Szerinted kell a gyerekeknek a Mikulás, Jézuska, Télapó, Húsvéti nyuszi?
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Kövess minket!
Friss hozzászólások
-
Edina9:Az új születéséhez temesd el a régit
-
NagyAM:Miért nehéz változni?
-
NagyAM:Célok nélkül nem haladsz!
-
ValksMeli:Keresztelő
-
peridot:Te tudatosítod a belső konfliktusaidat?
Hozzászólások
7 hozzászólásÉn kihagytam ezeket a gyermekem életéből.Nálunk is van ünnep ajándék ugyan úgy csillogó szemek,de azt nem a nyuszi és a jézuska hozza,hanem apa és anya. A karácsonyi készülödést,a díszítést pici korától kezdve együtt csináltuk.
Tudom nem vagyok népszerű ezzel a véleménnyel.De én úgy gondoltam,hogy ez egy hazugság a sok közül.És miért hazudjak a gyermekemnek?
Lehet racionálisan nevelni a gyerekeket, de a titokzatosságot mivel adod meg nekik ? A mesék is hazugságok ? Kellenek ? Vagy történelmet tanítasz csak nekik ? Hm.. mostanában a történelmet egyre gyakrabban átírják... akkor most mi lesz ? Ez nem piszkálódás, cak egy más vélemény... Ezzel nem azt akarom mondani, hogy meg/elítélem amit teszel... csak elgondolkodtam...
Neked hazudtak gyerekkorodban Jézuskát ? ... ? Rossz volt ?
Bár szerintem mindenki azt teszi amit jónak lát és minden gyerek azt kapja amire szüksége van. Én veled értek egyet. A Jézuska a nyuszi és társai mesterséges misztikák. A gyerekek enélkül is látják az angyalokat és beszélgetnek a manóikkal, nem hiszem, hogy ezt jó műnyúllal helyettesíteni. Az ajándékozás jézuskás módja sem tükrözi szerintem annak lényegét.
Szerintem a gyerekek érzik, hogy valójában mi történik, felesleges őket mikulás gúnyába bújva átrázni.
Érdemes azon elgondolkozni, hogy vajon meliykünk emlékszik vissza nagy áhitattal a csizmákba varázsolt csokira és mogyoróra, vagy a jézuska által leszállított többtizezerforintos gyerekjátékra. Szerintem a legtöbben inkább arra a traumára emlékeznek vissza mikor a szomszéd kisfiú elárulta, hogy ez az egész kamu.
Úgy gondolom, hogy amíg a játékosságon, a mesébe illő "csomagoláson" van a hangsúly, nincs olyan nagy vész. Ha hiszi is, meg nem is a sztorit, mert valahogy sántít ugyebár, titkon mégis örül neki, hogy máshogy kapja az ajándékot. Vagy odacsempészték, vagy piros ruhás csomagküldő szolgálat adja át.
Mivel anno mi is így hallottuk, azért így is tálaljuk.
Talán nem ártunk vele, hiszen ez inkább füllentés, a megvezetés lényege az AJÁNDÉKOZÁS módjának megmagyarázása. A gyerek egy idő után úgyis"elválasztja magát", ha már kinő belőle.
Ha a felnőtt úgy gondolja, nem megy bele a játékba, és kész.
De a picikék csillogó szemét, csodálkozó tekintetét, boldog örömét látva egy próbát megér, kell-e.
Csak hogy a csodálkozó tekintet és a boldog öröm tapasztalása nem a gyerekről szól.....
Nem hiszem, hogy egy csemete kevésbé örül egy spontán ajándéknak, amit azért vettél mert megláttad és ő jutott az eszedbe, mint egy Karácsonyra hosszas elmélkedés után - soksor kényszer- beszerzett meglepinek, amit a Jézuska "ad oda". De hiszem, hogy ha te adod oda akkor tán még jobban örül.
Nekem ez nem esik sem a titokzatosság sem a mese kategóriába.
Igazad van.Mindkettőnek helye van egy gyermek életében.
De ezt nem azonosítanám azzal,hogy a nyuszi hozza az ajándékot vagy a jézuska a fát.
Viszont gyermekként apa és anya a minden és ha apa és anya hazudnak márpedig hazudnak.Hisz egyszer rá jön,hogy hazugság.Akkor a gyermek valahol belül el meging és el gondolkozik,hogy ha ebben hazudtak akkor még ki tudja miben.És ha ők hazudnak én is hazudni fogok hisz ők nekem a minta.Igazából más fórumon ki veséztük ezt a témát és hát szép számmal jelentkezgettek felnőtt emberek akik igenis csalódásként élték meg ezt a sztereotípíát.
A szüleim nem hazudtak sem jézuskában sem ennél komolyabb dologban,egyenrangú partnerként kezeltek,és ezért hálás is vagyok.Nevezhetjük racionalitásnak is de akár őszinteségnek is.De ez egy más kérdés kinek hol kezdödik ez?Nekem ott,hogy megtisztelem a gyermekemet,hogy nem hazudok neki.
A gólyáról sosem hazudtak a szüleim. :-)))
Másról sem. Az ajándékok csengettyűszóra "teremtek" a fa alatt: Télapó hozta. Nagyon korán rájöttünk, hogy nem, de benne voltunk a játékban. Játék volt és mese. Talán azért nem okozott törést, mert anyuék sem vették olyan marhakomolyan az egészet. Nekik is játék volt. Apu egyszer be is öltözött. Muris volt! :-)) Egyszer, kb. 8 éves koromban, meg mi öltöztünk be icipici télapónak! Anyuék gurultak a nevetéstől.
Húsvét? A nyuszitojáson mindannyian, egy emberként vigyorogtunk, lévén mind vizuális típusok. :-))
Jézuska? Történelmi személyiség, nem kaptunk keresztény nevelést. Úgy voltak vele Apuék, hogy megszerettetik velünk a könyveket, az olvasást, meg sokat beszélgettünk a világ folyásáról, hogy s mint logikus. És majd mi kitaláljuk, merre akarunk menni.
És lőn. És hálás vagyok ezért. :-)