"Ma telihold van" - mondták a Kundalini jógán, amire először mentem el. Ennek örömére tartottunk egy Hold-meditációt is a szokásos dolgokon kívül.
Nagyon egyszerű volt a gyakorlat: elmélyülés után megidéztük a Holdat, és hosszú belégzéssel kinyíltunk a Hold felé és egyre közelebb vonzottuk magunkhoz, kilégzésre pedig próbáltunk egyre jobban eggyé válni vele. Sok be-és kilégzést követően éreztem, ahogy eggyé válunk.Érdekes volt Holdnak lenni! :-)

Számomra nagyon különleges energiái voltak, olyan magabiztos, hűvös, nyugodt. Arra próbáltam figyelni, hogy miben különbözik ő éntőlem, mit tudok tanulni tőle.
Gyönyörű dolgot tanultam! Röviden úgy fogalmaznám meg, hogy megéreztem, mi a különbség a szolgaság és a szolgálat között. Megtanultam, hogy hogyan kellene a saját fényem helyett a Nap fényét visszatükrözni, csupán azért, hogy ő -meglátva bennem saját magát- örömmel gyönyörködhessen a látványban. Valamint megtapasztalhassa: "nahát, ez vagyok én?"

Rájöttem, a Hold ezzel, hogy csupán befogadja és visszatükrözi a Nap sugarait, nem adja fel önmagát, nem hoz áldozatot. Örömmel és játékosan teszi a dolgát, mert a felszín alatt teljesen szilárd, stabil a magabiztossága, az önértékelése. Pontosan tudja, ki is ő valójában, és nincs szüksége arra, hogy ezt a külvilágnak minduntalan bizonygassa. Így hát energiáit másra tudja összpontosítani: játszik.... ezzel szolgálva körülötte a világot.