Papaji-tól kérdezik: Mi a szabadság?
Én is megkérdezem magamtól és tőletek: Mi a szabadság?
Lehetünk-e szabadok, amíg meghatározott utakhoz (tanításokhoz) ragaszkodunk, és nem tudunk a liturgiáinktól megszabadulni? Ha kötve vagyunk a formális világ tárgyaihoz. Lehetünk-e szabadok, amíg azon vitatkozunk, hogy kinek a szellemi útja igaz és valóságos, és arról, hogy mi van leírva valamelyik könyvben?
Kérdezték Papaji-től, hogy: Régóta vagyok veled, és visszamennék a hazámba, és hirdetném az üzenetedet, de még ilyen sok idő elteltével sem tudom, hogy mi az üzeneted? Papa, mi az üzeneted?
Válasza: Jobb is neked, hogy nem tudod mi az üzenetem, mert kötődnél hozzá, és a végén egy szent könyv születne belőle, úgy ahogyan a többi szent könyv is született.
…
Micsoda nagy gondolat: Milyen szépen kiemeli a valódi üzenetet a formavilágból.
Az az üzenet, hogy nincs üzenet… Ne ragaszkodj tanításokhoz, tanítókhoz, ne legyél tanítvány.
Ne ítélj, mert az ítélet kötődés ahhoz amit megítélsz… A kötődés csapda, a formavilág csapdája…
Nem kellenek tehát utak és tanítások, hanem ahogyan Papaji mondja, az egyetlen dolog amit kutatni kell az a szabadság, ha ezt kutatjuk, minden kötelék lehullik.
A szabadság tűz ami mindent feléget, mindent ami fogságba akarja ejteni…
- HajduM blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
92 hozzászólásEzt gondolom én is a meghatározott utakról. Minden tanítás egyidejűleg kényszerpálya is. Hiszen nem engedi kibontakozni az embert, hanem valamilyenné akarja formálni.
Az úgynevezett tiszta tanítások korlátok, amelyek meghatározott területen tartják az embert.
Nem mondom, hogy eleinte nincs szüksége az egyénnek egy indító lökésre, egy tanításra amibe kapaszkodhat, míg bizonytalanok a léptei az úton, de később minden tanítást el kell dobni és megszabadulni minden korlátozástól. Ez az igazi önmegvalósítás a formai világtól való megszabadulás, a kötődések, ítéletek és minden egyéb kapcsolat felszámolása, ami a fizikai léthez köti az embert.
Talán a papi nőtlenség és a swami és hasonló fogadalmak ebben a szellemi környezetben érthetőek meg és jelentőségük itt csúcsosodik ki.
Mert valóban a legerősebb kötődések egy családon belül jönnek létre, és azokat felszámolni szinte lehetetlen. Erre mondja Jézus, hogy hagyd el apádat, anyádat, utál meg őket stb...
Nincsenek tehát tiszta tanítások, hanem a tanítások összeérnek: Tehát egyetlen út van, egyetlen tanítás, egyetlen Isten...
Fel lehet-e számolni a kötődéseinket? Mi a módja annak, hogy elszakadhassunk a fizikai léttől úgy, hogy ne kötődjünk ide semmivel.
Ez egyben a karma felszámolódását is jelentené azt hiszem, vagyis kikerülhetnénk a létforgatagból, s nem kellene ide többé vissza születni...
Lehetséges ez valamiképpen?
Igen, ha konkrétan ráunsz erre az egész hercehurcára, ami megy itt folyton körbekörbe, és őszintén ráunva, azt mondod, á nekem ebből nem kell több. Amíg van életkedv, addig lesz élet is :)
van úgy, hogy már nincs életkedv, de még van kötődés az élethez.
Sőt a nemakaromság is kötődés. Kötődünk valakihez, vagy valamihez gyűlölet által ugyan úgy, mint szeretet által. Valami vonz minket afelé a dolog vagy személy felé. Ez igen erős kötődés. Ha nincs életkedvem, vonzódok esetleg a halálhoz de az még mindig a test vonzódása, kötődése valamihez.
Nagyon ravasz a kötődések világa. Figyelni fogom magam, hogy milyen kötődéseket veszek észre magamban és elmeditálok azon, hogy ezeknek mi a gyökere.
