Gyakran utazott újabban. Volt, hogy mások társaságában, volt, hogy egyedül, mikor munkája azt megkívánta.
Szeretett vezetni, de mivel rossz megfigyelő volt, gyakran eltévedt.
Többször előfordult vele, hogy már járt arra és mégis elvétette az irányt.
Ma is úgy esett, hogy egy távolabbi településre kellett mennie és megint rossz irányba ment. Tegnapelőtt járt arra, igaz akkor a lánya vezetett, de gondolta legalább megfigyeli merre is kell jönnie.
Minden hiába, pontosan érezte, melyik kihajtónál kellene kimenni, de ő nem ott ment ki.

Bejglit sütött, megígérte az édesanyjának, hogy süt bejglit, minden évben sütött, kivéve tavaly, mert csak látogatóban volt itthon.
Megfogadta, hogy igyekszik betartani az arányokat, tészta is lesz a bejgliben, nem csak töltelék.
Mert a bejglije többnyire úgy nézett ki, hogy csak kívül látszott a tészta, olyan vékonyra nyújtotta, de az íze az finom volt.
Most csak kétfélét készített, mákosat és diósat, a gesztenyés és a gyümölcsös az idén kimaradt, nem volt sem kedve, sem türelme többféléhez.