Köszönöm..:-)
Ha nem mi akarjuk kitalálni az igazságot,ugyanabból a forrásból fakad...

Szia Éva!
A tudatszál az az út,amit megkell tennünk vissza a Teremtőnkig.A rögzülési pont ahol a szellemi létünk jelenpillanatban tart.Elnézést,ha nem vagyok érthető,de erről napokig lehetne beszélni.
Valahogy úgy képzeld el,hogy a vonal egy gömb sugarát adja,mely a teljes,Isteni tudat.
A rögzülési pont egy kissebb gömböt ad ki,jelenleg itt tartunk a teljességhez képest.
Az ember a szellemi tudatnak csak egy kis,elkülönült részét használja-földi tudat.
A szellemmel való egyesülés célja az újbóli beolvadás lenne a szellemi egészbe,vagyis a földi tudat
megszűnik,mint önálló létezés-az "egó halála".Beszélgettem egy Buddhista tanítóval,ők ezt hívják megvilágosodásnak.Az én tudásom szerint ez "csak" az egyik kitétele.
A befogadni Istent szimbólikus jelentésü,semmi köze a vallásokhoz,de nem találok rá jobb kifejezést.
Zoeya http://remeny-a-teljesseghez.hu/

Sziasztok!
Az anyagi világ megjelenése elött ez a fogalom,hogy szeretet nem létezett és ma sem létezik a szellemvilágban.
Amit Mi szeretetnek hívunk az az univerzum teremtő ereje.Olyan mint halnak a víz.
Ez az én szeretlek,te szeretsz olyan mint ha a halak egymást fröcskölnék a vízben,vagyis nincs értelme.
"Szeretsd felebarátod ahogy Tenmagad"Itt fizikai szinten az önmagad szeretete ugyanolyan fontos mint a másikat szeretni.Nem összetévesztendő az önimádattal.A szeretet kialakítása egy folyamat,melyet saját magunkban
kezdünk gyakorolni,azaz felfedezni Isteni létünket és elkezdeni szeretni magunkat.
Mikor ez "tulcsordul" rajtunk akkor tudunk másokat is szeretni.A kettő egymásnélkül nem létezhet!!
Mit teszel amikor érzelmekkel fordulsz a másik felé?
Elkezded a körülötted levő energia mező azon részét mozgatni ami a Te szivállapotoddal egyenértékü rezgéssel bír.
Az emberek ott tévednek sokszor el,hogy mindig a saját korlátolt világukból kiindulva akarják értelmezni a szellemi létet.Amíg így tesznek,az Isteni törvények hiányában ez nem is lehet másként,mindig helytelen következtetésre jutnak.
Mikor kapunk egy üzenetet megpróbáljuk a saját képünk szerint magyarázni.Vagyis Nem Isten alkot minket a saját képére,hanem Mi alkotunk Istent a saját képünkre.Jó példa erre a Biblia.Ahány vallás annyi
értelmezés. Addig csűrik-csavarják,elvesznek-hozzátesznek,amíg megnem felel a saját céljaiknak.
Isten azt mondja :"lásd meg az akaratom a szavaim mögött".
Most kezdjük csak 2000 év után halványan kapisgálni mit is akar tőlünk. Pontosabban a legtöbbünk most kezdi észlelni,hogy "valami van".Úgy gondolom,hogy a Mi tudásunkkal ne próbáljuk megmagyarázni a teremtés működését,hanem próbáljuk megérteni a saját fizikai létezésünk szabályait.
Minden amit mondunk a szeretetről a Mi fogalmaink és gondolataink.Nevet adunk neki,minősítjük,új tulajdonsággal és elvárásokkal ruházzuk fel.Isten a Mi általunk megalkotott gondolatképekből merítve próbál a legtöbbet kihozni belölünk.Ezért fontos,hogy legalább egy ember kitaláljon valami újat,mert abból,ha jobbnak találják mint a régit,már lehet egy új mintát csinálni. Ennek a folyamata viszont,hogy a fentieknek előszőr megkell tapasztalni ennek a mintának a működő "képességét" rajtunk keresztül.Az egység tekintetében is az a lényeg,hogy számunkra mit jelent és
szerintünk mi kell a megvalósításához.A kritériumokat is a rajtunkkeresztül szerzett tapasztalotok útján állították elénk,hisz az Ő világukban ezek egy folyamat részeit képezik,amik "maguktól" működnek.
Az evolúciós fejlődésnek pont ez a lényege,hogy az általunk létrehozott és állandóan megújuló gondolatokból miként lehet egy jobb mintát létrehozni.
Miért kell nekünk megtenni az első lépést?????????? Mert a megoldásnál mindig ez a kiindulópont!!!!
Felakarjuk ruházni a szeretet különböző tulajdonsággal,kifejezni akaratunkat(szeretni akarok,küldeni akarom),
pedig bőségesen elég,hogy nevet adtunk neki.Pedig ez egy energia,mely folyamatos áramlásban van,nekünk "csak"
annyi lenne a dolgunk,hogy részt veszünk benne.Itt jön elő az ember...Már uralni,irányítani,felhasználni akarja.
Ne akarj semmit,olvadj bele és hagyd a maga útján tovább haladni.Minden amit csinálni akarsz csak "megtöri" az útját,
csak akadályt képezel vele.Fogadjuk el,hogy "inteligensebb" mint mi,hagyjuk had dolgozzon rajtunk....

Zoeya

Kedves Szeti!
Amit valaki büntetésnek él meg,azt más segítségnek.Ami pillanatnyilag rossznak tűnik,az hosszu távon jóvá tehető.Ha megértjük mi miért történt velünk,azt a magunk hasznára fordíthatjuk,tanulhatunk belöle,tehát fejlődünk.A karma a lélek belső vágya jobbnak lenni és csak akkor tekinteni úgy a múltbeli tetteinkre,hogy azok következményeit megtapasztaljuk,ha az a felemelkedéshez szükséges.
Minden lehet illúzió,hit kérdése,az emberek többségének Isten is illúzió.Bárminek is nevezzük,ettől még ezt éljük.A mi fizikai létünkben létezik az idő is,mivel halandó a fizikai test.Ezt akkor tudjuk feloldani,ha azonosítjuk magunkat a szellemi létünkkel.
Képzeld el,hogy egy szoba közepén ülsz és látsz egy hangyát elindulni az egyik sarokból a másikba.
Te látod honnan indult,hol van,milyen akadályok vannak elötte-vagyis látod a jelenét,jövőjét,multját.
A hangya nem lát túl az éppen elötte levő akadályon,csak a jelent éli.Nekiáll leküzdeni az akadályt,szabadakaratával eldönti hogyan.Ha sikerűl tovább megy,ha nem újból elérakhatod az akadályt mindaddig míg nem produkál egy számodra tökéletes megoldást.Lehet elsőre,lehet hogy 100-adjára sikerül.Minden az ok-okozati öszzefüggéseken alapul.
Mikor azt mondod pl:hogy 1 hónap mulva elmész nyaralni,elkezded megszervezni,félretenni stb.
Amikor teszel érte a jövő már a jeleneddé válik.Rajtad múlik,hogy valósítod meg-ez a tapasztalás.
Jövő évben újra tervbe veszed,de tapasztaltál az előzőből és már másként valósítod meg.
Lélekként látom,tudom,hogy minden megvalósul,de nem tudom miként,mert a jelenlegi cselekedetem gerjeszt egy másikat és így tovább.Az egész olyan mint egy sakkparti.Ahány játszma annyi variáció,pedig
u.az a tábla,a figurák,a játékosok.
Zoeya