Lesz min gondolkodnom :)))
Na jó, ezt most tényleg félreérthetően fogalmaztam meg. Nem az egy életen belüli életkedvre gondoltam. És nem is mint állapotra, hogy mondjuk "tele vagyok életkedvvel". Hanem hogy egészen addig újjá születünk és nem lesz vége a körforgásnak, míg a nem-tudás hajt. A nem-tudással kötődsz a világhoz. Ha viszont megértesz, tudsz mindent, akkor már nincs mit tanulni, viszont ettől majdhogynem unalmassá válik a lét. Külső szemszögből legalábbis. Belül meg igazából szép nyugodtan várod, hogy még végigmenj az aktuális életeden, és kiszabadulj az utolsó börtönből, ami ide köt :)
Tudod,hogy hogyan,mire értik ők a nem tudást? Avidya?
Kik azok az ők?
Arra szeretnék utalni ,hogy ez/is/ egy hindu-buddhista tanítás,/a nem tudás/az ő filozófiai rendszerükben van,és hogy tudod e mit értenek alatta,vagy egészen másra mondod,amire te gondolod.
Érdekes lenne összehasonlítani.Erre gondoltam.
Nahát a buddhizmusban a nemtudás teljesen mást jelent, mint amit Spiritosaurus írt... Attól még neki jelentheti ezt (főleg, mivel nem buddhista)!!! Bár az is azt mondja, az által kötődsz a világhoz, végső soron amiatt születsz újjá, amiatt van szenvedés, öregség-betegség-halál, amit ha nincs felszámolva a nemtudás, újabb újjászületés követ. Ez ott egy 12 tagú ok-oksági láncolatban van kifejtve, a legelső elem a nemtudás, közben vágy, ennek révén születés, a vége végső soron sok szenvedés után a halál (ez persze csak 4 tag a 12-ből, de talán ennyi elég ide)- majd ugyanez indul újra. Ha megszűnik a nemtudás, felszámolod, azaz megvilágosodsz, akkor nem kezdődik újra a 12 tagú láncolat, azaz nem kerülsz újra a mókuskerékbe. De ott semmi olyasmiről nincs szó, hogy "Ha viszont megértesz, tudsz mindent, akkor már nincs mit tanulni, viszont ettől majdhogynem unalmassá válik a lét."
Külön érdekes, hogy a buddhizmus 4 nemes igazságából (szenvedés, szenvedés keletkezése, szenvedés megszűnése, szenvedés megszűnéséhez vezető út) ez a 12 tagú oksági láncolat a szenvedés keletkezését magyarázza, de ha negatívban nézzük nézzük, akkor a szenvedés megszűnését (azaz, ha nincs nemtudás, akkor nincs vágy, akkor nincs születés, akkor nincs szenvedés, halál...).
Megint más kérdés, a nemtudás mit jelent a buddhizmus szerint (és elég mást ind rendszerek szerint)... És ki szerint mit jelent.
Na, egyenlőre mi még nem tudunk, akármilyen vallás, vagy nem vallás szerint nézzük...
Azért vetettem ezt fel,mert azt szeretném tudatosítani már végre,hogy olyan fogalmakat használunk egészen másként,amiknek megvan az eredeti jelentésük,ami meg még véletlenül sem az ,mint ahogy mi használjuk.
Az avidya,a nem tudás,tulajdonképpen ez a világ ,ennek a világnak is ez az oka.
Nem arról a tudásról van szó,amire gondolnánk,hanem a szamszára ( vagy kettősség ) miatt létezik a tudatlanság, vagy Avidya, egyedül a Tudás (Jnana) teszi lehetővé, hogy az egyén felismerje valódi természetét ./Ezt meg már tudjuk miről szól:)/
A valódi természetemről való tudás a /Brahma Jnana/ nem valamilyen külső tudás megszerzéséről szól ( mivel Brahman nem lehet a tudásnak objektuma ), csupán az Avidya vagy Maya eltávolítását jelenti .
Vagyis a ,,nem tudás'',mint kifejezés,fogalom,ezt fedi,de hát ezt sem ebben az értelemben használjuk:)
Még a szenvedéssel kapcsolatban mondanám ,hogy az sem úgy értik persze,
mert dukha, a nem ,,kha'',vagyis azt jelenti /hogy amiben vagyunk/az nem az erededti állapot.
Nem szenvedésről van itt szó,hanem arról ,hogy nem ismerjük fel az eredeti állapotunkat.
Szenvedés helyett nkább helyesebb a szenv-szenvedély-létszomj,
az az oka,hogy nem vagyunk az eredeti állapotunkban. Szó szerint tehát,nem az eredeti /állapot/=dukha.
Vagyis hogy ne lovagoljunk már annyira azon a szenvedésen se /nem neked szól Zsuzsa csak ez többször probléma volt:)/
Nem lehetne ezt a hétköznapi felfogásra fordítani, hogy az is értse aki nem olvasott ilyeneket?
