Agresszió helyes megélése? Hogyan?
Hogyan lehet jól megélni az agressziót? Segítsetek.
Ugyanoda lyukadok ki mindig.
Elfojtom majd megjelenik valamilyen testi tünetként.Amit felismerek rájövök.
De nem tudom megfelelően kezelni,magam ellen fordítom ezt az energiát ami rombol.
Viszont valahogy helyre kéne tenni mert ez így nagyon nem jó.....
A kérdés hogyan?
Köszönöm a válaszaitokat.
Hozzászólások
13 hozzászólásEz jókor jött, hogy írtad ezt a bejegyzést. Többek között én sem tudom jól megélni az agressziómat. Többynire elfolytom v csapkodok, de mindig kivetítem valamire és ez nem jó....
Szóval, erre én is kíváncsi vagyok, hogy milyen tanácsok, elgondolkodtató mondatok lesznek... :)
http://www.youtube.com/watch?v=4aUjLiLiriA
ez szerintem segíthet
Két válaszom van.
Egy: nem kell mindig jónak lenni. Tedd bűntudat nélkül, amit teszel, bármi is az. Kiélni valamit még mindig jobb, mint elfojtani. Haragudni okkal haragszunk. Csak el kell tudni engedni. De ahhoz, hogy megtudjuk, haragszunk, meg kell élnünk. És nem szabad ezért bűntudatot érezni. Az Univerzum is haragszik. Ettől tágul. Pumpál haragjában... ettől terjeszkedik. Nem az a lényeg, milyen tökéletesen tudunk előadni magunkat. Fontosabb, hogy éljünk. És közben egyre tökéletesebbé válunk.
Kettő: ha meg mered az első pontban leírtakat élni, a haragod, az agressziód kreatív erővé válik. Ugyanis a problémáid megoldására fordítod. Célirányos leszel. Emiatt sokan meg fognak ítélni. Sokan elhagynak. De már helyet is csináltál az új segítőidnek. Én most ezt élem.
A szeretet nem gyengeség. Aki jónak mutatja magát, az valójában nem él. Tiszta ember ezen a földön nincs, vagy csak elenyésző számban. Viszont tele van olyanokkal, akik elfojtják az agressziójukat. Fel kellene vállalnunk magunkat, a belső erőinkkel együtt, és azzal együtt, hogy még nem tudjuk kezelni. Hagyni kell áramolni és célok szolgálatába állítani. Az az élet, ami megtisztít. Az agresszió belső erő, amit ha jól használunk, merünk megélni, szolgál minket és az életünket, ha elfojtjuk, megöl minket és megmérgezi a környezetünket.
Élj az erőiddel és közben figyelj, hogy levonhasd a tanulságokat. Így terelheted mederbe az agressziód, és megszelidítheted erőid, mint az Óegyiptomiak a harci szekereket húzó oroszlánokat. Tudd, hogy a gomba sem érez bűntudatot, azért ahogy él, mert éppen úgy tud élni. Csak nem lehet belőle fenyőfa mire megbölcsül... :)
Fogadd el a mivoltodat olyannak amilyen MOST, élj, figyelj, és dolgozz magadon. És te sudárrá válhatsz. Mert ez az ember kiváltsága ezen a Földön. Senki másé.
Namaszte
Aditi
Aditi köszönöm a hozzászólásodat.
De valahogy nem tudok tovább jutni egyenlőre.
Hagyni kéne áramolni dupla skorpióként az én agresszióm nem csapkodásban és nem némi ordítással végződne...;-)
Viszont a törvényeink nem értenének egyet velem ha megélném.
így marad egyenlőre,hogy figyelem és tudatosan megfékezem.Míg jobbat nem tudok.
Az agresszió csak egy szó. 9 betű. Hogyan is lehetne velük kifejezni mindazt amit érzel. Annak érzete van, képe, hagja, szaga, stb. És mindannyiszor más.
Azt hiszem ezért is nem lehet vele "felvenni a harcot", hiszen egy-ként kezelünk valamit ami minden, csak nem egy kifejezés.
Azt hiszem, az agresszió egy módszer, az univerzum eszköze, hogy megéld azta mit nem szeretnél, amit kizársz. Sokszor olvastam, hogy el kell fogadni, belül kell feldolgozni. Nekem ez csak nagyon kis hatékonysággal ment.
