Mások halálát már elfogadtam én is, legalább is ezt hittem. Édesapámat hasonlóképpen kísértem el a hazafelé úton, mint Te a nagyapádat.
Mert átéltem a legszörnyűbb halálomat, egy időutazás alkalmával , mikor elevenen megnyúztak és kiszúrták a szememet, majd egy tóba dobtak. De ezt valahogy már megtörténtként éltem át.
De a mostani halálfélelem a jelenben való életem, meggyilkolásáról szólt.
Azt még nem sikerült befogadnom, hogy brutális gyilkosság áldozata vagyok.

Igen, fantasztikus volt, nagy volt utána a hiány.
Az energiák tobzódásáról szólt.
Nem a férfi, a szerelem hiányzott mikor vége lett, hanem az az energiaáramlás, ami semmihez sem fogható.

Kívánom mindenkinek, hogy éljen át hasonlót.

Még jelentkezhetsz a veszprémi tanfolyamra, június 5. én a Táncsics SZKI épületében leszünk, Eötvös K u. 3.
a Jutasi út felől van a bejárat.

Már többször próbáltam és most is teszem.
A házasságom döglődött, de sok minden összekötött bennünket a férjemmel, így sokáig együtt maradtunk.
Jöttek sorban a nőgyógyászati problémák, egyre súlyosabbak és allergia, az is egyre kellemetlenebbül. Majd egy belső indítás, hogy nem bírom tovább. Döntöttem, de nem racionális döntés volt, legbelülről jött.
Azóta semmi bajom.

De mégis, egy felelőtlen döntés következtében olyan helyzetbe hoztam magam, ez egy hitel felvétel volt, hogy szinte csak azért dolgoztam, minden fontosról lemondtam, hogy a törlesztéseim fizetni tudjam.
Övsömör, egyéb járulékos tünetek, már nem volt mit tenni újra döntöttem és eladtam a lakásom.
Egy barátom ajánlott egy orvost, de én azt mondtam, magam fogom meggyógyítani magam.
Már gyógyulok.