Bűn, igazság, karma! | Önmegvalósítás.hu

Bűn, igazság, karma!

Hozzászólások

6 hozzászólás
Miki, szerintem ezt nagyon szépen leírtad és ahogy a záró
2011. augusztus 16. kedd, 18:51 | jessica73

Miki, szerintem ezt nagyon szépen leírtad és ahogy a záró mondatodban írod, többségünk erre próbál törekedni: adni szívből, minden ellenszolgáltatás elvárása nélkül. De nem egyszerű. Legalább is számomra nem az. Sokszor tapasztalom, hogy adok szívből, olyankor is, amikor a józan ész azt súgja, nem kéne. Nehéz megkülönböztetni, hogy épp szívből adunk, vagy elvárunk valamit. Igyekszem növelni az ősbizalmam, hogy megkapok mindent, amire szükségem van. Számomra nem is az szokott problémát okozni, hogy szívből adjak-e vagy ne, hanem ha segítséget kérnek tőlem (megjegyzem rengeteg ilyen történés "megtalál"), tényleg jól teszem-e ha mindig segítek. Nálam általában ez a dilemma.

Kriszti

HajduM képe
Úgy gondolom, hogy az ember a viszonyaiban határozható meg
2011. augusztus 17. szerda, 9:08 | HajduM   Előzmény

Úgy gondolom, hogy az ember a viszonyaiban határozható meg leginkább. A viszonyai kötik a földi pályához. Felismerni, hogy a viszonyok tesznek szolgává, a viszonyaink a kötelékeink. A viszonyok megszüntetése a cél. Most így gondolom. A viszonyainkat pedig úgy tudjuk megszüntetni, ha az egész életet egy játéknak vesszük, és egy az emberen kívül álló objektív szemszögből figyeljük az életünket. Amíg az ember a maga életének nem képes megfigyelőjévé válni, amíg érintettje valamilyen módon egy-egy történésnek, addig szubjektíve ítélheti meg a helyzetét jónak vagy rossznak, elnyomva magában a magasabb szempont nyújtotta szabadságot.

Amikor Jézus azt mondja, hogy legyünk olyanná mint egy gyermek, akkor elsősorban azt mondja szerintem, hogy úgy viszonyuljunk a világhoz, mint egy gyermek. Mindenre kíváncsi, nem ítélkezik, és minden játék. És a játékon van a hangsúly.

Érdekes dolgoknak voltam tanúja az elmúlt hónapokban, ahogyan elkezdtem megfigyelni, hogy az életem miként változik, ha nem tervezem. Érdekes, hogy akkor is változik, ha ez így van, akkor a vezérlés nem is az embernél van :))) Ha ezt felismerjük, nyugodtan rábízhatjuk magunkat a magasabb világok vezetőire, Istenre, vagy gondviselésre, vagy fényre... mindegy az elnevezés, mert egyetlen névbe sem szorítható bele az a gigantikus intelligencia és adni akarás amit általában Istennek nevezünk.

A vezérlés mégis csak az embernél van azért, mert ezeket a változásokat én akartam már két éve, akkor nem sikerült, azóta idealizáltam magamnak egy vidéki életet, és sokszor elképzeltem, hogy nekem az milyen jó lesz. Azonban nem korlátoztam, hogy ez miként valósuljon meg. Két évi vágyakozás egy ideális állapotra, nyugalom, béke, és annyi kis pénz amiből megélek. Nem kell több. Nekem legalább is nem. Két év kellett, hogy megváltozzon a gondolkodásmódom és a világlátásom annyira, hogy alkalmassá váljak én magam arra a helyzetre amelyre vágyom. Nagyon érdekes. Hiába kaptam volna meg hamarabb, nem tudtam volna kezelni, ezt most visszatekintve már tudom

Most a legélvezetesebb szórakozásom, hogy megfigyelem, mit ad elém az Isten :))) És azok a dolgok milyen hatással vannak rám, milyen viszonyok alakulnak ki bennem, és ahogy megjelenik valamilyen viszony, azonnal felderítem az eredetét a magját a kapcsolódási pontot amivel "jogosult" volt hozzám kapcsolódni.

Szóval bármi éri az embert, egyrészt múlt béli veteményesét ápolgatja, éli meg aktuálisan, másrészt kiváló lehetőségek állnak elő, hogy az ember elkezdjen megszabadulni a viszonyai által kialakult szolgaságból.