Most hétvégén egy kimeritő táboros beszélgetés után jött az a sugallat, hogy - számomra - az a lényeg, hogy meg kell élni és a megélés folyamatában feloldani. Lehet, hogy ezt most igy nem nagyon tudom szavakkal megfogalmazni, én valami olyat értek alatta, hogy amikor elkezdi pl. az ember agyát elönteni a szar, akkor ott rögvest folyamatában nyakon kapni az érzetet (szagot, hangot, st.b ) ami hozzá társul és a háttrétárban felkutatni, hogy kik a "szülei", honnan származik. Ha az megvan, akkor a Sanyitól tanult, esetleg az NLP-ből ismert módszerrel, a mai aggyal, tudással, eszköztárral visszamenőleg megoldani azt a problémát, ami a szituációban mint "agresszió" szabadult fel. Vagy valami ilyesmi.....
Adieau
Hédi
Köszönöm,igen valami ilyesmit kéne csinálnom:-))
Lehet kicsit lusta voltam még vele komolyabban foglalkozni.
Majd utána nézek,honnan ered, Miből táplálkozik,ill mi van igaziból alatta.
Kedves Bea!
Elgondolkodtatott a dupla-skorpió indulat-félelmed. Azt hiszem, ahogy a legnagyobb szeretet, a legnagyobb gyűlölet, vagy gyilkos ösztön képessége is megvan mindannyiunkban. Viszont fontos tudni, h ez a kettő ellentétesnek látszó fogalom, egyáltalán nem ellentétes!! A szeretet nem a gyűlölet ellentéte.
A gyűlölet eltaszítás, undor, félelemből született menekülési, vagy tettekben agresszív reakció egy dologra (ami önmagában természetesen nem olyan). Ellentéte a ragaszkodás, a ragaszkodó vágy, a végzetes szerelem, ilyen értelemben... ez utóbbi is a félelem gyermeke. Az elveszítéstől való félelemé.
A szeretet egyik sem. A szeretet nem indulat, a szeretetben való megélésben nincsen sem vágy, sem félelem. Mert nem látja a dolgokat sem jónak, sem rossznak. Semmit. Csak él, és vállalja azt, ahogy tud élni. Önkritika, önelemzés, önbírálat nélkül. Hagyja, hogy az élet döntse el, mi van a helyén az életében és mi nem. A megélései alapján. Amit jónak élsz meg, az jó. BÁRMI IS LEGYEN!! Épp ez a lényeg! Ezért lehetséges, h ugyanaz a dolog valakinek jó, valakinek meg rossz. De mindenki csak a saját megéléseit élheti meg. Ezért csak maga tud változtatni. Nincs olyan, hogy kollektív jó!! A szeretet-világkép nem csupa olyan emberekből áll, akik mindig "jót" cselekszenek, plusz meg is határozva, mi a jó... Ez már megvolt a kommunizmusban... :) A fejlődés következő stádiuma sokkal inkább egy olyan világ, ahol az emberek merik élni az életüket, levonják a tanulságokat, és hagyják a többieket is élni. Megbocsátják egymás tévedéseit, és képesek belül elengedni. Képes lennél megbocsátani valakinek, aki megöli egy szeretted? Képes lennél magadnak megbocsátani ugyanezért?
Rájöttem, h bármilyen brutálisnak tűnik, érdemes a szélsőségeket venni példának. Akkor tényleg kiderül az igazság. Persze nem kell senkit megölni ahhoz, h megtisztulj. Vannak technikák. Megnéztem a Utube-os linket, az is egy. Egy biztos, h amit nem teszel meg, eléd teszi az élet. és minél jobban elfojtod magad, mert félsz a skorpió-énedtől, annál biztosabban fog atombombát-robbantani, amikor végre kitör. Mert így működik az élet, ami benned is, általad is működik. A benned lévő, az elméd által rossznak minősített energia is életenergia. Ne ítéld el. Soha nem tudhatod, mire jó az a "rossz" :).
Még egy gondolat: ha egyenként engeded ki az oroszlánokat, könnyebb megbirkózni velük. Nem kell egyszerre. De engedd ki őket!
Szabó Gabi "Bukott angyal" c. blogjában írtam a jóról és rosszról, arról, ahogy nekem segít a megéléseimben, tanulásomban ez a felismerés. Kérlek, olvasd el, olyan érzésem van, ezt le kellett írnom neked!
