Belső harcaink természete
Harc. Mi a harc?
Küzdelem, ütközés, fennakadás, győzelem, veszteség, vereség, bukás, dicsőség.
Ilyen fogalmak körében találjuk meg a harc valódi mélységeit de úgy tűnik, hogy a harc valójában akarás. Valaminek az akarása, amihez nem jutunk el. Elakarunk jutni, tehát küzdünk. A küzdelem tehát erőszakos akaratérvényesítési szándék.
Van-e olyan ember aki nem akar semmit? Van-e olyan ember aki nem küzd?
Az ember akaratos lény, akarattal rendelkezik és motivált is arra, hogy elérje amit akar. Így tehát jól láthatjuk, hogy minden ember küzd, vagyis minden ember harcol.
Megállapíthatjuk ennek fényében, hogy az ember harcias lény. Harcias mert akaratot akar érvényesíteni, de ez gyakran mások akaratával ütközik. Ha ketten is ugyan azt akarják, már azt mondjuk, nem fér meg két dudás egy csárdában. Versengés keletkezik. A cél, hogy ki dudáljon végül a csárdában, ki szerezze meg a jogot az elsőségre, arra, hogy mások felett uralkodjék, irányítsa őket, meghatározója legyen a történéseknek.
A küzdelem tehát mindig valamilyen aktuális hatalomért folyik.
Ez ellen az ember aligha tehet, hiszen azzal, hogy szabad akarata van, állandó döntési tehát akarási kényszerben van. Mindig akarnia kell. Ha csak le nem ül és átmeditálja magát a túlvilágra akaratát teljesen feladva. Nem sok ilyenről hallottunk.
Az ember akarása által tehát életen át tartó küzdelemre van ítélve mindaddig amíg a maga akaratát érvényre szeretné juttatni.
Joggal mondhatja az akaratát érvényesíteni akaró ember, hogy az élet harc, az élet küzdelem, az élet, konfliktusok tárháza, nehézségek iskolája.
Kétféle ember típus van ilyen szempontból alapvetően. Az egyik aki képes érvényesíteni akaratát, a másik aki nem képes ezért az erősebb akarású áldozatává válik.
Sokan az áldozatok közül szeretnének kilépni ebből az áldozati státuszból, csak valami hiányzik ehhez. Hiányzik a képesség az akaratérvényesítéshez, a küzdelemhez, a harchoz.
Megvannak a harc szabályai és ismérvei, de nem ismeri őket. Megvan a harcos maga is, az ember Önmaga tudniillik, csak nem ismeri képességeit, nem látja, mit és nem tudja hogyan lehetne fejleszteni ahhoz, hogy jó harcos, küzdő, akaratát érvényesíteni tudó ember váljék belőle.
A pszicho-kungfu workshop-ok arra adnak lehetőséget, hogy az ember felmérje adottságait, képességeit, hiányait, hogy módszerekhez jusson képességei fejlesztése érdekében. Ha lenne jelentkező és hely, vállalnám, hogy teljesen ingyen bemutassam ezt a zseniális lehetőséget gyakorlatban is.
- HajduM blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
37 hozzászólásKérdés, hogy sikeres lesz az ember, vagy mások sikerének alávetettje?
Üdv újra Miki! :)
Őszintén szólva már hiányoztak kicsit a féligmeddig szánt szándékkal a harcra kihegyezett blogjaid, úgyhogy örülök, hogy visszatértél :) Én is mostanság jövök rá, hogy mennyire álszent dolog folyton a békéről és szeretetről beszélni, miközben mind tudjuk, hogy oda a harcon keresztül vezet az út. Harcolnunk kell mind a környezetünk, mind Önmagunk ellen. Meg kell tapasztalnunk a támadó és védekező szerepeket is egyaránt, hogy megtaláljuk a két véglet közti középpontban megbúvó Önmagunk középpontját. Meg kell tanulni az akaratunk érvényesítését, és az áldozattá válást is, mert ugyanazon mérleg két tányéra e kettő. Ha nincs harc, nincs béke se, és bár az a végső cél, hogy ne legyen semmi se, ez csak úgy működik ha először megtapasztaljuk a valamiket, hogy utána rájöjjünk, azok a valamik valójában a nagy egyetemes semmi részei. A semmi valamilyen formában való visszaköszönése.