Minden az embert szolgálja, az ember pedig semminek sem a szolgája, ha csak nem teszi szolgává önmagát..

Elkezdve pedig a gondolatok világának valódi megismerését, létrehozhatja az ember magának azt az ideális világot amelyben létezni szeretne itt a földön, sőt hiszem, hogy még a halálunk utáni állapotunkat is meghatározhatjuk ha megfelelő irányultsággal állunk a világ felé.

karma
2011. augusztus 24. szerda, 21:46 | szeti87

Seth szerint a ˇ"karma nem tartalmaz bűntetést. A karma a fejlődés lehetőségét tartalmazza."

fehercsongor képe
Lelkemből szólsz
2011. augusztus 27. szombat, 1:38 | fehercsongor

Üdvözlettel : felacsó

Aditi képe
"A büntetés megerősíti, rosszabbá teszi a rossz embert, de
2011. augusztus 30. kedd, 23:18 | Aditi

"A büntetés megerősíti, rosszabbá teszi a rossz embert, de megöli, megalázza a jót". (Nem tom ki mondta.)

Mert az emberek nagy része bűntudattal él.

Mi a bűntudat? Egy tévedés, amely arról szól, valami rosszat érdemelsz, mert tévedtél. És egy téves hiedelem, ami arról szól: ha megfélemlítenek, majd megtanulsz "jónak lenni", nem tévedni többet.Pedig ez csak önáltatás, csak látszat.

Már tudjuk, hogy az agynak a "nem" elhanyagolható inger és motiválóerő az "igenhez" képest.

Amikor megmondjuk a gyermekünknek, (vagy önmagunknak), mit lenne jó tenni, annak van ereje, iránya, és hatása azzal szemben, hogy kijelentjük: ezt és ezt nem kellene tenni! Amikor megtanítunk, vagy megtanulunk egy hogyan-t, akkor éltünk, akkor tanultunk valamit, tapasztaltunk valamit, ami hasznos és hasznosítható. De ha élünk tévedünk is. És ha tévedünk, meg kell tudnunk bocsátani, hogy tovább tudjunk lépni.

A bűntudat a megbocsátás képességének hiánya.

Ha határokat húzunk, tudatosan és szeretettel, és segítünk a tévelygőkön (és persze magunkon is, amikor rádöbbentünk, hogy eltévedtünk), akkor van esély a felemelkedésre, a fejlődésre, a rendre. És ehhez nincs szükség büntetésre, sem bűntudatra. Csak felismerésekre, látásra, szeretetre (tiszta szándékra), és tettekre.

A bűntudat egy hamis érzés, amire emlékszünk a homályos régmúltunkból, amikor valamiért bántottak minket, vagy bántott az élet, és mi elhittük, hogy rólunk szólt. Hogy mi tehetünk róla, hogy "jobb"nak kellene lennünk, mint amilyenek épp tudunk lenni, hogy mi nem élhetünk, mint mások, úgy, ahogy jólesik, és sikerül, mert akkor ütközünk, ütköznek velünk és ütközéseket okozhatunk. Sőt, tévedhetünk is, amit megbánhatunk.

Pedig ezek nélkül nem létezne a földi élet. Ahol út van, ott kereszteződések is vannak. És ahol erő van, ott ütközések is vannak.

A tudatosan bűntudat nélküli élet a lélek szabadságának egyik kulcsa. A jó, (a valódi Földi élet) egyik kulcsa.

A bűntudat csak egy beépített jel: "tévedtem". Jó felfogni így. És javítani. A büntetés helyett pedig jó megbocsátani, és segíteni magunkon, és másokon, amikor tévednek.

Namaszte

U.I: "Igeként a bon-pa jelentése: mantrát és imát recitálni. Azután a bon tényleges jelentése: a létezés igazi értelme, azaz a tudat természete, a végső igazság. Minden bon-po (a bon követői) törekvése a végső igazság elérése."

(Mintha Jézus is ilyesmit javasolt volna nekünk.....)

Büntetés
2015. február 24. kedd, 11:20 | Maja88 (útkereső)   Előzmény

Aditi pont azt írtad le amihez nekem nem volt türelmem. A büntetés teória megalázza a jót és csak félelmet, bosszút, degeneráltságot teremt (karma-összefüggésben). Namaszte

Feliratkozás Hírlevélre