Borbola János: Holtak könyve I. kötet
„Az igazán Nagy Út a földi életünk után kezdődik. Ez a menjek útja!”
A Holtak könyve, mely a hason néven közismert Papirusz Ani ősmagyar nyelven olvasott változatának első kötete. Mint azt a borítón is követhetik Ozirisz/JeSzU és a Kilencek eredeti nevéről, a halottak megméretésének valós történetéről, valamint a „menjek országába” irányító ítélet ősmagyar nyelvű hieroglifáiról nyújt pontos képet.
Szkítia keleti határán a legendás amazonok és a szkíta ifjak házasságából született egy új nép: a szauromaták. Történelmük szorosan összefonódott nyugati rokonaikéval. A Kr.e. 6. század végén csapataik szövetségesként küzdöttek Dareiosz hódító serege ellen, míg késői leszármazottaik aktív szerepet játszottak a szkíta birodalom megdöntésében. A régészeti előadás a 2500 évvel ezelőtt élt szauromaták „harcos” világába invitálja az érdeklődőket.
A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek mellett tudományos művek ma is gyakran forrásként használják. A történetírás atyjának feljegyzései felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújtanak a szkíták hitvilágába, vallási szokásaiba. Az előadás e kérdéskört boncolgatja a régészet eszköztárának segítségével.
I. Dareiosz perzsa nagykirály európai szkíták ellen vezetett hadjárata során tűnnek fel a történelem színpadán az aranyban gazdag agathürszoszok. Szkítia nyugati végén fegyverrel őrzött határaikat a szkíták sem háborgatták. Kik voltak, hol, s hogyan élt a történelem e rejtélyes népe? A régészeti előadás a 2500 évvel ezelőtt élt Agathürszoszok „aranyló” világába invitálja az érdeklődőket.
A Kr.e. 1. évezred derekán az eurázsiai sztyeppét azonos kultúrájú és életmódú népek népesítették be. A görögök egységesen szkítának, a perzsák szakának nevezték őket. A szkíták eredete már az ókorban is parázs viták témája volt. Kik voltak, honnan jöttek, s meddig jutottak el? E kérdésekre keresi a választ az előadás a régészet eszköztárának segítségével.
A Moldvai Csángók a Kárpátokon túl élő Magyar népcsoport. Ma megismerkedünk történelmükkel, hagyományaikkal, mai életükkel a kétszázötvenezer Moldvai Csángó közül mintegy hatvanezren beszélik az ősi Magyar nyelvet. László Ildikó archaikus imákat, régi népénekeket régi népénekeket, verseket válogat a bemutatott falvak örökségéből.
A "Boszorkányüldözés a Magyar Királyságban" második előadás szerves folytatása az első előadásnak. Pontosan azokra a különbözőségekre helyezve a hangsúlyt, amelyek miatt mások, - kivételek - voltak a magyar boszorkányperek. Történeti áttekintést kapunk itt is. Árpád-házi királyaink un. boszorkány-törvényeinek néhány passzusával is megvilágítva a középkori Magyarország urainak felfogását a boszorkánykérdésről.
Az európai boszorkányüldözés kialakulásának történelmi okai és sajátosságai Európa kora-középkori államaiban. Rávilágítunk a történelmi körülményekre és a társadalmi, vallási és gazdasági okokra, amelyek az üldözésekhez vezettek.
A boszorkányüldözés történelmileg igazolt tényeit ismertető előadás, érdekes, - a ma embere számára gyakran megnevettető - idézetekkel alátámasztva.
Skócia a kelta törzsek hazája. Több hullámban érkeztek ide kelták, azt első a PIKTEK népe volt körülbelül 2000 évvel ezelőtt. A keltás a korábbi megalitikus építményeket is felhasználták a szertartásaikhoz, de nagyon sok, képírásos emléket őrző kőemlék is hozzájuk kapcsolható. A kelta világ szintén háromrétű volt: a felső világban lakott Isten (Dagh Da) és a kísérete (a Nap, a Hold és a csillagok); a középső világ a halandóké volt; az alsó világ pedig az ősöké.