A harc is akár egy vers, ugyanúgy az élet művészetének része, mint bármi más. Önmagad kinyilatkoztatása, akaratod érvényesítése mindaddig, amíg rá nem jösz, hogy Önmagadat nem kell kinyilatkoztatni, akaratod nem kell érvényesíteni mert anélkül is mindig létezik, hogy megnyilvánulna, érvényesülne.
Számomra a kérdés azonban nem az, hogy sikeres lesz-e az ember, engem már valahogy legkevésbé sem motivál a siker. Legalább is a világi formája (bár nem tudom Te milyen értelemben értetted). Én már valahogy nem szándékozom azért harcolni másokkal, hogy valaki legyek, hogy bebizonyítsam, én valakibb vagyok a többinél. Emberek milliói harcolnak egész életükben azért, hogy valakik legyenek, aztán elszalad mellettük az élet, és a végén jönnek rá, hogy értelmetlen volt folyamatosan harcolni. Én már sokkal inkább azért harcolok, hogy senki lehessek. Egy ismeretlen senki, akit békén hagynak, nem ba..ogatnak, nem várnak el tőle csodákat, és azt hogy valakivé váljon. Önmagamért harcolok, hogy az lehessek, aki vagyok, ne az, akivé mások akarnak, hogy legyek. Számomra ez lenne a siker. Hogy sikeresen végigjárom az utam, nem ragadok le a világi ambícióknál, és a világi sikerekért folytatott harcoknál, hanem harcolok szánt szádékkal Önmagam ellen Önmagamért, addig míg békét nem tudok kötni magammal, és le nem zárom a harcokat szintén önszántamból, nem úgy, hogy a halálom vet véget neki.
Pontosan. Teljesen egyetértek.
Összefoglalva úgy fogalmaznám meg amit leírtál, hogy: Meg kell küzdeni a békéért...
A harc valóban nem cél, hanem a békéhez vezető út, szabad akaratunk okán végig kell mennünk rajta, nem tudjuk kikerülni. De legnagyobb harcaink persze önmagunkkal vannak. Én is leginkább arra vágyom, hogy nyugtom legyen a világtól, de a világ nem olyan, hogy ezt csak úgy megtegye nekem.
A pszicho-kungfu a lélek harca, de minden lelki cselekménynek van fizikai megnyilvánulása. A küzdelem a belső világunk kiáradása. Ahogyan fizikai küzdelmeinket vívjuk, úgy vívjuk belső küzdelmeinket is. A fizikai küzdelem módjából egészen bámulatos következtetéseket lehet levonni saját belső működéseinkre vonatkozóan.
Írtad, hogy gondolkodtál azon, hogy elkezdj kungfuzni. Jó ötlet :)) Ha gondolod összejövünk egyszer és mutatok pár dolgot, aztán eldöntöd, hogy volna-e kedved tanulni folyamatosan.
A pszicho-kungfu workshop-ot nem tudjuk ketten megtartani, ahhoz 8-10 fő lenne ideális és egy egész napos program keretében érdemes gondolkodni róla. Az elsősorban nem fizikai harc.
1.5 + 1 perces ellenőrzött küzdelem amit utána analizálunk. A fizikai cselekmény milyenségéből messzemenő lelki működésekre tudunk következtetni. De ennek meg van a maga metodikája. Van elmélete, felkészítés a küzdelemre, bemutató küzdelem, és utána a résztvevők küzdelmei, aki akar, nem kötelező. Többen voltak akik csak megfigyelők szerettek lenni, és a végén gondolkodtak, hogy de jó lett volna kipróbálni. Tehát nagyon lelkesítő esemény tele energiával. Nagyon jó feltöltődési lehetőség, izgalom kis, stressz a küzdelem előtt és a megnyugvás a végén :)))
Csak ajánlani tudom. Depressziós lelkeket vissza emel az életbe egy ilyen esemény...
