Energia vámpír???
Sok blogban olvastam ezt a bejegyzést: energai vámpír.
Én nem helyeslem eleve az egész szó használatát.
Kifejtem miért:
Arra szokták ezt mondani, aki mellett lefáradunk, úgy érezzük, kifacsart minket teljesen. Az agyunkra ment.
Ennyi erővel, Keresztlányom is az, aki szűnni nem szünő kérdés áradatával teljesen "lefáraszt". Pedig nem. A Figyelmem bármire is irányul, illetve bárhonnan figyelmet kapok, energia leadás/felvétel jön létre. Ezek szerint, az utca ahol járok és figyelem a házakat, mind mind energia vámpír, ha elfáradok, mire a végére érek? Vagy "védjem" le magam, mert Úristen, jön a Keresztlányom a kérdéseivel?
Nem képezek-e blokkot én magamon ezáltal?
Dehogy nem.
A poén az, ha abban a hitben élünk, hogy energia vámpírral találkozunk, és félünk, jaj le ne szívjon, azzal egyre több ilyen szituációt vonzunk be magunkhoz.
Fogadjuk el, a működésünk is így működik. Csakráink szintén állandó le/felvételben vannak. Az az egészséges, ha hagyjuk áramlani magunkon, nem pedig kapukat rakni magunkra.
Sőt, ha bezárom magam valami "rossz" előtt, nem csak sok rossz fog érni, hanem a "jó" dolgok sem tudnak hozzám férkőzni.
Az élet ilyen. Mi is ilyenek vagyunk. Van jó és rossz arca mindennek. Madártávlatból viszont nincs meg a dualitás, szerintem.
Ha valaki úgy érzed lefáraszt, annak oka Benned van. Korlátokat állítasz kettőtök közé. Ráadásul azt vettem észre, hogy azok az emberek "fárasztanak" le engem teljesen, akik a saját negatívumaim tükőrképei. Van bennük valami, amit magam előtt is lehazudok, eltitkolok.
Mi a megoldás? Odafordulni, megérteni, feltárni önmagunkat. És előbb-utóbb érdekes: egyre kevesebb ember fáraszt le minket. Egyre kevesebb belső melónk lesz.
Volt idő, mikor még a boltba sem mentem le úgy, hogy "le ne védjem magam". Szertartás szerű volt a dolog. Mégis, mikor a pasim mellé beültem, valamivel kiakasztott. BUMM, oda volt a védelem, "megmarta" úgy a lelkem, hogy azt se tudtam, merre pislogjak. Aztán felhagytam az egésszel. Mert beláttam, hülyeség. És no lám: László is "normális" lett. Pedig mit sem sejtett az én "önvédelmi" technikámról.
Úgyhogy szerintem NINCSENNEK energia vámpírok ebben a formában.
Az tény, hogy az emberi játszmák erre mennek ki. Ezt én is tapasztalom, meg látom 200 nő között a gyárban is. De ha magam lezárom, hogy tanulom meg azt, amit nekem ebből meg kell tanulnom: önismeret, tudatosság, illetve, hogyan lépjek túl mindezeken, ha nem vagyok nyitott?
Igaz, üveg búra alatt sarjad a rózsa is, de ha nem veszed le róla, sem nem növekedni, sem nem fejlődni, sem nem önmagát megvédeni nem tudja.
A természet meg szerintem csak jól kifundálta már azt, amit mi még most kezdünk kapisgálni.
én így látom,
üdv
Béke
Buddhanita
- blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
6 hozzászólásSzióka! :)
Gondolom a kifejezés sok mindent takar és mindenkinek mást jelent.....
Valaki - és egyébként anyám horoszkópját nézve mesélt nekem az energiavámpírságról, az ő értelmezése szerint... Így fogalmazott, ahogy azt az én blogomban írtam:
"olyan légkört alakít ki maga körül, hogy az áldozatai tőle függjenek, és ne tudjanak önállóan dönteni. Ezek azok a személyiségek, akik folyamatos bizonytalanságban tartják a családtagjaikat azért, hogy azok függők maradjanak tőlük. Az energiavámpírok alapvetően nem gonoszok, mert nincsenek tudatában annak, amit tesznek, és ezért nagyon nehéz velük. Ha valamilyen fatális véletlen folytán valaki elmondja nekik, hogy mit tesznek, akkor rettenetesen fölháborodva közlik, hogy ők az egész életüket föláldozzák a családjukért, és micsoda hálátlanság ilyent akár csak feltételezni is. Azért működnek így, mert alacsony az energiájuk, és nem tanultak meg a környezetből töltődni, csak más emberek energiáját tudják fölvenni, ezért hívják őket vámpírnak. Működésükre sokszor csak a környezetükben élők betegségei utalnak, mivel a tágabb környezet általában elismeréssel nyilatkozik áldozatvállalásukról, amire nagyon büszkék is."
Amikor az én asztrológusomnak, Naphold Etának írtam erről, annyit felelt:
Nincs energia-vámpir, csak mi nem tanultuk még meg a nem szó helyes használatát
Asszem erről itt is írt blogot, de nem bizti...
amikor a kettőnk képletét először meglátta egyből az volt az első mondata, hogy bűntudatom van, ha nemet mondok neki......
