Érzed a gazdasági világválság hatását?
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Kövess minket!
Friss hozzászólások
-
Edina9:Az új születéséhez temesd el a régit
-
NagyAM:Miért nehéz változni?
-
NagyAM:Célok nélkül nem haladsz!
-
ValksMeli:Keresztelő
-
peridot:Te tudatosítod a belső konfliktusaidat?
Hozzászólások
21 hozzászólásHabár valóban zajlik a gazdasági világválság, mégis azt gondolom, hogy ez az egyének válsága, az emberek gazdasági válsága!
Ha valaki jól gazdálkodik a pénzével, akkor az alig fogja megérezni a válságot, mert az egyszerűen elkerüli Őt!
Ez a válság is csak egy gödör, amibe beleléphetünk, ha nem vagyunk elég tudatosak! Ha hat rád, az azt jelenti, hogy van még mit tanulnod a pénzről, az anyagról, birtoklásról és áramlásról. Nézzünk pár példát, hogy mire taníthat egy gazdasági világválság?
Elsősorban arra, hogy baj van a saját pénzkezelésünkkel, az anyaghoz való viszonyunkkal. Túl sokat költünk felesleges dolgokra, nem tartalékolunk, rossz helyre fektetünk be, keveset keresünk, stb.
Ahol nincs bennünk helyén a pénz, ott biztosan meg fogjuk érezni a válság hatását, és pontosan ez lesz a tanulni valónk!
Ha kevés a pénzed, akkor rendszerint többre vágysz, azt hiszed, hogy ha többet keresel, akkor megszűnik a pénzhiányod. Pedig azzal is pénzhez juthatsz, ha nem költöd el, nem vásárolsz feleslegesen, ha takarékoskodsz vele!
Az is lehet, hogy nem tudsz már többet spórolni, és tényleg többet kellene keresned ahhoz, hogy egyensúlyba kerülj. Viszont a munkahelyeden elérted már a kereseti maximumodat, mit tehetsz akkor?!
Ez arra lehet egy jelzés, hogy talán nem a megfelelő munkahelyen vagy, kereshetnél egy olyat, amelyik a kvalitásodhoz jobban passzol és ezért jobban is megbecsül Téged (anyagilag)!
Persze, "A munkahely váltás egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben roppant kockázatos!" -de ez a mondat nem csak egy észérv, hanem a félelmednek a megnyilvánulása is!
Ha félsz attól, hogy elveszíted a munkádat, a pénzedet, a vagyonodat, akkor ezt a félelmet tudatosan fel kell oldanod, különben utolér a végzeted, tanulhatod, tapasztalhatod a való világban a veszteséget!
Tedd fel tehát a kérdést:
Az utóbbi időben már többször előfordult velem, hogy befizettem tanfolyamokra, melyekre nem mentem el vagy nem értem a végükre, illetve bevásároltam speciális dolgokat, hogy egy munkát el tudjak látni, de aztán nem lett az egészból semmi.
Rossz helyre feketetem be a pénzemet?
Ezek szerintem inkább a "rossz úton jársz"-ba tartoznak. Az elején jó ötletnek tűnik, gyorsan belevágsz, aztán rájössz, hogy mégsem a Te utad.
Ha nem érzed még az utadat, akkor inkább várj türelemmel pár napot egy komolyabb döntés előtt, ne kapkodj!
Olyan ez, mint a szerelem. Elhomályosítja a józan ítélő képességünket és a nagy érzelmi tónus miatt még azt is hihetjük, hogy a megérzésünk is támogatja azt az utat! Mit lehet ilyenkor tenni?
Higgadj le, vegyél vissza az érzelmi töltöttségedből szándékosan és tedd fel a kérdést:
- Ha nem lennék most szerelmes ebbe a dologba-személybe, akkor is ezt az utat választanám?
Olyan, mintha szándékosan átállítanád magad egy objektív nézőpontra, hogy onnan vizsgálhasd meg az adott utat. De hiszen Te ezt tanultad az Önismereti tanfolyamon!! ; )
Ez nekem új, hogy
"-Ha nem lennék most szerelmes ebbe a dologba-személybe, akkor is ezt az utat választanám?"
Csak arra emlékszem, hogy mi lenne az, amit akkor is csinálnék, ha nekem kellene érte fizetnem?
De ezek szerint van ennél egy sokkal mélyebb rétegbe vivő kérdés! :)
Köszönöm!
Talán azért nem ismerős, mert nem a pénz-munka fejezetnél volt róla szó!
Én az objektív nézőpont gyakorlatára gondolok, ami a Belső látás I. Sirály csomagban van benne.
