Tegnap meghaltál

fény és árnyék

melyik jár elébb?

Kapkodó lépteim

nyomára lép.

Előre fut,

Követem

Ez az én életem . . .

Annyira fájtál,

hogy tegnap meghaltál.

Görnyedt sírásban

Üvöltök.

Neked.

Átlépted a világot

Igaz, úgy volt,

majd én is, veled

nem is Te fájsz,

érted fájok

gyűlölöm, gyűlölöm e világot.

Árnyékra sírom könnyeim

fény vezeti hátulról lépteim.

Nélküled ölelni a világot

Egyedül folytatni

A táncot.

Felnézek itt hagyott testedre

Idő paradoxona

Olyan események láncolatáról fogok beszélni, amit jelen pillanatban is tudok érzékelni de, bizonyságot is kell szerezni, rá, mert mit ér az elmélet, ha nem tudom tenni, amiről beszélek. Feltételezéseket az idő segít, benne vagy süllyed vagy, emelkedik.

Évek óta fura álmaim vannak és rendkívüli mennyiségben vannak ebbe a világba nem beilleszthető tényezők.
Pl. Olyan helyeken járok ami ennek az ökoszisztémának nem felel meg. Gyönyörűséges élményeim vannak, főleg a természeti képek csodálatosak. Olyan színösszhangokat tapasztalok meg amiket egyébként soha. Minden éjszaka álmodni szoktam és maradandó érzésekben a napomba épül. Van valakinek hasonló tapasztalata?
pussz...