Úgy tudom, hogy a menyország a megszabadult lélek öröme, aki felismerte a saját maga fény természetét. A pokol az az állapot, amikor a lélek önmagát az aktuálisan felöltött testtel, tehát az anyaggal azonosítja, ezáltal negatívvá válva a halandó ember önös késztetéseit éli és önzővé válva elvész az anyagban. Halálával a föld anyagává válik, lekerül a föld rétegeinek legaljára és a magma hője által folyamatosan izzik, nyitott memóriával, látja életének mozzanatait, ami végeláthatatlannak tűnő szenvedéssel tölti el. De ez sem örökké tartó állapot, mert ahogy alá kerülnek, ő egyre feljebb, míg aztán eljön az idő, mikor újra leszülethet. Ez legtöbbször csak egy inkarnáció időtartamának felel meg.