barátnőm, olyan kölcsönösen a tűzbe megyek érted barátság. Kb. 10 évvel ezelőtti a történet. Ülök a munkahelyemen, és érzem iszonyú fáradt vagyok, folyik el az életerőm. Félelmetes volt, szerencsére csak egy óra volt hátra a melóból. Hazavonszoltam magam és lefeküdtem az ágyba, annyi erőm nem volt, hogy a kezemet felemeljem. Nem tudtam mi történik, ha lett volna erőm, talán pánikolok de hát ahhoz sem volt :-)) Gondoltam, ha ez a halál, akkor legalább nem fáj. Három órával később szép lassan éledezek, jön az sms, " Kértem tőled erőt, köszi szépen, működött! " Na ennyivel nem úszod meg, gondoltam, felhívtam, hogy meg ne próbálja még egyszer! Kiderült, ki akarták rúgni a munkahelyéről, és mivel három gyereket nevel egyedül, ezt élet halál harcnak érte meg. Nem bízott magában, hogy meg tudja védeni magát ezért leszívta az életerőt tőlem.

Ha vizsgáljuk a jelenséget, akkor lehet találni úgynevezett éterszálat, a csapoló és az adó fél között. Kötelék, más szóval. A példában a barátság hozta létre. Nagyon sok esetben a vámpír nem tudatosan csinálja az energiaszipkázást. Ha a védelmünk meggyengül, akkor bárki rá tud csatlakozni valamelyik csakránkra. Ebből adódik is a megoldás, ha tetten éri az ember az energia szint meg nem magyarázható csökkenését, meditációban el kell vágni a kötelékeket. Vérségi kapcsolatból adódó köteléket elvágni nem lehet, ott tanulni való van. Szülő-gyerek, testvér stb.

Csütörtökön voltam egy szuper kis tréningen. Egy idő után jellemeznünk kellett egymást, és azt is kaptam, hogy sértődékeny vagyok. (no, meg is sértődtem :) A tréning vezetőjének az volt a tanácsa, hogy nézzem meg magamban, hogy mi okom van a sértődésre, adott egy kis feladatot: Ő egy gyerek, meséljem el neki, hogyan kell megsértődni... ütős volt, mert rájöttem, hogy még mindig figyelemre és sajnálatra vágyom, vagyis vastagon benne vagyok még mindig a játszmázásban. (Viszont megy a vonzás, mert bejutok ilyen tréningekre:)