Pontosan mit értesz 'tökéletesség' alatt?

köszi!
Bochecha

az ember alapvetőleg úgy van kiépítve, hogy jobbá, és jobbá válljon. Tökéletességet hajszolni, pazarlás, de törekedni valami jobbá tételén, az szerintem nagyon jó dolog. Az aki nem így tesz, vagy belefásult, beletörődött állapotban van, vagy apátiában szenved, vagy egyszerűen minden úgy jó neki, ahogy van, nincs igénye többre. Az utóbbi párosul a kellemes megelégedetség érzésével, de vezethet-e fejlődéshez?

Az is igaz, hogy ha valamin nem tudok változtatni, jobb a békesség, és jobb elfogadni. Olyan mint az örvény. Ha kapálózol megfulladsz, ha hagyod magad a mélyre taszítani, és onnan felemelni, megmaradsz.

Itt a motiváció adhat választ, mikor milyen minőségben jelenhet meg.

Pl.: ha szeretek valakit, akkor elfogadom a hibáit is, sőt, számomra azzal együtt tökéletes. Ha viszont valaki unszimpatikus, lehet ezeregy jó tulajdonsága, ha attól az egytől falnak megyek!

Mi a tökéletesség? Na ezek után mondja meg nekem valaki....

...enyém? tiéd? övé?... "kinek a lapátjával evezünk"?
szerintem sokan megyünk, sokfelé...néha azonban jó ,hogy együtt...
Céllal haladni még jobb, de hogy ez belefér-e a tökéletességbe és hogy érdekes-e...nem tudom!

De ez a kérdésed nagyon érdekelne:
"Nem lenne egyszerűbb elfogadni a tökéletlenségünket?"

Ennek is inkább az a része, hogy mit értesz elfogadás alatt?