Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

elengedés.jpg

Gyógyító álom

Tele volt munkakedvvel, bár kissé még kuszák voltak a gondolatai, de már sokkal jobb állapotban volt mint az elmúlt időszakban.
Szokásává vált az utóbbi időben, ha túl volt egy nehéz időszakon, nekilátott főzni. Most is ezt tette.
Volt egy kis fej káposztája, muszáj volt felhasználni, mert a múltkorit is ki kellett dobni, elfelejtkezett arról, hogy még előbb káposztás tésztát evett volna, így a káposztát a fene ette meg. De most már ezt felhasználja, micsoda pazarlás, megveszi aztán kidobja.

queue1.jpg

Jelenleg Vietnámban élünk, így a kulturális különbségek sokszor adnak alkalmat az elfogadás fejlesztésére (kisebb-nagyobb sikerrel), önismereti megfigyelésekre...

Ezt a bejegyzést egy Vietnámban élő külföldi nő, kérdőívben adott vicces válasza ihlette.
"Mi nevettet meg Vietnámban?"- kérdésre a következő volt a válasza:
"Soha nem fogom megérteni, hogy a nyilvános csók/puszi rosszallást vált ki, míg vizelni bárhol lehet!"

És ebből már jönnek a kérdések, hogy miért nem szeretik kimutatni az érzéseiket?

sotet_oldal.jpg

Azt vettem észre, hogy általában a rossz oldalon vagyok. Nemcsak tanulnom, változnom, de javulnom is kell. Szepes Mária ajánlotta egy személlyel való konfliktus megoldására: Cserélj vele személyiséget, és lásd magad, mit nem szeret benned az illető, mi a gondotok egymással. Napok óta nem hagy nyugodni a harag egy ismerősömmel kapcsolatban, folyton azon jár az agyam, hogyan kreálhatnék olyan helyzetet, amiben jól megmondhatnám neki a véleményem. Szabadulni akarok tőle, de nem megy. Próbáltam már elfogadni, oldani... de csak visszajön a gondolat.

Gyakran kérdezik tőlem, hogy keresel társat? Keresel munkát?
Persze, voltak évek, és az eddigi életem nagy részében, amikor kerestem társat, munkát és még más egyebeket. Pont úgy ahogy láttam, tanultam, ahogy elvárták, hogy ha valami nincs, akkor keresni kell módját, vagy magát amit szeretnénk, hogy legyen.
Aztán megtapasztaltam, hogy sok idő, és energia telik el a kereséssel, végül eredménytelenül és siker helyett, kudarc érzéssel.

Egy belvárosi apartmanokat üzemeltető cég keres rugalmas munkaerőt recepciós, ügyintézői munkakörbe. Idegen nyelven kell tudni kommunikálni, lehetőleg angol, német
Ha valakit érdekel, az adataim között található e-mailen jelentkezzen.

money-rain.jpg

A gazdagság nem egyenlő milliók, házak, villák és földek birtoklásával. Az igazán gazdagoknak nem csak a zsebükben vannak milliók, belsőleg is gazdagok- felelősségteljesen és szeretettel bánnak a vagyonukkal, és értelmes célokra fordítják. Ez természetesen csak azokra az emberekre jellemző, akik hajlandóak fejlődni. Ha viszont egy milliomos nem képes értelmesen bánni a vagyonával, a pénzenergia áramlása kedvezőtlen, negatív irányt vesz, és a pénz teherré válik, betegségeket okoz, sőt a fejlődést és a boldogságot is akadályozza.

hoember.jpg

A téma korábbi szakaszában azt taglaltuk, hogy mitől is ennyire elviselhetetlen sokak számára a fájón szürke január, mitől okozhat kedélybetegséget, letargiát, és mit tehetünk ez ellen? Itt tartottunk:" kinek, miként sikerült elfogadnia, hogy a szép és kellemes ünnepi élmények nem múltak el lényegében, csupán beépültek, átalakultak. Mennyire tudatos ez bennünk? Most is itt vannak velünk, csak nem tudunk róluk...? - vagy nem nagyon.. - vagy csak egy kicsit? De mire elég, ez a kicsi?

man stairs 2 másolata.jpg

(E cikk Hamvas Béla "A vízöntő" című esszéjének összegzése)

„A tömeg tudattalanságára semmi sem jellemzőbb, mint az, hogy e pillanatban a világ urának hiszi magát,

Talán ez az egyik legnehezebb feladat, ami előttünk áll: a helyes énképünk felállítása, fejlődésünk "elszállás nélkül", észrevenni és megoldani saját hibáinkat, valamint folyamatosan a változást követve énképünket újra-meg újra a helyére tenni.

Ti hogy teszitek ezt?

Milyen módszert ismertek erre?

Mi segít vagy gátol a "szinten tartásában"?

Várom szeretettel a hozzászólásaitokat

Üdv,
Béke

images[12].jpg

ÉN vagy én? Netán ÉN és én? – de akkor ki is vagyok most tulajdonképpen?

Így elsőre, talán az olvasóban is felmerül a válasz: igen, ezt ismerem, jó kérdés…
Hiszen ezt a furcsa állapotot mindannyian átéltük párszor, mert ki ne került volna szembe néhányszor már önmagával? De hogy lehetséges ez, ha tudom, hogy én, XY, a valaki vagyok, és ez a valaki EGY ÉN, akkor hol lehet itt a probléma mégis? Járjunk kicsit utána…