Ezt azért szokták mondani, mert már nem tudja megvédeni magát az, aki eltávozott közülünk.
Ellenben az a mondás is érvényes,hogy aki nem hibás, nem magyarázkodik!
Ez volt sok esetben Jacko,a médiával nem tudott megküzdeni, - nem ezt választotta célul.
Örök gyermekkorát élte,mert azt nem élhette meg úgy ahogy szerette volna a maga idejében.
/Ne csak szeretsd, értsed is a dalait. / A legjobban a gyermekeket szerette,mert azokat ártatlannak tartotta,akik nem érdemelik meg a fájdalmat. - De nem számolt a szülőkkel.....,orvosokkal, ügyvédekkel,
"jó "tanácsadókkal sem,akik kihasználták naivságát.
Csak megakart felelni : szigorú apjának,önmagának és az egész világnak!
De ez lehetetlen!- így életét uralta a fájdalom,boldogtalanság, depresszió! Maga alá gyűrte a pénz
éhes világ. Mert nem volt önmaga ügyvédje. - Nem sajnálta a pénzt senkitől.- eladósodott a koholt vádak miatt.
Hiába kiáltott segítségért. - Nem az embert látták benne,csak a sztárt. -Nem szerették ,inkább kihasználták. - A művészek érzékeny emberek - ők minden idegszálukkal veszik a világ rezgéseit,hisz ez táplálja művészetük!
Nem volt más,mint egy igazi Ember, Istenáldotta tehetséggel!!!!
Magányos harcos, aki dalait használta csak fegyverül , ebben "léleknélküli" sztárvilágban.
Sajnálom,hogy nem az ezoterikus utat,hanem a "kábítózsereket "választotta menedékül.
Nyugodjék békében! Emlékét megőrizzük! Élete tanulságul szolgál!- ezután is.

Kíváncsian olvastam a sokszínű eszmefuttatást.
Én nem hajszolom a boldogságot,próbálok megélni mindent a maga valójában - jót-rosszat egyaránt.
Szerintem a boldogság egyik legmagasabb életérzés a szerelemmel együtt ami csak pillanatokig érzékelhető. Akkor a föld felett járok és az sem érdekel, hogy a következő percben meg is halhatok.
Eufórikus állapot,ami hirtelen jön és aztán elillan. S mivel tudom,hogy ezt nem élhetem át mindig,megpróbálok a mindennapjaimban is azt megközelítő rezgésszámon lenni - ez a megelégedettség,
harmónia önmagammal és másokkal. Szeretni és tisztelni az életet,-minden megnyilvánulási formáját.
Azt teszem amihez akkor kedvem van,s ha muszáj nemszeretem dolgokat is tennem,akkor a jóérzést
viszem magammal, így a rossz sem olyan rossz. - ezek érzése tőlem függnek,hogyan élem meg őket.
A lehangolódás ott kezdődik amikor csalódok,mert becsapnak vagy szerencsétlenség történik.
Ezt pedig megpróbálom elfogadni - a már megváltozhatatlant .Mert rossz nélkül nem érzékelhetnénk a jót,a boldogtalanság nélkül a boldogságot. - Ez a teljesség és az egység.
Üdv.Mindenkinek