Inspirálom az embereket - méghozzá mindezt a Figyelem erejével! Megfigyeltétek már?
Például egy koncertnek a színvonalát tudod befolyásolni pusztán a megnyílással, a maximális odafigyeléssel. Legjobban jammelésnél, improvizációnál jön ez ki, amikor is mint egy rendező jártatod a figyelmedet egyik zenészről a másikra és azt veszed észre, hogy ő is szinkronban ezzel teljesen kinyílik, mint egy virág és kihozza magából a maximumot és a

Hogy hol vagyok én ebben a történetben, ezt kérdezte Katalin.
Tamarával a napokban elolvastattam a történetet, a hozzászólásokat és szomorúan azt mondta, nagyon rideg megfogalmazása ez annak, ahogyan ő megéli, érzelmesen, szerelmesen, nagyon rideg megfogalmazása ez a valóságnak.
Az ő valóságának.

Én ott vagyok a történetben, a ridegségében, mert nem tudom szkepticizmus nélkül hallgatni amit mesél, olyan mintha elfelejtené mi van a háttérben, vagy mintha elfogadná, én nem ilyen vagyok, már rákényszerítettem volna az igazság bevallására Patrikot.

Vajon az előző életeinkre vonatkozó emlékeink valóságosak, vagy csak a vágyaink, fantáziánk mozi-filmje?
Nem tudom Ti hogy vagytok ezzel, nekem volt már sok hasonló élményem is. Gondoltam, megosztom Veletek:
Szeretem az Indiánok zenéit, sokszor hallgatom őket, bármerre megyek.

A barátainkkal arról beszélgettünk, hogy egyesek mennyire leszoktak, vagy rá se szoktak az érintésre, ölelésre, simogatásra, pedig mekkora szükségletünk lenne rá! Sajnos, vannak olyan ismerőseink és rokonaink, akik képtelenek egy "normális" ölelést adni és elfogadni, mert érezhetően kellemetlen számukra ez a fajta közelség és intimitás.
Őrült pszichológus kutatók szerint, egy embernek naponta legalább 9 ölelésre van szüksége az egészséges lelki működéshez, ennyi ölelés kell ahhoz, hogy érezze: Szeretve van!