Én meg nem gondoltam arra, hogy ezt a gyakorlatot így használjam. :)
Szintén foglalkoztam ezzel a témával én is korábban a blogomban.
Meggyőződésem, hogy a válság alapvetően a fejekben van. És amíg ott nincs rend, addig a válság meg is marad.
A világválság azt jelzi, hogy sok fejben nincs rend. Sokan nem azt az utat járják, amit valójában, a lelkük mélyén járni akarnak.
Ha az emberek el kezdenek végre a saját valódi útjukon járni, akkor szép lassan a válság is eltűnik az életükből. :)
Szeretettel,
Álomkereső
Szia!
Nagyon rendben van, amit írsz! hozzátenném röviden: az ember akkor fog jól bánni az anyaggal, miután jól bánik a lelkével.... ha a szívével is mer "gondolkodni".
Miért is múlna rajtunk? Megtettem mindent, de a mohó bankárok elkótyavetyélték a pénzünket, a világ pénzét. Dolgoztam rendszeresen próbáltam megélni becsületesen, hogy eltartsam a családom. A lakáshoz jutáshoz hitelre volt szükségünk ami a mostani válságnak köszönhetően nagyon megviseli a családunkat. Ez miért is tőlem függ? Nem inkább azokat kellene hibáztatni akik lenyúlták a pénzünket?!
olyan érzésem van, hogy esetleg másra szeretnéd hárítani a felelősséget...
biztosan "egyszerűbb" ez, mint kibogozni, hogy TE miért kerültél ilyen helyzetbe.
Bochecha
Bochecha-nak igaza van. Az a legkönnyebb, hogy másokat hibáztassunk. Ehhez nem kell, se tanulni, se gondolkodni. Elég csak gyűlölni, és morogni.
Ha azonban szeretnél képességet szerezni arra, hogy másokat ítélj, előbb magadban tégy rendet. A bankárok olyanok, amilyenek. Ha megfelelő üzletet tudsz kötni velük, tedd meg, ha nem, miért állsz velük szóba. Ők a te tanításodért vannak - ha nem is tudnak róla. De a te feladatod, hogy a velük való kapcsolatodból tanulj, és nem az, hogy őket megítéld. Természetesen megteheted, de ettől még nem lesz jobb a te anyagi helyzeted, a te értékítéleted, a szükséglet-kielégítési stratégiát, a te vágyaid, a te hozzáállásod a pénzhez, és így tovább. Ők azért olyanok, hogy mi a velük való konfliktusokból tanuljunk, és segíthessünk ebben másoknak is. Remélem, neked is sikerült kicsit. Üdv.
ezt is tökéletesen így gondolom, csak nekem az az érzés jött be, hogy nem biztos, hogy ezt most el kellene kezdenem taglalni, nem biztos, hogy megvan hozzá a kellő nyitottság egy olyan emberben, aki hárít.
Bochecha
Minél többet segítesz a világnak, annál többet segít a világ neked...
Nekem ez erről a konkrét véleményem.
Óm Namá Siváya :-)
Egy mondat a befizetett tanfolyamokra stb.
Nekem néha ellendül a kezem a felesleges ruhák, tárgyak megvételének irányába, de ezt már megtapasztaltam.
Ami nálam bevált az egy mondat, amit mindíg megkérdezek magamtól, amikor túlköltekezést tapasztalok, ez pedig a "biztosan szükségem van rá?"
Ez valahogy észhez térít. Az esetek 90%-ban régen "nem!" volt a válasz, most már beépült a felesleges
dolgok elhagyása, most kb 20%-ban nemleges a válaszom magam felé a kérdés hallatán, így szerintem jó vagyok, és még jobb is leszek:)
A gazdasági válságról: erről meg azt vettem észre, hogy az élet valahogy mindíg segít engem anyagilag.
Igaz, néha elvégeztem egy gazdagság meditációt is, de én mégse ennek teszem be, mert ez korábban
is így volt. Én alapvetően optimista vagyok, és mindíg örülök annak, és megbecsülöm azt, ami van.
Mindíg hálát adok érte, és tudom, hogy a pozitív kisugárzásom méginkább ellát szerencsével a pénz
terén is. (más téren sincs gondom). Végül mindíg így is van. Nagyjából átlagkeresetűek vagyunk a pá-
rommal, mégis sikerült (őrületes szerencsével) hitel nélkül kertes házhoz jutnunk (aminek az ára jelenleg majdnem a háromszorosa), van egy kis félretett pénzünk stb.
Most az új kocsinkat várom pozitív gondolatokkal (bár pénzünk az nincs rá), és egy új hűtőt, csak még nem tudom milyen márkát kívánjak magunknak:))
Szissz
Szép napot mindenkinek!