Ja és egy önkéntes jelentkező már van a módszered kipróbálására ;) Önkéntes helyet még nem tudok, de én személy szerint akárhol összeülök veled, sőt jobban is élvezném, ha nem egy elhagyott raktárban, hanem mondjuk egy rét közepén pszicho kung-fuznánk :) Úgyis itt a jó idő, meg a természet sokkal jobb közérzetet biztosít szerintem, úgy meg könnyebben megy a kemény munka is :)
három hónapja romokban heverek, minden konkrét ok nélkül. azóta nem találom a helyem, mindig feszült vagyok, alig tudok oldódni, hol itt fáj hol ott, de a dokoik szervi okokat nem találtak. Az ideggyógyaász frontint írt fel. az egy pár órára segít. ti hogy tudtátok legyőzni az ehhez hasonló helyzetet?
Mit értesz az alatt, hogy romokban heversz, és nem találod a helyed?
Fejtsd ki egy kicsit bővebben, hogy mi a gond?
Mi történt három hónappal ez előtt?
Mindennek van oka, biztosan van ennek is.
Na ,ez a lehető legrosszabb megoldás,azzal a brutál gyógyszerrel lenyomni ezt a dolgot!!!
Ha függő akarsz lenni,meg még meg is akarsz hülyülni ,csak akkor szedd.
Ha már kémia,akkor vannak ártalmatlan gyógynövény,,nyugtatók'',amik kiegyensúlyoznak,pl. Nervenflege,vagy nyugtató teakeverékek./mert valami tudom ,hogy kell,hogy az ember a mindennapi munkáját, teendőit el tudja látni/
Persze nem ez a megoldás,hanem a végére kéne járni a problémádnak,hogy mitől van ,mi válthatta ki,és az okot kéne kezelned,de nem gyógyszerrel,ami csak elnyomja a tüneteket,és még sokkal rosszabb állapotba kerülsz majd.
Nekem vannak Frontint szedő ismerőseim,akik már az utcára sem tudnak anélkül kimenni,és dolgozni
meg aztán végképp nem.
Szóval vedd a kezedbe a sorsodat,ha nem akarsz zombivá válni!
Persze az orvosoknak /tisztelet a kivételnek/ ez a legegyszerűbb megoldás,jól lenyomjuk egyre emelve az adagot,aztán majdcsak elvegetál valahogy...
Remélem nem ezt akarod ??? !!!
Ha valamikor úgy döntesz,hogy abbahagyod a Frontint,akkor vigyázz,nem lehet rögtön,hanem lassan csökkentve az adagot leszoktatni róla a szervezetet,különben nagyon rosszul leszel.A végén már csak negyedeket naponta,aztán kétnaponta és így tovább teljesen visszavéve az adagot./erre nagyon vigyázz!/
Komolyan az ilyen orvosoknak úgy bevágnék egyet,pedig egyébként egy hangyára nem vagyok képes rálépni!
Évikém remélem, nem a harcias cikk miatt vagy ilyen harcias :)))
Egyébként idegességet, nyugtalan feszültséget okozhat magnézium hiány.
Magas magnézium tartalmú zöldféleket kellene enni sokat. Ha lehet ne készítményeket és tablettákat, hanem zöldségeket, gyógynövény teákat stb...
Például fokhagyma. Minél többet. Nem baj ha erős, ha büdös, ha akármilyen, de helyreállítja a magnézium háztartást a szervezetben. Beépül a csontokba, az idegrendszerbe és az izomzatba. Vértisztító hatású stb... Fogyasztani kellene rendszeresen mindenkinek alapból...
