van" a pénztárcában :))

HajduM képe
Persze van olyan is, hogy egy anyag elnyeli a fényt. Nem veri
2011. április 27. szerda, 22:28 | HajduM   Előzmény

Persze van olyan is, hogy egy anyag elnyeli a fényt. Nem veri vissza. Akkor a sötétség rögtön valóságossá válik, csak feketének nevezzük.
És ha minden más is fekete a környezetében akkor ugyan úgy nem látjuk, mintha nem lenne ott semmi, ergó a sötétség "vansággal" rendelkezik. Hiszen ha nincs sötétség, akkor hol van a fény amit ez az anyag nem vert vissza?

A sötétségben?

Na ilyenkor nem vagyunk tudatosak, ahogy Éva mondja, amikor ilyen felesleges dolgokba bonyolódunk, miközben tudatunk van, csak a figyelmünk nem arra irányul. Úgy néz ki tehát, hogy a tudatosság nem önmagában való dolog, hanem egyéb jelenségek, mint pl. a figyelem koncentráció is jelen kell hogy legyen a tudatosságnak nevezett jelenség aktivitása folyamán. Az viszont biztos, hogy semmi sincs önmagában, hanem minden az ő környezetében és vele együttműködve képes létezni. Tehát a tudatosság sem önmagában van, vagy nincs, hanem az ember teljes, nevezzem /tudat-infrastruktúráját/ működésbe lépteti, amikor tudatosságról beszél. Ennek ellenkező iránya az úgynevezett kiüresítés, vagy kiüresített állapot, amikor valójában nem a tudat, hanem az irányított figyelem-koncentráció inaktív. hiszen tudat nélkül nem képes működni az ember,legfeljebb csak vegetatív állapotban (kóma pl.)

koverellenor képe
A fény létezik önmagában. A sötét, vagy a fekete önmagában nem
2011. április 28. csütörtök, 12:17 | koverellenor   Előzmény

A fény létezik önmagában. A sötét, vagy a fekete önmagában nem létezik, csak a fény viszonlatában és saját szubjektív értékítéletünk szerint egy bizonyos ponttól kezdve annak nevezzük.
A fényt sugározzák bizonyos dolgok. Sötétséget semmi sem sugároz. Ennek pedig magyarázata az, hogy nincsen "vansága", önálló léte :)
Sőt továbbmegyek, a fénynek van hullámhossza, mérhető, stb. A sötétnek semmi ilyesmi mérhető adata nincs, egyszerüen azért mert a fogalmiságon - mint leíró szó - kívül nem létezik :)

HajduM képe
Érdekes itt a létezés kérdése. Én úgy hiszem és gondolom, hogy
2011. április 28. csütörtök, 14:01 | HajduM   Előzmény

Érdekes itt a létezés kérdése. Én úgy hiszem és gondolom, hogy ami akár csak egy gondolat formájában is de megjelenik, az létező dolog. Nem létező dolgot nem tudunk megnevezni, márpedig a sötétség valaminek a neve. A sötétség valamit jelent, valamire mutat... Nem értem és nem tudom megfogni és logikailag persze a fény hiánya a sötétség, mégis egy konkrét dologra utalunk vele. Bár a Buddhizmus is azt tanítja, hogy a jelenségeknek nincs önálló valóságuk, én még is megnevezek valamit amikor kimondom, vagy éppen leírom ezt a szót: sötétség...

Mindenképpen valaminek kell lennie, hiszen a valamik a megnyilvánulások világában létezünk. Nem tudjuk a sötétséget tárgyiasítani, de az akkor is valami. Aminek neve van, személyisége, tulajdonságai ismérvei vannak...

Ha a kezdet és a vég ugyanaz a pont akkor az abszolút sötétség, és a fény teljessége egy és ugyanazok a dolgok. Nem tudom megmagyarázni de a logika erre irányít...

Szerintem csak a fizikai síkon igaz az /esetleg/,hogy a
2011. április 28. csütörtök, 16:22 | Éva.   Előzmény

Szerintem csak a fizikai síkon igaz az /esetleg/,hogy a sötétségnek nincsen,,vansága'',
önálló léte,mert mentálisan ,sőt lelkileg is szerintem igenis van ,,vansága''.
És hányszor fordul elő,hogy egyesek azt mondják egy másik emberre ,hogy sugárzik belőle a sötétség... /és nem úgy fejezik ki,hogy ebből az emberből hiányzik a fény/,hanem úgy ,hogy sötét mint az éjszaka.
Igen a sötétség fizikailag nem kézzel fogható,megragadható,de mentálisan,illetve lelki síkon szerintem van önálló létezése,mert ott konkrétan a Sötétségről beszélünk,és nem
írjuk körül /ehelyett,hogy a fény hiánya,hanem azt mondjuk Sötét. Létezést adunk neki.