Egyébként a Skorpióknak vannak a legerősebb megérzéseik. Ha le tudod tisztítani az indulataidat, száguldani fogsz az utadon! De ha már elkezded, az is elég!
Namaszte
Aditi
Én metált hallgatok :) sőt, táncolok, ugrálok, (ha úgy tetszik őrjöngök) is rá. Az hogy valakit hallgatok teli torokból üvölteni, hasonló rezgést eredményez a hangszálaimban, még ha nem is üvöltök, csak hallgatom (úgyhogy torokfájáskor nem ajánlott... :)). A táncot pedig egyaránt használom mindkét véglet fizikai szintű megéléséhez. Táncolok (ugrálok) örömömben is, meg a másik "kapuban" is. Nekem beválik. Mikor már jól leizzadtam, elmegyek tusolni, a vízzel lemosom a szennyet minden szinten, és kész :)
Sziasztok!Én is hajlamos vagyok elfolytani az indulataimat. Szerintem is a legtutibb a mozgás! Futni járok´,(5km)és utána gimnasztikázom olyan fél órát és közben persze zenét hallgatok! (3-4/hét) Minden nap dolgozom és nemhogy fáradtabb lennék sokkal több az energiám!!! Ezelött aerobikoztam de most Németországban élek,ugyhogy nehezen de rávettem magam a futásra,mert hiányzott a mozgás. (a futás nagyon távol állt tölem finoman szolva) Öszintén ajánlom mindenkinek! Söt a mozgás a spirituális élet része!!!!! Üdv:Erika
ha elfojtod az érzéseidet betegségek jelentkezhetnek, ha elmenekülsz előlük újra megtalálnak, másokon levezetni pedig nem túl jó ötlet. az érzelmek feloldásához szerintem a legjobb módszer az, ha átéled azokat-szembenézel velük.
például a félelem is egy érzés. köztudott, hogy a félelmet úgy tudod feloldani, ha szembenézel vele. a düh is egy érzés, és azzal is így kell elbánni. amikor észreveszed, hogy a düh kezd elhatalmasodni rajtad ne kezdd el azt elemezni, ne gondolkodj rajta. csak érezd át azt minden porcikáddal. teljes figyelmed tedd bele. ne figyelj a gondolatokra amik közben jelentkeznek, mert azokkal csak táplálnád a dühöt. ne gondolkodj azon ami felbosszantott, ne figyelj semmi másra, csak a dühre. érezd át úgy, mintha semmi más nem létezne csak te és "ő". érezd egész testeddel, egész lelkeddel, és csak rá figyelj!!!
bármilyen negatív érzelem is jelentkezzen, tedd mindig ezt akkor és azonnal amikor az jelentkezik. valójában semmi mást nem kell tenned, mint teljes figyelmet szentelni az érzelemnek. addig figyeld, amíg az köddé nem válik. az érzelem feloldódik kb.1-2 percen belül, és helyét tudatosság és mély békesség veszi át.
ezt Eckhart Tolle-tól hallottam, én azóta is mindig így oldom a negatív érzelmeket, és el sem tudom képzelni hogy mi lehet ennél hatásosabb. de ez csak az én tanácsom neked :)
és itt egy videó, amiben Domján László mondja el, hogy hogyan oldjuk fel a félelmeinket. szinte ugyanazt javasolja ő is.
http://www.youtube.com/watch?v=8lF7c5VaMVE
szeretettel
Én is így látom, köszi :)
Az agressziót többnyire a tehetetlenség váltja ki. A tehetetlenség pedig abból fakad, hogy valami nem úgy alakul, vagy nem olyan, mint ahogyan azt Te elképzelted. Ezért ha felismered, hogy mi nem alakul az elképzelésed szerint és elfogadod ezt, vagyis feladod az elvárásodat, akkor ezzel feloldottad az agressziód gyökerét!
Ezért van az, hogy az elfogadó, elengedő, feladó természetű emberek nem szoktak agresszívak lenni, míg az akaratos, makacs, csökönyös embereknek ez mindennapos problémájuk!
Tehát a kulcs itt is az elengedés, elfogadás.
Ha már begyűjtötted a tehetetlenség szülte agressziót, akkor pedig a legjobb azt magadban - meditációban kisütni! Éld át meditatív állapotban az agressziódat, tedd meg ott magadban azt, amit legszívesebben tennél! Így az indulataidnak szabad utat engedsz, kiereszted a gőzt, de közben mégsem bántasz meg vele senkit sem.