Én mindenképpen javaslom a fokhagyma fogyasztásának a növelését méghozzá akár napi egy egész fejet meg kellene enni belőle. Aztán ha rendbe jönnek a dolgok, akkor vissza lehet venni a mennyiségből persze...
ezen kívül: tej(piacokon lehet kapni rendes házi tejet. A bolti tej, nem tej, házi tejet egyszer felforralva-visszahűtve), mogyorók, banán, kagyló (csak főtten egye!)
Mi van ma? Te is ki akarsz zökkenteni a nyugalmamból?:D
Nekem nyomod az egészséges táplálkozást,meg életviteli tanácsokat,mikor ez a foglalkozásom
része???
Nincs Magnézium hiányom:)
Valóban kicsit kizökkentem a nyugalmi ,,tespedésemből''Zsuzsa ügye kapcsán ,ahol zsinórban tapasztalom a műhibákat,és most már kezd veszélyessé válni a helyzete.
Erre itt olvasom,hogy valakit Frontinnal etetnek,és ettől már betelt a pohár,mert az ilyen jellegű felelőtlenségek láttán sajnos felkapom a vizet.
Úgyhogy nem magnézium:),csak nem bírom az emberi felelőtlenséget,főleg olyanokkal szemben,akik valamilyen módon ki vannak szolgáltatva a másiknak.
Tehát orvosok ,természetgyógyászok, spirituális gyógyítók,bármilyen segítő,igenis hogy felelősséggel tartozik a páciense iránt!!! És amikor ezt tapasztalom,hogy semmibe veszik,főleg így zsinórban,hát igen,ez valóban alkalmas a nyugalmam megzavarására:)
Az egészséges táplálkozást csak beleszőttem a hozzád szóló írásomba. Bevallom, hogy szimpla lustaságból :))
Így egy hozzászólásban két témára tudtam reagálni :))
A táplálkozási rész nem neked szólt természetesen, elnézést kérek, ha megbántottalak fogadatlan prókátorságommal :)))
Egyáltalán nem ,sőt örülök,hogy ilyen ismeretekre tettél szert,és remélem a saját életedben is hasznát veszed.
Egyébként elárulom,na lásd milyen őszinte vagyok:),szóval rátapintottál a dologra,magnézium...
Ugyan nem az idegességgel kapcsolatban,de valóban szedek magnéziumot ,meg Q10-et,mert abbahagytam egy energetikai dolgot,és a szívem egy kicsit/nagyon/ zokon vette. Nem tudom úgy terhelni e miatt...szóval ezt kompenzálom magnéziummal és Q10-zel:)
Úgyhogy rátapintottál,ha nem is az idegesség,de a magnézium stimmel:)))
Fejlődsz Hajdúúúúúúúúúúú,már telepatikus képességeid is kialakultak:))))
Gratulálok!:)
okát. Jó lenne tudni, hogy általában, amikor kisebb stressz van, és nem összeomlás, milyen reakciót adsz. Van aki a kapcsolataitól, barátoktól, családtól reméli megkapni a támogatást, segítséget. Van aki túlhajszolja magát. Van aki depressziós agyrémekkel tölti ki az idejét. Mind a három dolognak meg van a buktatója. A túlhajszolás, aminek az összes hátulütőjéről írhatnék regényeket, ördögi kört zár be, a betegségig tudja az ember magát hajtani és akkor tényleg beüt az, amit el szeretett volna kerülni. A kapcsolati rendszertől elvárt segítség is elfogyhat egyszer, vagy az is lehet, hogy jó szándékú tanácsokkal elvisznek " Afrikába" . A depressziós agyalás csakis még több depressziót tud szülni. A megoldás lehet vagy terapeuta vagy meditáció. A meditációhoz szerintem mindenképpen le kéne cserélni a szintetikus szert valami gyógynövényre, ezt meg lehet talán beszélni az orvossal hogy mi az ami együtt nem gáz az átállás során. A magnézium meg a b6 biztosan nem árthat.
A szorongás oka mindig mélyben lapuló félelem, ami el van fojtva, de most már a tudatalatti és az éber tudatosság határán van. A félelem okát külső szakértő nagyon könnyen meg tudja találni. Fel kell tudni oldani és akkor a depresszió megszűnik.
