Kedves Hajdu M!

Mennyire unatkozhatsz!?:-) 

Szia Anita!

Gratulálok! Életünk egyik legnagyobb feladatán nagyon sikeresen dolgozol! Azt hiszem, a szüleinkkel való kapcsolatainknak a feltárása, működésének átlátása, megértése és esetlegesen, annak megváltoztatásának a felvállalása igen fontos, de kemény feladat! legalábbis, számomra az volt és önmegvalósító barátaimon is azt látom, hogy ez egy nehéz feladat! 

Én már sokat változtattam Anyukámmal a kapcsolatomon, sokkal őszintébb, szeretetteljesebbé vált a kapcsolódásunk, de még van vele feladatom!:-) 

Nagyon ütős, szuper hetem volt! Hétfőn a mantrás klub, pénteken az Isten megtalálása délután, vasárnap önmenedzselés!!
Mindegyikről rengeteget tudnék mesélni, mert nagyon erős felismeréseket, élményeket, tapasztalatokat szereztem!

Isten?! Megvan!!
Nem gondoltam volna, hogy valaha megtalálom, azt meg, hogy ilyen hamar!? Még most is nehezen fogom fel!

Sanyi utolsó meditációja megadta, amire annyira vágytam és még csak meg sem kellett "izzadnom" hozzá! A meditáció végén jött a felismerés, átélt tapasztalat, hogy ISTEN ÉN VAGYOK!

Nem akartam elhinni, meditációmban még egyszer rákérdeztem. Az volt a válasz, hogy nincs más lehetőség a válaszra, csak az, hogy ISTEN ÉN VAGYOK!
Döbbenet! Kijöttem a meditációból és csak bambán néztem ki a buksimból és az járt a fejemben, hogy mit is éltem át!? Én VAGYOK ISTEN?! Nem akartam elhinni! Tudtam ezt éltem át, és megkérdőjelezhetetlenül ott volt a válasz, de "kívül" nem tudtam felfogni! teltek a percek és nekem jártak a gondolataim, lassan...:-)

De hol az eufória, hisz megtapasztaltam Istent?! Miért nincs?! Mert ez a világ legtermészetesebb, legevidensebb dolga, hogy: ÉN VAGYOK ISTEN!

Igyekszem meggyógyítani magam, persze valamikor nehezebben engedem el némely nyűgöm, de általában előbb-utóbb sikerül.
a környezetemben viszont több embert látok, aki szenved, kínokkal éli meg a mindennnapjait és már beszéltem nekik a meditációról, lelki útról... és volt is aki hajlandóságot mutatott, hogy megismerkedik a módszerekkel és belevág, de általában semmi nem lett a kezdeti lelkesedésekből. ha odaadtam sanyi ingyenes cd-jét a kollegáimnak, anyukámnak..., mégcsak meg sem hallgatták! Nyafognak, kínlódnak,panaszkodnak , de a változásért már nem tesznek semmit, mert éppen szül a haluk... és ehhez hasonló kifogásokkal állnak elő!
Sokáig szerettem volna segíteni ezeknek az embereknek, de rájöttem, hogy ha nincs bennük valós szándék a változásra, akkor én a fejem tetejére is állhatok, akkor sem tudom őket elindítani a változás útján!