Egyet értek veled,csak még az emberek nagyrésze nem ismerte fel ezt az Egyetemesség Törvényét ,mert "tudatlanságban növekedett fel",ami teljesen elzárta az IGAZSÁG felismerésétől.
Ám egyre többen keresik az élet IGAZ értelmét,mely fokozatosan elvezeti a tiszta látáshoz!!!
Minden ember keresztül megy a számára szükséges szellemi fejlődésen,miközben lassan "összeáll"
az EGÉSZ.Ehhez viszont szükség van olyan megpróbáltatásokra,/legyen az egyéni v. világ válság/,amely által megváltozik az élettel szembeni értékrendje,és megérti nem lehet elkülönülni,mert egymáshoz tartozunk,bárhol is éljünk a világban!Jó példa erre az ember teste:bárhol jön létre fájdalom,nem tudod nem érezni.mert fáj az egész testben!!!
A gazdasági világválság is része a TISZTULÁSI FOLYAMATNAK.
szeretettel Ági
A gazdasági világválság kicsit hat rám, mert a körülöttem élő emberek meg vannak hülyülve tőle. Na, ez hat rám, nem maga a válság. Nekem soha sem volt pénzem, csak amennyire szükségem volt. Most semennyire sincs szükségem, így nincs egy fillérem sem. Viszont nincs egy megveszekedett forint adósságom sem. Így azt mondhatom, hogy sok milliomosnál (akiknek a vagyona valójában adóságból gyűjtött forgóeszköz) sokkal gazdagabb vagyok. Ennek ellenére megvan mindenem, amire szükségem van - sőt jóval több is. Nagy részét szívesen ki is dobnám az életemből. Csak azért nem teszem, mert a családomnak 'kell'. Szükségük nekik sincs rá jobban, mint nekem, de ragaszkodnak hozzá. És ragaszkodnak ahhoz, hogy egyre több és több ostobaságot vásároljanak maguknak, a saját szórakoztatásukra, és az én bosszantásomra. (Erősen emlékeztet ez engem Fionára, aki a megszabadítását követő napon, útban Farkwar nagyúr országa felé, odaállt Shrek elé, és a pofájába ordította, hogy, "nekem éjszakai szállás 'kell'!) Ezért aztán azt mondhatom, hogy engem a válság egyáltalán nem érint, viszont egyre idegesítőbb azok viselkedése a környezetemben, akik azt mondják, hogy egyre kevésbé tudják megvenni mindazt, amire valójában - az én felfogásom szerint - semmi szükségük. Csak 'kell' nekik -, mert a többinek is van. Nekem nem kell. Ezért nem érint a válság.
Igazad van tehát, Sanyi, amikor azt mondod, hogy a válság 'egyének válsága'. Tökéletesen így van.
én is valahogy így vagyok ezzel, csak pislogok, hogy a környezetemben élők milyen "butaságokhoz" ragaszkodnak.
többet nem is szólok hozzá, mert tökéletesen megfogalmaztad azt, amit én is gondolok erről. :)
Bochecha
Szia!
Én is egyetértek Veled. Nagyon érdekes, hogy bár teljesen átlagkeresetből élek, még soha nem kellett nélkülöznöm (volt mit ennem és hol aludnom). Valószínűleg azért, mert amikor nem volt pénzem nem is vágytam másra, csak a fizikai szükségleteimre.
Olyan régóta élt bennem egy kis vágy arra, hogy vajon milyen lesz, ha majd "be kell osztanom" a pénzemet. Úgy, ahogy a dédszüleim, nagyszüleim, vagy a szüleim is tették, a nehéz helyzetben. De eddig még soha nem éreztem, hogy nincs. Valahol belül mélyen van egy olyan érzésem, hogy van. ezt nem tudom másként mondani.
Év végén a cégünknél a dolgozók jelentős részét elbocsátották. Gondoltam, na most, most majd megtapasztalom miről is beszéltek az Őseim. :) Nem féltem ettől, hanem valamiféle kiváncsisággal gondoltam rá. És nem úgy alakult, mert engem valami csoda folytán mégsem küldtek el.
Nem tudom, hogy ez sorszerű, és bármit is tennék, akkor is lenne "pénzem", vagy azért van, mert nem félek, de érdekes.
Én nem érzem a gazdasági válság válság erejét, bár van lakás, és autó hitelem is, amik jelentősen megemelkedtek. Ha több pénzem van többől élek, ha kevesebb akkor meg abból. Ja, és nagyon érdekes, hogy mostanában rendszeresen akkor kell vennem valamit amikor az "akciós" termék, vagy ad valaki valamit, vagy éppen van még egy darab a "régi áron". Tehát kevesebb a pénzem, ezért kevesebbet is "kérnek" tőlem.
