Emberek vagyunk. Mi magunk vagyunk a torzító prizmák. Én is. Te is. Azért csináljuk ezt az egész boncolósdit, keresősdit, eltévedősdit. El kell tévedni! Fel kell boncolni! Nincs egyenes út, mert annak semmi értelme nem lenne. Következtetéseket vonunk le. Belezuhanunk megoldásokba. Vagy rájövünk. Vagy ők jönnek ránk. :-)
Szép ez a játék. És oda vezet, ahol majd szégyenek és sallangok nélkül azt mondhatjuk: jól vagyok. Csak így, egyszerűen.