Ha túlhajszolós vagy akkor meditálni kell.
Ha kapcsolat érdekelt vagy akkor keress terapeutát, segítőt. Kineziológus, Hellinger, stb.
Ha agyalós vagy, akkor nagyon fontos nekiállni cselekedni, olyan dolgokat amik le tudnak kötni és sikerélményt is adnak, plussz terápia.
Kevesen gondolnak magára az idegrendszerre úgy mint egy szervre. Az ideg összeroppanás, a túlérzékenység, a stressztűrő képesség összeomlása azt jelenti, hogy ennyi és nem több a terhelhetőség.
Az általam ismert legjobb módszert az idegrendszer "újrahuzalozására" az üresség meditáció. Ez magát a szervet pihenteti, 20 perc üresség meditáció, még ha nem is teljesen üres, de csak pár kósza gondolat lebeg át, az négy órás álom nélküli mély alvás energiájával tölt fel.
Aztán itt van a jóga. Ajánlom a túlagyalós csoportnak mindenképpen :-) A jóga, mivel a légzés üteme vissza hat a lélekre már alapból kisimító, és a figyelmet a mozdulatokra helyezve kizárja a negatív gondolatok romboló hatását. Itt főként a gyökércsakrára ható feladatok nagyon jó hatásúak. Napokban kipróbáltam és meglepődtem a hatásán :-)
Maga a szorongás és félelem feloldása időt igénylő folyamat, pláne ha egy egész életterület átszervezését igényli. Ezért fontos, hogy minden lehetséges módszerrel segítsünk magunknak minél előbb rendbe rakni a problémákat.
Szia Miklós!
Tetszik ez a harcról írott blogod, örülök a témának is.
"Megvannak a harc szabályai és ismérvei, de nem ismeri őket. Megvan a harcos maga is, az ember Önmaga tudniillik, csak nem ismeri képességeit, nem látja, mit és nem tudja hogyan lehetne fejleszteni ahhoz, hogy jó harcos, küzdő, akaratát érvényesíteni tudó ember váljék belőle."
Manapság valóban egyre inkább jó tudatosítanunk mindent, a harcos énünket is.
Én a harccal kapcsolatban már hosszú évek óta tanulom a "dolgokat" és örülök, hogyha felismerem, amint ellenállás, düh, harci vágy, netán erőszakos hajlam van bennem.
A helytállásnál pedig igyekszem befelé figyelni és afféle régimódi szamurály módjára helytállni. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy van mit tanulni bőven.
Szóval ha sikerülne megszervezni ilyen workshopot, engem érdekelne a téma, szívesen jönnék tanulni, felmérni amit csak lehet.
:)) Jól esik az üdvözlés, köszönöm, egyébként mindenkinek aki ezt megtette...
Örülök annak is, hogy szimpatizálsz a dologgal, majd még Évát is rábeszélem :)))) megnézném, hogyan küzd a szavak éráján túl ;):)))
Ha összejönnénk legalább 6-8-an és lenne hely is már meg lehetne csinálni.
Én nem rég résztvettem egy pszichológia konferencián, ahol részese voltam egy ehhez hasonló workshopnak. Nagyon nagy élmény, és tapasztalat.
Mindenképpen össze szeretném hozni a dolgot.
Teljesen ingyenes mindenkinek, persze következésképpen a helyért sem tudok fizetni.
Na hátha valaki lát benne fantáziát és éppen helye is van és vállalná is egy ilyen összejövetel házigazdaságát :))
Hátha még egy 1000-rest sem akartok helypénzért fizetni,ahogy Sanyi szokta csinálni a Budapesti helyeken,akkor gyertek hozzám ebben a gyönyörű időben,ha még szépet is akartok látni.
Persze a vonat költség,meg a benzin is pénz,de 4 felé elosztva már nem annyira.
Szóval 40 perc a nyugatiból vonattal,vagy egy óra a városi dugók miatt kocsival...