Azért érdekelne, hogy hogy is van ez.
Sziasztok:
Mackó
"A pénz adósság. Ha pénzed van, adósságod van." (Egy -ArkAngyal által- ide feltett videó épp ezt tárgyalta ki.) Szerencsére nekem egyik sincs :D :)))
Rám két évvel ezelőtt rogyott a gazdasági válság, úgy hogy mire eljött a mindent betakaró nálam már nem sokat talált. Még szerencse, hogy mindig is ódzkodtam a hiteltől, ha fel is vettem, amint volt egy kis pénzem mindent visszaadtam, így nálam szerencsére pórul járnak a vagyonra kezüket rátenni akaró bankok. (mert hogy szerintem itt erre megy ki a játék!)
Azt hiszem egyébként a Nagyérdemű teljesen rosszul látja a gazdasági válság méreteit és következményeit. Minden nap azzal bosszantják az embereket, hogy itt, meg ott már fény van az algút végén, még bírjuk ki egy kicsit. Csak éppen az egyén ebből mit sem lát, jobban mondva annyit, hogy ő nem lát semmit. Szerintem nem is fog. Ez a gazdasági válság egy olyan jelenség mint amit az illuzionisták csinálnak. Egy tükör, egy fényeffektus, vagy valami egyéb átverés okozta káprázattal elhitetik maguknak, hogy varázsolni tudnak. Nos a gazdaságban ugyan ez játszódik le. Lehet itt roncsprémium, megszorítás és társai, mind értelmetlen átrázás. Felborítottuk a világ egyensúlyát. Többet fogyasztunk, többet veszünk el a természettől minta mi újratermelődni képes. A tengerbe szórjuk a földet és a vasat, hogy még jobban megfulladjon a szomszéd amikor meglátja, hogy a másik mesterséges pálmaszigeten ül az árnyékban nehogy megsüsse az egészségtelenné tett napsütés. Micsoda baromság!
Falakba ütközünk, mind a természet terén, mind pedig a pénz világában, mert már nem lehet jobban kirabolni, hígitani, stb. Mindaddig mig nem vesszük tudomásul, hogy többet rabolunk el mint amennyit egyáltalán hasznosítani tudunk semmilyen javuslás nem fog beállni. És miért? Szerintem azért mert csak így lehet ráébreszteni az embereket arra, hogy nem a külső gazdagság a fontos hanem a belső. Ehhez azonban sajnos azt hiszem még mélyebbre kell merülni.......
Nálam amikor elkezdett vészvillogni a pénztácám előbányásztam Sanyitól kapott bevonzás című gyakorlatot és annyit termeltem vele, ami ahhoz kell, hogy egy darabig kihúzzuk. Köszönet érte!
A pénz áramoltatásával kapcsolatban azonban van egy pont amin nem jutok tovább. Ha van egy kis pénzem, akkor eldönthetem, hogy spórolok, párna alá dugom, vagy mondjuk reménykedek benne, hogy pont az én bankom nem megy tönkre és éhkamatért rábízom. A másik megoldás, hogy "áramoltatom". Ezt ugye úgy tudom megtenni, hogy valamit kapok érte cserébe. Mivel a fennamaradáson felüli kvázi felesleges pénzt tudom csak igy áramoltatni, nagy valószínűséggel többé kevésbé felesleges dologra fogom cserélni ?.?.?.? Vagy mégsem? És akkor hogyan áramlik?
Nekem már legalább két évtizede az az érzésem, hogy a világ új felosztás szerint rendeződik, /gazdasági szempontok,, egy része a pénz birtoklása felülír sok mindent/, sajnos be bizonyosodik, hogy a világ gazdasági újraosztása lassan befejeződik.
Nem most kezdődött, s nagyon nagy terhet tesz az emberek vállára, a lényeg elsikkad, az emberi tényezők, hátrasorolódnak, hátrasorolódtak. /de szerencsére ismerek sok fiatalt aki nem ilyen, ...
Mikor kérdezték meg, hogy vagy? Lassan fontosabb lesz az a kérdés, mennyi pénz van a birtokodban, és nem az hogy mi mindennel gazdagodtál a világtól, embertársaidtól.
Mikor kirándulnak az emberek, csak azért, hogy együtt legyenek a szabadban, szabadon?
Ma rossz napom volt, talán ezért írtam le, -- tiltakozásom jeléül. szeretem a természetet és az embereket, csak ezt a ma gyakori manipulációt utasítom el!
Sajnos ez nem elég
Üdv és szép holnapot. Sz.E.