"világnak is ez az oka"
A szikla azért szikla mert nem tudja, hogy lehetne több is?
Épp lefordítottam:),hogy érteni lehessen:)
,,"világnak is ez az oka"= az is a nem tudás miatt van,azért jött létre...
Ez nem Istenre vonatkozik persze,olyasmi,mint nálunk a ,,bűnbeesés''/mint ok/
az is hasonló ehhez a ,,nem tudáshoz''amit ők értenek ez alatt,tehát a kettősség
/ami ugye nem az Egy/...
Szerintem nem bonyolult,eléggé egyszerűek és érthetőek ezek a ,,magyarázatok''
De miért lenne nem tudás ahogy a világ megnyilvánul? Nekem ez jött le belőle...
Egyszerűbben:
olyan állapotban vagyunk, mint aki álmodik az álmában és abban az álmában is és abban is és sok álomrétegződésen keresztül elmélyül a valóság egy kibogozhatatlannak tűnő álomvilágba, és azt tartja valóságnak. Ez a nem tudás állapota, mert nem tudja az álmodó hogy a huszadik álom-rétegben tartózkodik, valójában pedig öntudatlanul létezik valahol, a tényleges valóságban...
Ezért nevezik illúziónak, mert nem valóság, illetve egy aféle "Mátrix valóság" csak még bonyolultabb, mint a film fantáziája...
Akkor milyen, amikor nem álmodunk?
Erre a kérdésre keressük a választ mi is :))
Ez lenne e megvilágosodás, vagy is a felébredettség állapota...
Ha nem tudod a választ, akkor honnan tudod, hogy jól gondoltad azt amit eddig elmondtál vagy tapasztaltál? Ezek után mi hitelesíti a logikád? :) (ez mindenki másra is igaz)
Honnan veszed, hogy egyáltalán valóságos-e ez az egész spiri cucc, ha pont lényeg nincs meg? :)
A káprázatnak nincs lényege, mivel maga sem valóság. Ezért kell az ehhez a világhoz való kötődéseket megszüntetni, hogy kiléphess ebből a rétegből...
A tudatos álmodás jó dolog, mert álmodban tudod, hogy álmodsz. Ez a cél itt is. Felébredni álmunkban, tudatában lenni annak, hogy álmodunk és az álomrétegek felgöngyölítése által, felébredni a valóságban... Talán éppen a paradicsomban Isten mellett :))
Csak érdekesség, hogy amikor Isten elaltatja Ádámot, hogy kivegyen egy bordát, amiből lesz Éva, nem ébreszti fel Ádámot a mély álomból :)) csak megy tovább a történet...
Nem lehet, hogy csak rosszul érezd magad ebben a világban és most vágysz egy jobbra, és ettől van az egész hited paradicsomban? Kellemes érzés hinni egy túlvilágban ami jobb... Vagy talán csak meg kéne kicsit változnod, hogy jobban szeresd a világot és máris más megvilágításba kerül minden.
Vagy valóban létezik egy "csupafény" felsőbb dimenzió ahová a felébredettek mennek? Esetleg ez a mátrix féle világ csak egy hologram és fenn meg angyalok világa vár téged?
Melyik a logikusabb magyarázat? :)
Az ember nem tud csak úgy változni, barba papa módján.
Hosszú folyamat miközben elfárad, ha közben nem kap energiát sikerélményekből, ami motiválná az itt létét.
Az itt létünk célja szerintem az, hogy felszámoljuk mindenféle kötődésünket, ragaszkodásainkat ehhez a világhoz, és tovább álljunk.
Ahogy Spiri fogalmaz "ráuntam" már az egy helyben állásra. Menni kéne tovább...
Állítólag mindig álmodunk:),és felébredünk belőle egy másik világra.Mert amikor alszom,álmodok,reggel felébredek belőle eltűnik az a világ teljesen megszűnik,maximum emlékszem rá.
És amikor megint lefekszem aludni,akkor meg ez a világ szűnik megés újra az álomvilágomban vagyok.
Ha meghalok megint megszűnik ez a világ,és egy egészen másikra ébredek.És ha felébredek,akkor is az önvalóra ébredek fel,tehát ez amiben voltam megszűnik.De ezen nem kell kiakadni,olyan mint mikor alszom,és felébredek ,az is másik világ az álomvilágomhoz képest.
