(A csoportban való részvétel 120 órája beszámítható aMagyar Pszichodráma Egyesület pszichodráma képzési idejének 250 órás önismereti részébe.)
Hogyan lehetek igazi társa a páromnak? Hogyan lehet igazi társam? Miért követem el ugyanazokat a hibákat a kapcsolataimban újra meg újra? És miért éppen azokat a hibákat? Tudok-e teljes bizalommal fordulni a másik felé? Hogy vagyok az intimitással? Ki vagyok, és hogy vagyok a kapcsolataimban? Kérdések, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak...
Hogyan segíthetem nemcsak szakemberként, hanem emberként is a betegeimet a gyógyulásban? Hogyan tarthatom meg az egyensúlyt a két szerep között? Milyen kapcsolatban vagyok, hogyan kommunikálok főnökeimmel/tanáraimmal, beosztottaimmal/munkatársaimmal, a pácienseimmel és a hozzátartozókkal? Hogyan viselkedem, és hogyan érzem magam ezekben a kapcsolatokban? Mit teszek, ha kényes helyzetbe kerülök a munkám során? Mennyiben vagyok képes az önérvényesítésre, és mennyiben vagyok tekintettel mások helyzetére?
Mindannyiunkra szereplések sora vár nap, mint nap. Felvételi, állásinterjú, munkahelyi prezentáció, megbeszélések, termékeladás, családi kupaktanács… Megannyi helyzet, ahol fontos, hogy milyen szavakat használunk, hogyan fogalmazunk – de közel sem elég, ha ebben jók vagyunk. Helyzetek, amikor jó, ha nyugodtak tudunk maradni, de közben egyértelműek kellenek, hogy legyenek az érzelmeink a másik számára. Ahol kudarc, ha a hallgatóságunk unottan ásít ránk, de az is, ha indulatba jön…
Hányszor érezzük úgy, hogy mintha nem egy nyelvet beszélnénk…
Hányszor fordul visszájára a legjobb szándékunk is…
Mennyire szeretnénk, ha értené, mit érzünk, mit mondunk, és hányszor okozunk csalódást…
Mennyire szeretnénk érteni, mit érez, mit beszél, és hányszor csalódunk…
Hányszor nézünk idegenül, sőt idegenként a másikra…
Kapcsolati nehézségeink egyik legfőbb oka, hogy miközben sokféle tekintetben másképp működik nő és férfi, mégis öntudatlanul – vagy inkább az erre vonatkozó tudás híján – saját működési módját várja el a másik nemtől.