A polaritáson túl ott van az egység, s ezt nevezzük „Istennek” v
2011. április 28. csütörtök, 21:24 | Látogató/Claryssza (útkereső)   Előzmény

Kezdetben volt a fény, a mindent átfogó egység. Ezen a fényen kívül nem létezett semmi, hiszen akkor nem lett volna kizárólagos. A polaritásba tett lépésekkel keletkezett a sötétség, de kizárólag csak azért, hogy észlelhetővé tegye a fényt. A sötétség tehát a poláris világ művi terméke, mely szükséges ahhoz, hogy a fény a poláris tudat szintjén látható legyen. Így a sötétség a fényt szolgálja, táplálja, illetve a fény hordozója, mint arra Lucifer neve is rámutat.
Ha azonban a polaritás eltűnik, eltűnik a sötétség is, hiszen nincsen önálló egzisztenciája.
A fény létezik , a sö tétség n em. Ezért a fény erői és a sö tétség erői közt folyó gyakran idézett küzdelem nem valódi küzdelem, hiszen kimenetele mindig egyértelmű. A sötétség nem tud kifogni a fényen. A fény azonban a sötétséget azonnal fénnyé változtatja – ezért is kell kerülnie a sötétnek a fényt, ha nem akarja, hogy nem-léte lelepleződjék.
E törvény érvényesülését fizikai világunkban is követhetjük. Tegyük fel, van egy fénnyel
teli termünk, s e téren kívül sötétség uralkodik. Nyugodtan kinyithatjuk az ajtót, ablakokat, beengedhetjük a sötétséget – az nem fogja a termet elsötétíteni, ellenkezőleg, a fény a sötétséget fénnyé fogja változtatni. Fordítsuk meg példánkat. Van egy sötét termünk, melyet kivilágított tér vesz körül. Ha kinyitjuk az ajtót, ablakokat, ismét csak a fény fogja transzmutálni a sötétséget, s így a terem fénnyel telik meg.

/Thorwald Dethlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez – részlet/

koverellenor képe
Kiváló a szemléltető példa és a leírás is. Teljesen egyetértek!
2011. április 28. csütörtök, 21:29 | koverellenor   Előzmény

Kiváló a szemléltető példa és a leírás is. Teljesen egyetértek!

Ademon képe
Azonban ha nincs sötétség a fény megszűnik fény lenni és
2011. április 28. csütörtök, 21:43 | Ademon   Előzmény

Azonban ha nincs sötétség a fény megszűnik fény lenni és elveszti az értékét, ezáltal isteniségét is. Helyette pusztán egy létező "valami" lesz, a sötétség viszont értelmet ad a fénynek. A fénynek is csak addig van értelme, míg van mit bevilágítani vele :) Ha a sötétség nem lenne, a fény "unalmassá" válna mind önmaga számára, mind a környezete számára.

Egyébként amit mi sötétségnek nevezünk az szerintem az Üresség. A Fény tölti meg tartalommal az Ürességet és nyilvánítja ki a formákat. Viszont az ürességben akkor jelenik meg a fény, amikor az üresség megtapasztalja a létezését, és ezáltal a tapasztalat mint tudatosság jelenik meg anyag-energia (fény) formájában.

Szóval az anyagi részecske nem más mint egy apró, megnyilvánult fény az Üresség önmagára irányuló tudatában.

Erről a fény -sötétség témáról számtalan eszme futtatást lehetne
2011. április 28. csütörtök, 23:13 | Éva.   Előzmény

Erről a fény -sötétség témáról számtalan eszme futtatást lehetne itt ütköztetni.
Nem is ehhez szólnék,hanem az első mondatuk már kiverte nálam a biztosítékot:)

,,Kezdetben volt a fény, a mindent átfogó egység.''

Hát álmukban:D,az lehet,merthogy egyetlen teremtéstörténetet nem olvastak ezek szerint az biztos.
A világon az összes létező teremtéstörténet így kezdődik:
,,Kezdetben volt a KÁOSZ'' !
/ami pont az ellenkezője a fénynek,és az egységnek/

Szóval miért nem marad a cipész a kaptafánál,ők ketten meg annál amihez értenek,
és miért kezdenek ilyen téveszméket hirdetni:) /Dethlefsen & Dahlke/
Fantáziálni persze kényelmesebb,mint elővenni egy két teremtéstörténetet,
mitoszt a világ keletkezéséről.

