A magyar hagyomány és a történetírás szerint Géza fejedelem felesége, I. István király édesanyja az erdélyi Gyula leánya, Sarolta. Ám szinte alig ismert, hogy Géza Sarolta halála után lengyel hercegnőt vett feleségül. Adelhaidhoz, a második felséghez a magyar történelem több sorsfordító, nemzetrontó eseménye fűződik. A királyi udvarba való beléptét követő eseményekből kiviláglik, második hazája, Magyarország ellen fondorlatoskodott.
Szkítia keleti határán a legendás amazonok és a szkíta ifjak házasságából született egy új nép: a szauromaták. Történelmük szorosan összefonódott nyugati rokonaikéval. A Kr.e. 6. század végén csapataik szövetségesként küzdöttek Dareiosz hódító serege ellen, míg késői leszármazottaik aktív szerepet játszottak a szkíta birodalom megdöntésében. A régészeti előadás a 2500 évvel ezelőtt élt szauromaták „harcos” világába invitálja az érdeklődőket.
A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek mellett tudományos művek ma is gyakran forrásként használják. A történetírás atyjának feljegyzései felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújtanak a szkíták hitvilágába, vallási szokásaiba. Az előadás e kérdéskört boncolgatja a régészet eszköztárának segítségével.
I. Dareiosz perzsa nagykirály európai szkíták ellen vezetett hadjárata során tűnnek fel a történelem színpadán az aranyban gazdag agathürszoszok. Szkítia nyugati végén fegyverrel őrzött határaikat a szkíták sem háborgatták. Kik voltak, hol, s hogyan élt a történelem e rejtélyes népe? A régészeti előadás a 2500 évvel ezelőtt élt Agathürszoszok „aranyló” világába invitálja az érdeklődőket.
A Kr.e. 1. évezred derekán az eurázsiai sztyeppét azonos kultúrájú és életmódú népek népesítették be. A görögök egységesen szkítának, a perzsák szakának nevezték őket. A szkíták eredete már az ókorban is parázs viták témája volt. Kik voltak, honnan jöttek, s meddig jutottak el? E kérdésekre keresi a választ az előadás a régészet eszköztárának segítségével.
Skócia a kelta törzsek hazája. Több hullámban érkeztek ide kelták, azt első a PIKTEK népe volt körülbelül 2000 évvel ezelőtt. A keltás a korábbi megalitikus építményeket is felhasználták a szertartásaikhoz, de nagyon sok, képírásos emléket őrző kőemlék is hozzájuk kapcsolható. A kelta világ szintén háromrétű volt: a felső világban lakott Isten (Dagh Da) és a kísérete (a Nap, a Hold és a csillagok); a középső világ a halandóké volt; az alsó világ pedig az ősöké.
Az egyetlen magyar alapítású és máig működő több mint 700 éves férfi szerzetesrend, mely 13. századi megalakulása óta szétválaszthatatlanul összefonódott mind a magyar mind a lengyel történelemmel. A rend hazai virágzásának és többek között budaszentlőrinci főkolostorának is a mohácsi vész valamint a török betörés vetett véget, de mint az ország, ők is átvészelték a török időket.
Szent László királyunk a magyar történelem legnagyobb alakja 940 évvel ezelőtt került a trónra. A korabeli Európa legnagyobb tekintélyű uralkodója volt, ezért őt akarták megválasztani a meghirdetett keresztes hadjárat vezéréül, de halála miatt ez nem valósulhatott meg. A szent király alakja a középkori templomi freskókon szinte mindenhol megtalálható. Az előadás számbaveszi a Szent Lászlóról szóló legendákat és több évtizedes kutatómunka után egy válogatást tár elénk azokból a középkori templomokból a Kárpát-medencében ahol a szent király alakja freskókon máig megtalálható.