Kíváncsi vagyok ide talál-e és ki fejti-e a véleményét itt, ha nem majd szólok neki, hogy ha akar írjon ide... :)))) Merthát nekem sem fejtette ki bővebben.....
Egyébként köszi a topikod, kíváncsi vagyok én is a válaszokra is.
Igen, igazad van, köszönöm, el kell kezdenem nekem is levenni a búrát magamról.......
Végre használni a "nem"-et.... :)
És tudatosodni, fejlődni....
Köszönöm még egyszer!
Sok puszi!
Gergő
Valóban van egy blog bejegyzésem ezzel a címszóval: „A nem szó kimondása, elfogadása, betartása és betartatása”
Talán annyit tennék hozzá, hogy legfőképpen önmagunk számára kell megtanulni kimondani a „NEM” szót, hisz, ha jól belegondolunk, miért is mondunk olyankor is igent, amikor egyik porcikánk sem kívánja, sőt szinte fizikai fájdalmat érzünk attól, hogy igent fogunk mondani – nos erről a következő a véleményem:
Az igent sokkal könnyebb kimondani, hisz azzal – úgy gondoljuk – segítünk a másiknak és mi is elkerüljük a bűntudat érzetét. Pedig, ha tudnánk, hogy egy nem megfelelő igen mondásával mekkora galibát okozunk nemcsak önmagunknak (hisz „leszívják” az energiánkat), hanem a másiknak is, hisz megfosztjuk annak a lehetőségétől, hogy önmaga elkezdje megoldani a problémáit, vagyis elkezdje végre a felnőtté válás kemény, fájdalmas, de sikerélményhez vezető munkáját.
A másik megközelítése pedig az, hogy mindannyian szeretetre vágyunk. Így, amikor igent mondunk arra, amire valójában nemet kéne mondanunk – valójában mi is energia vámpírokká válunk, hisz olyan szeretetet akarunk kikényszeríteni, ami nem jár nekünk, hisz abban a pillanatban, ott, arra a dologra vagy eseményre valójában nem vagyunk képesek, így az Univerzumtól sem kaphatjuk meg a cselekvéshez szükséges energiát, tehát ahhoz, hogy megtegyük valaki más (esetleg épp a kérő) energiáját vagyunk kénytelenek igénybe venni, amivel legyengítjük őt is, és természetesen önmagunkat is.
Üdv. Eta
Írtam Neked pár sort.... :)
Azt szoktam hogy átállítom magam adó-fokozatra. Mint egy cső. Előtte megmondom magamnak, hogy annyit adok amennyi kell neki, és nem az enyémet szívja le, hanem Kintről kap, rajtam keresztül, olyankor nem fáradok el. Viszont csökkentem a találkozásokat.
Az energia-csere elméletet pedig osztom, de addig jó, míg adok-kapok van, nem csak szííívááás. :) A nyitás elengedhetetlen...
Persze, igaz, hogy akkor éri el a célját, azaz akkor tud valaki vámpir lenni, ha valakit le is szívhat. Szerintem ennek a kifejezésnek azonban mégis van létjogosultsága. Ezt az állapotot, helyzetet valamilyen szóval mégis le kell írni. Nem azon múlik, hogy van e, használjuk e ezt a kifejezést, hanem hogy hagyjuk e megvalósulni.
Rengeteg energiavámpir rohangál ugyanis köreinkben, mindenki körül. Van aki annyira egyben van észre sem veszi, vagy pont ezért észreveszi és tudatosan feldolgozza. Az életünket azonban már annyira eltávolítottuk a természetestől, hogy szinte természetes, hogy sokan tankolni járnak a legközelebbi "nyitott kúthoz".
A társadalom - vagy mi - annyira teljesitmény orientáltá vált, hogy szégyen minden amit a "gyengeség" kategóriájába besoroltak az elmúlt évek alatt. Igy aztán az emberek nem lehetnek annyira gyengék, hogy kérnek, ezért manipulálnak, hogy kapjanak, nem merik elismerni a hibáikat ezért marcangolódnak, nem is akarják megismerni magukat, aminek káosz és energiahiányos állapot a vége. Persze, fennmaradni szeretne, igy aztán önmkéntelenül is a környezetére ragasztja magát. Igaz sokan nagyon mást sem látnak otthon.
Jó példa erre édesapán, aki nagyon szeretek. Sosem azt mondja, hogy valamire szükésge van, hanem leül és panaszkodik, lehetőleg csak valami szomszédos témáról. Ha nem ismerem fel azonnal mit szeretne egyre jobban fokozza a dolgot és átmegy érzelmi manipulációba. Már amikor úgy kezdi a mondatot, hogy "nem akarlak zavarni, csak" leröviditem az utat és megkérdezem, hogy mire van szüksége. Sok energiát spóroltam meg ezzel mióta rájöttem, a konfliktusunk is kevesebb. És ettől ő még bizony energiavámpir, csak én szereltem már le a csatlakozót.
Egyébként évekig voltam áldozata ilyen embereknek (despota családfő), mert valószinű sokszor én is ezt csináltam.
Hédi
http://www.youtube.com/watch?v=BiRe-aPvI4I&feature=related
Sziasztok!
Ezt nézzétek végig!De tényleg végig! :-)
Üdv mindenkinek!:Erika