Hát, ha ezért vállalják át, akkor jól kitolnak a másikkal, mert a szenvedés adta volna meg nekik azt, hogy végre komolyan vegyék a betegségük mögött húzódó lelki okok tanítását.

Milyen tanító az, amelyik nem hogy osztaná a tanítást, de még a tankönyvet is elveszi a tanulóktól?

Persze mondhatják, hogy már biztosan nem tudott tanulni a betegségéből a tanítvány, mert annyira szenvedett. - ezzel nem értek egyet. Mihelyst szembenéz az okokkal, megváltozik az addigi tagadó hozzáállása, egyből kap annyi esélyt a tüneteitől, amennyivel elindulhat a tudatosodás útján. Ezt számtalanszor megtapasztaltam már.

Vagy védekezhetnének azzal, hogy már átveheti a betegséget, mert a tanítvány elkezdett tanulni. Akkor meg minek átvenni? Ha a tanítvány fejlődik, akkor oka vesztetté válik a betegség és magától el fog múlni, nem kell azt átvenni.

Szóval számomra ez is csak egy spiri duma, amellyel a majdnem Mester-t leleplező problémát próbálják elkenni.

Hát sok mindent csinálhatnak ezek a mesterek,de ezt,hogy a tanítvány betegségét vennék át,biztos hogy nem.Még a legelszálltabb antispiri embertől sem hallottam ilyesmit,meg egyébként is a mesternek nem ez a dolga.

Ha valaki rendelkezik azzal a képességgel,hogy átvegye a betegséget a másiktól, az azzal a képességgel is rendelkezik,hogy viszont neki ne ártson!

Például gyógyítók. Egyébként náluk is teljesen helytelen cselekedet ez,mert a beteget megfosztják attól hogy tanuljon a betegségéből,pedig az azért lenne.

Egy másik fórumon mesélte egy nadis lány,hogy valakit meggyógyítottak a rákból,és egy hónapra rá,egy olyan új betegséget kapott,hogy abba meghalt.
Akkora felismerés volt ez neki,hogy fel is hagyott rögtön az ilyetén gyógyítással:) Kár ,hogy ehhez valakinek meg kellett halnia,hogy ő erre rájöjjön!
Ezeknek a dolgoknak azért nincsen egyébként értelme,mert ebbe nem lehet kívülről beleavatkozni,
illetve ez lehet a vége. Egyes egyedül én gyógyulhatok meg,ha meggyógyítom saját magamat. Ebben csak segítenie lehet egy ,,gyógyítónak''. Ezeket a természeti törvényeket nem lehet megerőszakolni, mert erősebbek annál:)

Egyébként ebben ,hogy valakitől átveszem a betegséget,csak háziállatok szoktak meghalni.
A kutya és a macska képesek erre,ha nagyon ragaszkodnak a gazdájukhoz.A macskának nem árt,de a kutya,ha olyan a betegség belehal.
Még előfordulhat olyan embereknél,akik szintén rajongásig szeretnek valakit,és öntudatlanul, ,,áldozatként''átvehetik a betegséget,hát ugye ők sem tudják ezt kezelni,mivel nem tudatos volt a dolog./hanem érzelmi,lelki,és tudat alatt zajlott/

Szóval ez szerintem a mesterekre egyáltalán nem áll,esetleg valaki olyasvalakire,aki valami new ages ezoterikus pályán mozog:),ott vannak így keverve a dolgok.

Nagyon köszönöm mindkettőtök válaszát!

Megnéztem a másik blogot is.

Mindenre választ kaptam.

Talán törlöm is ezt, mert ott minden részletesen megvan.

Szeretettel: Máté

"...ki vagyok én, hogy azt mondjam egy mesterre, akit több ezren/tízezren/millióan követnek, hogy nekem nincs rendben?!"

Ugye tudod, hogy ez egy teljesen hibás gondolatmenet, ami sok tévedéshez vezethet?!

Az, hogy kit, hányan követnek, egyáltalán nem biztosíték arra, hogy az illető hiteles!
Előfordulhat, hogy amikor már hárman követték tévedésből, akkor a negyedik, ötödik, hatodik, stb. azért csatlakozott, mert azt gondolta: Hárman már csak nem tévednek!

Így kapnak több milliós szavazatokat olyan politikai pártok is, amelyekről kiderül aztán, hogy becsapják a választóikat.

De az ellenkezője is megeshet: Valaki igaz ember, mégsem követik sokan, mert fájna a követőknek felvállalni az Ő éles igazságát. Inkább követnek egy elviselhető őszinteségű tanítót.

A Tanítóm erre mesélte azt a tanmesét, amiben először csak egy ember húzta le mások gatyáját az utcán, majd lett egy, kettő, három,... követője, míg végül azok maradtak kisebbségben, akik nem húztak gatyákat. Így ők váltak nem normálissá, kinézett kisebbséggé.

Szerintem az lehet az összefüggés, hogy az ember azt tanítja, amit neki is tanulnia kell. Egy célbaért már mindent tanítana, aszerint, hogy a hozzá fordulóknak mire van szüksége.

Mi, útonjáró tanítók viszont nagyobb hangsúllyal tanítjuk azon dolgokat, amelyeket nekünk is meg kellene hallanunk és kevésbé tudunk figyelni a hozzánk fordulók igényeire.

Sri Chinmoy a szívet és a szeretetet tanította kiemelten, vagyis neki is ezt kellett volna kiemelten megtanulnia önmaga belső hangjától.
A szívinfarktusa azt jelenti, hogy nem tanulta meg a leckét.

Pakolhatunk erre betegség átvételt, meg önként vállalt halált, a lelki törvények alól Ő sem kivétel!

Az a spirituális törvény, hogy mindenkivel az történik, amit megérdemel (bevonzás törvénye), a Mesterekre is igaz. Ha ezek a Mesterek aberrált támadókat, alattomos gyilkosokat, mérgezést vonzottak be, akkor csak nem olyan tiszták, ugye?

Az igaz, hogy ha a szemébe nézel, akkor látod a jóságot, a szeretet vagy a békét. De mit látsz mögötte, mit látsz mellette?

Lehet, hogy nagy részt a helyén van és ez a tisztaság sugárzik is belőle, de csak nagy részt van a helyén, nem tökéletesen.
Amiben pedig nincs még a helyén, azt ha nem vállalja, akkor az újra meg újra szembejön és sokadjára kiüti, mint ahogyan ki is ütötte.

Például Osho mester sokszor panaszkodott arról, hogy a kormányok hogyan korlátozzák Őt, hogyan nyomják el. Ez azt jelenti, hogy az elnyomás, korlátozás minőségeket nem fogadta el, bevonzotta és harcolhatott ellenük, amíg azok le nem győzték.
Mert a saját tanításunk ellen csak veszíthetünk!

"követni magunkat kell de van egy Mester........."
"OSHO OSHO OSHO!!!!!!!!!!!!"

szerintem most már olvass mást is lassan :)

egyébként én is vele kezdtem az ezotériát, hasonlóan véletlenül és szintén élmény volt olvasni a gondolatait akkor. én két könyvét olvastam eddig, de nem is tervezek többet tőle, pedig van még. nem azért, de amúgy valami nem stimmel azzal a faszival nekem, csak nem tudom pontosan mi..