És ez itt az édenkert,ezért is nem vagyok én olyan harcias:)
Mikikém csalódni fogsz bennem,mert én már egy ideje nem küzdök semmi ellen.
Előfordul ,hogy felkapom a vizet,de az hamar lecseng...szóval én valószínűleg csak házigazdaként fogok funkcionálni,nincs mivel harcolnom...a lustaságommal meg nem akarok...jó az nekem,elvagyunk:)
Be tudok szállni azzal, hogy mehetünk az én kocsimmal ha Évánál lenne. Vagy lehet nálam, szemben bazi nagy zöld rét, a nappalim meg 6-8 ember fogadására alkalmas. Az Örstől fél óra. Persze ha éppen nem vagyok Dániában :-))
:)))
Én köszönöm a felajánlást, remélem, hogy összejön a dolog. Jó lenne ha legalább 6-8-an összejönnénk. A szabadban történő dologgal kapcsolatban vannak kétségeim (engem szólítottak már meg rendőrök hasonló miatt, közterületen) Évához igen jó volna elmenni!
Veled együtt már lennénk öten :)) Kik is azok? aszondja: Spiri, Te, Michaelita, Én, és Éva :)))
Zsír :))) közel vagyunk az alap létszámhoz...
Húzzunk bele, megcsináljuk :DDDDD
Alfának is jönni kell ! Ne csak ő győzködjön minket!
Odakötözzük a székhez,kiveszem a könyvtárból a leggagyibb new ages könyveket /mert ilyet nem tartok itthon/ ,és azokból olvasunk fel neki kórusba:)))
Aztán eloldozzuk,és harcolhat:DDD
Ez bemutatónak pont jó is lesz:DDD
helló Miki,a pszichológia egy nagyon materialista tudomány.
mennyire vagy benne jártas?
hogyan tudod összeegyeztetni a vallásos világképeddel?
én a blogjaimban próbáltam ezt érzékeltetni,olvastad valamelyiket?
Tudom, hogy a pszichológia tudomány materialista alapokon nyugszik. mind emellett számol valamivel amit azért nem tud megfogni és megfogalmazni. A lélek kifejezéssel nem tud mit kezdeni és állítja, hogy az úgynevezett lelki működéseket a matéria, vagyis a szervezet működése állítja elő, vagy hozza létre.
Egészen nevetésre serkentő elképzelés a szellemet megfogni akarni az anyag vizsgálati módszereivel.
A vallásos világképemmel nem ütközik a dolog. Egyáltalán nem ütközik. Az én vallásos világképem tökéletes alapot ad az emberi belső minőségek és működések vizsgálatához, annyira, hogy Jézus tanításai kifejezetten használhatóak egy ilyen kérdéskörben.
Nem találok problémát, vagy ütközést.
Ha konkrétan kifejtenéd, hogy mit találsz ellentmondásosnak, az igen hasznos lenne.
A blogjaidat eddig nem olvastam, de bele fogok nézni mindenképpen :))
,,A blogjaidat eddig nem olvastam, de bele fogok nézni mindenképpen :))''
Ha,ha hahaaaa...mi lesz ebből??? :DDD
Már előre mulatok,mert nem hagyod majd szó nélkül.
Új életre kelnek majd alfa omega blogjai:)
Valld be Alfa bizseregsz már,hogy történjen valami,mert mi már nem vagyunk elég érdekesek neked:)
Miki azokat a blogokat ízekre fogja szedni. Megsúgom,hogy ért a pszichológiához:)
Évikém nevezz meg egy cikkét amellyel kapcsolatban szívesen olvasnád az okfejtéseimet.
Bele olvasgattam most, de egyszerűen nem tudok mit kezdeni az írásaival.
Alfa kolléga előszeretettel ír úgy, hogy nincs tárgya az írásainak.
Melyik cikkében fedezted fel, hogy miről szól a cikk?
Zseniális a fickó, mert a semmivel nem lehet vitatkozni.
Nagyon jól megírta a cikkeit, amelyeknek nincs tartalma...