Szóval minden ellenkező híreszteléssel szemben: kezdetben volt a Káosz...sajnos:)
Egyébként a további eszmefuttatásuk is filozófiai szempontból végig sántít,
/leginkább az ,hogy a sötétség a fényt szolgálja:)/ kivéve már az egyszerű példákat az írás végén, az ablak,terem ,világítás egyebek.Azok a példák nyilvánvalóak.

Szóval ettől nagyon nem ájultam el:) Ha te írtál volna valamit Klára valószínűleg sokkal jobb lett volna:)

Ja ,és Dethlefsent kimondottan szeretem,csak ne kezdjen már el filozofálgatni,mert ahhoz úgy tűnik nem ért...:)

koverellenor képe
Te figyi már, itt találtam egy olyan oldalt ahol összegyűjtve
2011. április 28. csütörtök, 23:31 | koverellenor   Előzmény

Te figyi már, itt találtam egy olyan oldalt ahol összegyűjtve olvasható elég sok teremtéstörténet.

http://mek.niif.hu/00100/00192/html/index.htm

Én úgy látom a kínain kívül egyik sem kerződik úgy hogy "Kezdetben volt a KÁOSZ''...
Azt az egyet azért elég merész "a világon az összes létező teremtéstörténet"-nek nevezni :D

Ez szerinted micsoda? Bár tudni kéne a káosz fogalom eredeti
2011. április 29. péntek, 0:36 | Éva.   Előzmény

Ez szerinted micsoda?

Bár tudni kéne a káosz fogalom eredeti jelentését

chaos

1) üres és határtalan tér, ür, mint a sötétség országa: innen A) sötétség. B) alvilág.

2) alaktalan, formátlan őstömeg, zür, chaos, melyből ― az elemek különválása után ― a világ előállott.

2........... és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

ez mi a bánat szerinted?

A világ teremtése /Mózes könyve/
/csak mert ez volt az első a belinkelt oldaladon/

1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.

2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.

4. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.

5. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.

6. És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválassza a vizeket a vizektől.

7. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől.

8. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap.

9. És monda Isten: Gyűljetek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn.

10. És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyült vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó.

Nem a káoszból csinál rendet?

2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

innen indult ki,és láthatod hova jutott...

Nyugodtan végig vehetjük az egészet,bár én konkrét teremtés mítoszokról beszéltem,amik szó szerint így kezdődnek,és nem ,,vallási
iratokról'',de teljesen mindegy,értelemszerűen ugyanaz...

Biztos több területen meg tudnál fogni,de itt nem .Jó pár évet ezzel töltöttem:)

Itt van a Mezopotámiai... ,,Midőn fönn az ég nevetlen s alant a
2011. április 29. péntek, 1:21 | Éva.   Előzmény

Itt van a Mezopotámiai...

,,Midőn fönn az ég nevetlen s alant a föld szintazonképp;
Apszu, az ős-kezdet, minden dolgok teremtője-atyja
s Mummu-Tiámat ősanyánk még vizeikkel egybemosódtak;
nem volt szárazföld se, láp se, s egyike sem az isteneknek;
név nélkül szunnyadott a sors is, betöltetlen várt a végzet -
Apszu s Mummu-Tiámat akkor isteneket nemzettek s szültek:
szülték Lahmut s Lahamut.''

nevetlen...őskezdet...nem volt semmi,se föld,se láp,se istenek,se sors...
,,betöltetlen várt a végzet''

Szerintem ez még sokkal egyértelműbb,de bármelyiket venném ugyan erről szól...

Egyébként kösz,hogy belinkelted:) /csak kár hogy nem olvastad el:) /

HajduM képe
Többszörös lecsapása a magas labdának :))Éva, neked tényleg
2011. április 29. péntek, 5:49 | HajduM   Előzmény

Többszörös lecsapása a magas labdának :))
Ha kezdetben van a fény, az is káosz ilyen alapon, hiszen a fény is amorf, formátlan, s ha csak a fény létezik, akkor sem lehet mondjuk látni semmit. Hiszen akkor válnak láthatóvá a dolgok, ha van valami más is a fény mellett. A fény fokozatai? Érdekes kísérletet láttam az egyik műsorban a napfoltokkal kapcsolatban. a lényeg, hogy a különböző erősségű fények kioltják egymást, így tulajdonképpen a sötétséget (a foltokat) a fény hozza létre. Valójában a foltok is fényt bocsátanak ki, csak a körülötte lévő erősebb fényben sötét foltnak látszik... Ez persze a fizikai fény, de ha úgy lent mint fent, akkor ilyes jellegű működések lehetségesek a magasabb szférákban is...

Éva, neked tényleg részt kell venned egy pszicho-kungfu találkozón :)) Tegnap este voltam Domoszlai Katiékkal egy önismereti klub-esten, és újabb két vállalkozóval szaporodtunk, úgyhogy van már 7 jelentkező...

