Az utolsó Ember tragédiája
Képzeld el, hogy felébredsz egy reggel és lassan ráeszmélsz, hogy minden ember (és mondjuk, hogy állat is) eltűnt a Földről. Egyedül maradtál. Te vagy az egyetlen ember az egész világon. Enni találsz mit, most ne ezzel foglalkozzunk!
Milyen érzés lenne? Előbb-utóbb mihez kezdenél, mire gondolnál? Sok minden megváltozna, pl. értelmét vesztené pár dolog, mint a bűn, szégyen, jónak vagy rossznak lenni, erkölcs,megfelelni akarás stb. De mi az ami megmaradna egy embernek egy ilyen világban?
Nekem ez olyan sokszor eszembe jutott,hogy mi lenne ha egyszer csak egyedül maradnék a Földön?Olyan kor annyira átélem ezt a helyzetet,hogy rám tör a félelem.
Látom nem vagyok egyedül ezzel a gondolattal.
A félelem irreális igyekszem minden alkalommal leküzdeni.Ez szerintem azt jelzi,hogy egymásra vagyunk hangolva:)
pontosan mitől félnél, le tudnád konkrétan írni? embertől vagy állattól már nem kéne az tuti.persze a hiányuk az rossz lehet.de viszont azt csinálhatnál amit akarsz, minden a tiéd lenne.
hogy mitől félek ilyenkor.Hatalmas magány van bennem.Olyan ijesztő.Kérdeztem a férjem,hogy érzett már ilyet?
Nem.
Annyira jó,hogy erről beszélhetek.Amire szükségem van az meg van.A lelki békém is.Nem kell,hogy az ölembe pottyanjon valami "ilyen áron"
Zavarosan írok de nem tudom jobban megfogalmazni.
valószerűtlen, hogy ez egyszer bekövetkezik, szerintem ez miatt nem kell aggódnod.de az hogy miért jutnak ilyen félelmetes dolgok az eszedbe, azt neked kell tudnod vagy legalább sejtened.szerinted mi az oka?
benépesíteném gondolatban , bár biztos , hogy egysíkúra sikerülne . Egyébként az is biztos , hogy évek telnének el a kereséssel , hogy maradt -e még valaki , aztán évek a meneküléssel előle . Valószínű ,hogy a szeretetem a tájra és lakóra vetülne ki társ híján , és megtapasztalnám , hogy milyen felmérhetetlen biztonsági hálót jelent még ma is az elődök tapasztalatának továbbélése , amit egyes emberek hordoznak , mint szakmát , és milyen elképzelhetetlen luxust tesz lehetővé az igények tömegessége , és a szakosodás .
Tarzankodnék . Üdvözlettel : felacsó
ezermesternek kéne lenni az biztos.De az igazi luxust nem maga a szakosodás okozza ,hanem a bányászok ,kohászok, olajfúró tornyokon dolgozók, kubikosok stb kizsákmányolt önfeláldozása.Persze az uccsó embernek lenne benzine élete végéig, csak a villannyal meg a gázzal lenne kicsit több macera.Én tuti a riviérára mennék lakni egy villába.
két dolog maradna meg... nekem
a hitem és a remény, hogy még vannak mások :-D