Ebben az álomszimbolikában Isten is álmodik,és így jön létre a keletkezés,a világ és mi is benne,ami szintén álom ,csak akkor ő álmodik...:)
Szóval én csak tolmácsolok,panaszokat ne nekem:)
Akkor viszont az álom a valóság, csak más címkét raktunk rá. Másfelől meg vannak, akik úgy gondolják, hogy csak a mester szállt el túl messzire az álmodozásban :)
Mindig az a valóság amiben éppen vagyunk.Az álmodban az a valóság.Amikor meg fönt vagy ,,ébren'' az a valóság.
Amire a halál után ébred a tudat az a valóság,és a felébredésnél is az önvaló a valóság.vagyis a tudatnak mindig az ,amiben van.Viszont az igazi ugye tudjuk melyik tudatállapot lenne:)
Mitől lenne igazabb az? Csak azért mert jobban tetszik nekünk?
Igen jogos a kérdés.Nekem erről megint az álom
szimbolika jutott eszembe,de csak azért mert én
azzal értettem meg végképp ezt a felébredés dolgot.
Ahhoz hasonlítják,amikor álmomból felébredek,és rájövök ugye,hogy ez a ,,valóság'',amiben most ébren vagyok ,és ami addig volt,azt csak álmodtam.
tehát ez a megvilágosodottak ,felébredettek nyelvezete is,ha megfigyeled,hogy amíg nem ébredsz fel /a ,,valóságra''/,addig minden csak álom,illúzió ,alszol...
Vagyis ezek a tanítások mindig abból a szemszögből szólnak,és ugyanúgy és ugyanazt mondják,onnan,mint amikor én felébredek az álmomból,/erre a világra,ami ugye nekem az igazi,a valóság/akkor azt mondom,hogy amiben álmomban voltam,az ugye nem az igazi a valóság,mert azt csak álmodtam.Igen de ezt innen mondom,ebből a nézőpontból,mer bezzeg amikor ugye álmodtam,az álmomban ugyanolyan olyan valóságos volt...
Szóval én ezzel a szimbolikával értettem meg ,
hogy miről is van szó,és amikor a felébredésről beszélünk,ugyanez a folyamat játszódik le.
Csak akkor majd ebből ,ami most a valóságunk ,fogunk felébredni,/úgymond / az igazira/mert már akkor az lesz az igazi,és ami most a valóságunk,az lesz az álom,a nem valóság ,ahhoz képest ,amire felébredtünk....Na...
Ezt ne én mondom,nekem tetszik,nagyon is:)
Ennek a kifejezésnek az eredetét írtam le.
Ez nyilván filozófiai magyarázat,de egyben útmutatás is,hogy miért
kéne felébredni erre az,, Egy'' igazságára,amikor eltűnik a ,,kettősség''.
Ez nem csak egy ,,egységélmény'',tudod...több annál.amikor felismerem hogy az Atman az ugyanaz ,mint a Brahman,és nem csak felismerem, hanem Brahmanná is válok. Ezt mondja ez a tanítás,és nem magyarázgatom.mert ez már a könyökünkön jön ki szerintem.
Hogyan lehetne leellenőzni, hogy ez valóban hiteles tanítás? Csak hogy ne menjen rá a fél életem egy olyan valami keresésére, ami lehet, hogy csak képzelődés?
Na ez nagyon jó, te aztán biztosra akarsz menni:)))
Nagyon egyszerű szerintem,ha az ember elolvassa a Védák végét a Védántát ,meg a szánkhját,akkor megtudja mit mondanak a világról meg erről az egészről,amiről mindig beszélünk itt.
Mert érdekes módon mindenki erről beszél önkéntelenül,pedig többnyire nem is ismeri ezeket a tanításokat./majd figyeld meg:)/
Annyira egyszerű és tökéletes magyarázat,simán eldöntheted
hogy lehetséges e ez vagy nem.Ezt az ember,ha veszi a fáradtságot,tanulmányozza és megérti,akkor tuti ,hogy belátja
hogy igaza van ennek a tanításnak.
Mindig ez történik,ha az ember eljut idáig,de van aki meg máshova jut el,tehát nem ez az egyetlen lehetséges magyarázata az igazságnak.
Ramanovics felrakta,a nagy világvallások,magasabb aspektusait a misztikus vonulataikat,és tulajdonképpen azok is kimondják ,ha nem is szó szerint így ,de a lényegét illetően ugyanezeket az igazságokat.
OK, de mi garantálja az igazukat? Csak azért mert le van írva még nem lesz igaz. Lehet, hogy csak egy jól hangzó filozófia, egy érdekes mese. Ettől még nem lesz hiteles nekem.