Életterv elengedése - elégedettség
A buszon himbálózva azon gondolkodtam, hogy mennyire fontos számomra ennek a weboldalnak a felállítása, megvalósítása és ez miatt az elszenvedett kudarcok, sikertelenség mennyiszer frusztrál, rendszeresen rossz érzéseket kelt bennem. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha elengedném ezt a tervemet és csak úgy élnék a nagyvilágba!
Ehhez képest persze eddig mindig azt választottam, hogy neki kezdtem megoldani a problémát, mégpedig úgy, hogy azon gondolkodtam, hogyan lehetne hatékonyabbá, gördülékenyebbé tenni a munkámat. Mi lenne, ha most az egyszer elengedném ezt a tervemet és azzal megszűnne a rossz érzések forrása is??
Nekikezdtem hát a weboldal terveim elengedésének, majd hamarosan az élettervemnél kötöttem ki, hiszen ez azzal is összefüggésben van! Tanítás, internetes megjelenés, az önmegvalósítás eszméjének terjesztése ... all over the world!
Akkor engedjük el az élettervet is! - gondoltam, bár egy kicsit bizalmatlanul álltam hozzá a gyakorlathoz. Korábban, ha csak felmerült ez a jó ötlet, rögvest az ellenkező irányba kezdtem szaladni és gyorsan elfelejtettem még a gondolatát is. Úristen!Mi lenne velem az élettervem nélkül? Mit kezdenék akkor magammal? Nem csinálnék semmit sem?
Egy semmirekellő, mihasznára nincs szüksége a világnak. Akkor biztosan kiközösítenének és éhen halnék. No, ezt nem akarom!
De ezt az utat már ismertem, korábban is ezen félelmek miatt futamodtam meg. Ideje kipróbálni emezt, aztán legfeljebb visszacsinálom, ha olyan borzasztó lesz!
Bele is kezdtem az élettervem, életutam elengedésébe. Feltűnően jól ment, mintha minden elő lett volna már készítve ehhez a gyakorlathoz. Kb. fél óráig bírtam az elengedés gyakorlatot csinálni, addigra annyi tudattartalom szabadult fel, hogy rendszeresen elvitte a figyelmemet. Nem láttam értelmét a további kínlódásnak, így ott félbehagytam.
Éreztem, hogy jót haladtam, de majd még folytatnom kell!
Olyan érzésem lett a végére, mintha az elégedettség közelében járnék, de egy pár réteg még elválaszt tőle. Ez felvillanyozott! Amikor korábban a boldogság elérését gyakoroltam, vagy spontán beállt a boldogság, olyankor az élményt mindig az elégedettség előzte meg. Nagyon kellemes, beérkezett érzéseket ad, hihetetlenül meg tudok tőle nyugodni. Olyankor minden a helyére kerül, nincs hova és nincs miért szaladni, küzdeni. Csak úgy jó!
Hozzászólások
3 hozzászólásElnézést, ha valami nagyon alapvetőt kérdezek: mit jelent "elengedni"? Mert a bejegyzésből azt szűrtem le, hogy nem feladnit jelent. Akkor hát: "szabadjára engedni"? Vagy milyen értelemben használod itt?
Üdv,
zeze
Bocs, hogy belekontárkodok, de inkább vedd úgy mint az én értelmezésemet,
semmint hogy az író helyett akarnám megmondani, hogy mit gondol.
Tulajdonképpen szerintem mégis csak feladnit jelent. Olyan értelemben, hogy
nem törekszel az elérésére és azt is elfogadod, ha esetleg nem sikerül.
Valahogy úgy fogalmazták meg a "régi bölcs valakik, akikről valahol olvastam", hogy
nem ragaszkodsz tetteid gyümölcséhez. Azaz, amit teszel nem azért teszed, hogy
elérj vele valamit. Ilyen értelemben pedig, ha van egy élet célod, akkor magát a célt
elengeded, azaz lemondasz róla. Igazából az akarat kiiktatásáról van szó itt.
Az erőlködés nélküliségről, amivel elérheted a pusztán létezés állapotát belső küzdelem
nélkül, és egy ilyen állapotban nem értelmezhetőek már a célok, és a vágyak.
... hogy a vágyból eredő görcsös akarat kiiktatásáról szólhat Sanyi elengedése. De ilyenkor átadjuk magunkat a Szellemi akarat irányításának és beáll a legyen meg a Te Akaratod állapot.
Ezt bőven kell nekem is gyakorolnom. Az elmúlt hétvégi tréningre készülve kaptam kapitális leckét belőle, amikor eltűntek a jelentkezők emailcímei. Elfogadtam, mert nem tehettem mást. Kitaláltam, hogy a legördülő hozzászólásban üzenek mindenkinek. Akkor az egész internet szolgáltatásom szűnt meg, az utolsó pénteki napon...
Az elején hisztis dührohamom volt, de az internetnél már gyanús lett, hogy lecke az egész. Végül mindenki eljött, és csodás tréning lett belőle. Talán a legjobb januártól kezdve. Mert feladtam magamat... nélkülem is működnek a dolgok.