Lassan készítened kell a bográcsot, mert megyünk :DD

koverellenor képe
Az a bizonyos kezdeti üres és határtalan tér, sötétség (vagy
2011. április 29. péntek, 7:55 | koverellenor   Előzmény

Az a bizonyos kezdeti üres és határtalan tér, sötétség (vagy "káosz" ha úgy nevezzük?) nem az az űr és sötétség amire te gondolsz (alvilág és sötétség országa mint a fény ellentéte meg pláne nem).
De erről nemsokára kész az új bejegyzésem :)

A helyzet az ,hogy nem én gondolom,nem én találtam ki,hogy a
2011. április 29. péntek, 9:24 | Éva.   Előzmény

A helyzet az ,hogy nem én gondolom,nem én találtam ki,hogy a káosz fogalom eredeti jelentése,az ,,űr és sötétség'',mindenképpen egy kialakulatlan,elrendezetlen ,strukturálatlan állapot,ez nem az én rémálmom,hanem ezt jelenti a káosz fogalom eredetileg.
A másik jelentése,az ide bezavart igaz/alvilág ,sötétség/,de nem arra hivatkoztam,csak leírtam a két jelentést.

HajduM képe
Ugyanakkor érdekes, hogy ez a káosz maga a mindenség, sőt az
2011. április 29. péntek, 5:40 | HajduM   Előzmény

Ugyanakkor érdekes, hogy ez a káosz maga a mindenség, sőt az abszolút mindenség, a rend pedig azzal az (információ?) többlettel jön létre amely alapján meghatározott dolgok álltak elő. A mi Isteni rendünk tehát messze nem a teljesség, hiszen a most még nem létező dolgok is részei a káosznak, ami a renden túl, vagy a rend "tárgyai" közötti teret kitöltik, ahogyan egy szobát az üresség tölti ki. Persze fizikailag levegő, de a levegő amorf, nincs formája, illetve bármilyen forma negatívjaként jelenik meg a formák kényszerítő hatása okán... Nem megy át a falon, hanem felveszi a szoba formáját...
A levegő így pl. a mi szempontunkból káosz, de valamilyen információ alapján formát lehet adni neki. Pl. meghatározott formájú térbe, meg lehet fagyasztani... mint a téglavetés, ahol az agyag a kerethez igazodva felveszi annak a formáját.

Hmm. Ez viszont érdekes a teremtés szempontjából, hiszen ezen az elven a dolgok kereteit kellett létrehozni, s csak aztán magukat a dolgokat... De a keretek mi alapján jöttek létre?

Mert rendben, hogy Isten mondja, hogy legyen ez meg az, de az engedelmeskedő káosz valamilyen meghatározott irányba változott meg, nem beszélve, hogy az engedelmesség feltételezi, hogy kommunikált Isten a káosszal, ha pedig kommunikált, akkor annak értelemmel kellett rendelkeznie, hogy a nagy gigantikus Isteni "műszakirajzot" eltudta olvasni és maga magát azzá formálni amit Isten kitalált...

Szóval egészen összetetté válik a kérdés, ha tovább szőjük a gondolatot, és a káoszból valamiféle rendet kívánunk létrehozni... És egyik gondolat formát ad a másiknak.

hm.. a keretek előállnak tehát ilyen módon...

Az egységből a polaritásba..
2011. április 28. csütörtök, 23:33 | Látogató/Claryssza (útkereső)   Előzmény

kvázi a "bűnbeesés"-ről szól a fáma, nem a teremtéstörténetről..
-
A rossz titka is végső soron az, hogy nem létezik.
A polaritáson túl ott van az egység, s ezt nevezzük „Istennek” vagy „Fénynek”.

Észrevettem,hogy a bűnbeesésről van szó:),nem is azt
2011. április 29. péntek, 0:59 | Éva.   Előzmény

Észrevettem,hogy a bűnbeesésről van szó:),nem is azt kifogásoltam,hanem az első mondatot...

,,Kezdetben volt a fény, a mindent átfogó egység.''
Akár honnan is indítja a kezdetet ,kezdetben még nem ez volt...
Ha azt akarja mondani, honnan milyen állapotból ,,pottyant'' le az ember akkor ne mondja,hogy kezdetben,mert az már jócskán nem a kezdetben volt.
Gondolod,hogy éppen unatkozom és kötekedni van kedvem?:)))
Sajnos zavaros ez az írás,mondatonként bele lehetne kötni,hogy miért,de
akit érdekel,hogy miért,az majd utána jár,akinek meg megfelel így,az meg
az ő dolga:)
Elárulom nem lesz álmatlan éjszakám e miatt:D

Feliratkozás Hírlevélre