Ha találsz olyat amelyiknek van tartalma linkeld be légyszi.
Azt hiszem nagyon jól összefoglaltad a helyzetet. Kb. ugyanez volt az általános vélemény.
Mégis azt hiszem jó hogy jött a megrendíthetetlen materializmusával,mert az emberek hajlamosak kicsit elszállni az ezotériában,és megjelent az ellenpólus,így
aki vette a lapot,vissza tudott találni az ,,arany középútra".
Merthogy elvetni sem lehet az ő álláspontját,nagyon is állnak azok a dolgok,csak
hát a világ azért jóval több ennél a beszükűlt szeleténél,és idővel nem ártana
meghaladni ezt a lekorlátozó álláspontot.
Szóval én bizonyos értelemben díjaztam ,hogy Ő jött..../ látott...és nem győzött természetesen./
Hát, azért én Jungot és társait nem nevezném materialistának... :)
Nem is neveztem Jungot materialistának...
Kik a társai?
De a pszichológia mint tudomány, materialista nem de?
A társai a szintén nem materialista pszichológusok :)
Hát, nem tudom, egyes tudományos vélekedések szerint a pszichológiát ki kellene venni a tudományok közül mert nem mérhető a "matéria" amivel dolgozik :) Vagy valami ilyesmi.
Hát valóban. Anyagista alapokon nehéz a szellemet vagy a lelket vizsgálni.
Nekem amúgy nem oszt nem szoroz, hogy a tudományok között van-e vagy sem :))
Értjük, vagy legalább is felfogtuk, hogy miről is van szó nagyjából.
Az embernek egy olyan működéséről, amelyet nem lehet empírikusan vizsgálni, hanem csak a hatásaira lehet rátekintésünk.
Mind emellett vannak eredményei a tudományos, azaz materialista pszichológiának, de érdekes módon, nem az anyag birodalmában szerezte elismeréseit.
tulajdonképpen önmagát kellene feloszlatni mint egy parlamentnek amely képtelen betölteni rendelt feladatát...
Pedig sajnos- minden érdeme elismerése mellett-joggal nevezhetnéd annak,miután evolucionista,valamint a tudatot az anyagból eredezteti. Ezt le is írja valamelyik könyvében.
És ezt úgy kellett leírnom,hogy őt nagyon szeretem,a szememben elévülhetetlen érdemei vannak,de ez sajnos akkor is így van.
Amíg a tudatot az anyagból eredeztetik,addig materialisták.Ő is és a többiek is,valamint a pszichológia ,mint olyan.
Egyébként nem is igazi tudomány. Még ez is megérne egy külön misét:)
Minden ellenkezésünk ellenére... micsoda csavar figyeld csak...
minden ellenkezésünk ellenére....
Jung meglehetősen nyitottan viszonyul mindahhoz, amit tanult mestersége tűzzel vassal tagadni igyekszik...
Persze ettől tudományos szakember, és itt felhívnáma figyelmet a szakember kifejezésre.
lássuk be, hogy a tudománynak igen nagy hatása van a világra, még a vallásokra is. És a tudomány nélkül aligha érthetnénk meg hogy....
Basszus... mit nem érthetnénk a tudomány nélkül?....
Szerintem a világ megértéséhez ugyanúgy szükség van a tudományra,mint bármi másra.Odáig,amíg ,,ellát '' a tudomány,nincs is gond,csak ami már nem fér a keretei közé,arra azt mondja ,hogy nincs is. És hát ez a fő baj vele.
Mondaná azt,hogy még nem tudjuk...kutatjuk...,de nem.Gőgös,és azt mondja nincs
Szóval meg vannak a korlátai ,és e miatt egy idő után ezen is túl kell lépni,viszont amit meg tud,azt meg nem árt beépíteni.Persze nem a világképéről, létszemléletéről beszélek,mert az pont azért hibás,mert lekorlátozott,és csak bizonyos szintig lát el.
Bár a modern fizika már egy ideje szép eredményekkel kecsegtet ez ügyben:)