A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek mellett tudományos művek ma is gyakran forrásként használják. A történetírás atyjának feljegyzései felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújtanak a szkíták hitvilágába, vallási szokásaiba. Az előadás e kérdéskört boncolgatja a régészet eszköztárának segítségével.
A Kr.e. 1. évezred derekán az eurázsiai sztyeppét azonos kultúrájú és életmódú népek népesítették be. A görögök egységesen szkítának, a perzsák szakának nevezték őket. A szkíták eredete már az ókorban is parázs viták témája volt. Kik voltak, honnan jöttek, s meddig jutottak el? E kérdésekre keresi a választ az előadás a régészet eszköztárának segítségével.
Az egyetlen magyar alapítású és máig működő több mint 700 éves férfi szerzetesrend, mely 13. századi megalakulása óta szétválaszthatatlanul összefonódott mind a magyar mind a lengyel történelemmel. A rend hazai virágzásának és többek között budaszentlőrinci főkolostorának is a mohácsi vész valamint a török betörés vetett véget, de mint az ország, ők is átvészelték a török időket.
Szent László királyunk a magyar történelem legnagyobb alakja 940 évvel ezelőtt került a trónra. A korabeli Európa legnagyobb tekintélyű uralkodója volt, ezért őt akarták megválasztani a meghirdetett keresztes hadjárat vezéréül, de halála miatt ez nem valósulhatott meg. A szent király alakja a középkori templomi freskókon szinte mindenhol megtalálható. Az előadás számbaveszi a Szent Lászlóról szóló legendákat és több évtizedes kutatómunka után egy válogatást tár elénk azokból a középkori templomokból a Kárpát-medencében ahol a szent király alakja freskókon máig megtalálható.
A magyarságra 1920-ben ráerőszakolt trianoni békediktátumot több belső és külső árulás előzte meg. Az első egyike az un. keresztény magyar állam megalakulásához fűződik.
Az előadás bemutatja a 955-ös szomorú végű Lech-mezei csata (Géza és I. István korabeli erőszakos keresztény térítés, Péter király véres uralma, Aba Sámuel megcsalatása) és I. András királlyá koronázása közti történelmi eseményeket, amelyek végkifejlete Vata imába foglalt megátkozása, és a magyarságnak a kereszténység „aklába” való terelése lett.
Az azonos című amerikai film főhősei elindulnak Földünk középpontja felé, hogy – a film szerinti – katasztrófát elhárítsák, mert a Mag leállása miatt megszűnt a Föld mágneses erőtere, ami egy láncreakcióban mindent a feje tetejére állít. A filmben e hihetetlen helyzet ellenére rengeteg olyan megdöbbentő információ hangzik el, amit azóta a legújabb tudományos kutatások igazoltak. A film tudósai kizárólag olyan tényekkel szembesülnek, mely ellene mond eddigi elképzeléseinknek bolygónk geológiai – és egyéb – struktúrájáról, minőségéről.
Helyszín:
ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVTÁR és DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT
A fizikát bemutató ismeretterjesztő előadások és irományok elsődleges célja e tudományág népszerűsítése, és az elméletek lehető legérthetőbb formában történő bemutatása. Ez a cél leszűkíti a fizika valós fejlődésének és működésének bemutatását, helyette egy megerősödve növekedés képét vetíti a laikusok, de gyakran a tudósok agyába. A másik probléma, hogy a fizikában matematikai modelleket alkotunk, és ezekhez a modellekhez egy sajátos jelentéstartalmú fogalmi hálót fejlesztünk ki.
