pajkos teljes hozzászólásai | Önmegvalósítás.hu

pajkos teljes hozzászólásai

Hozzászólás Edit link Comment Widget
Ajándék szükség
2009. szep. 21. hétfő 11:20
/Csak szavakat ajándékozni/

Az ajándék fogalma szerintem az, hogy szükség nélkül adjuk, feltétlen szeretetből, ettől eltérve nem az, hanem vásár tárgya valamit valamiért.

Életünk lényeg az adás. Ennek hozadéka, következménye az, hogy többszörösen kapsz.
Ezt én globálisan nézem, tapasztalom, tehát nem személyhez kötötten. Ez a csodás benne, sokáig nem tudtam, ezért elgogadni sem tudtam, mert úgy neveltek, ha kapsz adj, de az ajándékozónak. No ez nem így működik, mert ha igen akkor vásár.

Szükség? tehát ami kell, no ez érdekes, mert hogy kinek mi a szüksége. Ezt helyesen felismerni nem könnyű.

Ti voltatok úgy hogy ajándékot kaptatok úgy. hogy nem volt rá szükséged látszólag. Adni és kapni, ez a szeretet gyakorlatban történésének eredménye kell hogy legyen, szinte tudattalanul (Ne tudja a bal kezed, hogy mit csinál a jobb, ha adsz, írja a biblia). Életforma, hogy adj, mert szeretetet így árasztasz.

Tárgya? Mindíg más, és itt jön be a szükség, a másiké. Ha figyelsz felismered, tudni fogod, hogy mi legyen. Egy mosoly, egy mozdulat, egy pillantás, vagy tárgyak....

A lényeg a másik szükségének felismerése, kielégítése.
És ebből következik, hogy ajándékodért kapsz is. Többszörösen, hiszen Isten felturbózza, mert a másik tükröt mutat. Adni is öröm, kapni is, vagyis összeadva ez már több. Hihetetlen csodálatos és tökéletes ez.

U.I. Kibugyog még belőlem:
Nem is értem, hogy ennek a tökéletes tervezőnek a kilétét hogy lehet nem elismerni legalább.
Minden ok-okozat összefüffés is erre mutat, no de elkanyarodtam, bocsi.

Feltétlen szeretet
2009. szep. 19. szombat 08:07
/Ha annyira megvilágosodott vagy, tölts egy hetet a szüleiddel!/

Igazad van nem megy csak úgy. Vagyis, hogy startolj, döntened kell.

Ha döntöttél, minden lépésedben, tettedben ez kezd dominálni. Eleinte tudatosan figyelmeztetve magad, hogy döntöttel, nem tehetsz egyetlen egyszer sem ennek ellenében. A régi beidegződések így lekopnak, és szerintem ez az újjászületés.
Nem inoghatsz meg. Én kértem Istent vezessen, figyelmeztessen, és bizony hallgattam jelekre, amikor régi önmagam szerint akartam cselekedni (néha fájdalmas volt, mert az új ismeretlenségében nagy volt a csábítás, hogy a régi rossz de pillanatnyi "álsikert" ígérő cselekvést válasszam).

Ma egyre jobban megy (el sem tudom képzelni, hogy visszalépve cselekedjek), és akit lehet rávezetek erre.
Ja és persze a hála Istenemnek örök, és rengetegszer köszönöm Neki, hogy életembe belépett, pedig egóm eléggé makacsul tiltakozott.

Jó utat
2009. szep. 19. szombat 07:58
/Az elindulás csodája/

Kedves Kavics!

A keresés, felfedezés, kinyílás, megértés megvalósítás öröme sugárzik írásodból.
Mintha a "káosz" is jelen lenne. (Régi magam tükre a Tiéd)

Szóval bátran szívd magadba ezeket és bőven adj időt a letisztulásoknak, időnként csendesedj el, állj le és csak létezzél, élvezd jelen állapotod, mert ekkor érik a gyümölcs.

Határozz meg egy fő célt, és higgy benne, hogy jó utad kacskaringós lehet, de célod utadon tart. Ekkor már biztonságban törsz felé, még ha néha félre is lépsz.

Pl. Az én hitem, hogy mindent megkapok, amire szükségem van csiszolódásomhoz, és kincse vagyok a Teremtőmnek, tehát mivel kértem, hogy markában élhessek, semmi olyan nem történhet életemben, ami nem javamra van.

Azóta nincs félelem, aggódás, csak felfedezés és kísérletezés, Istenre hagyatkozásban.

Iszonyú jó élni így, a csodák világában, és a kapott szeretetet szétszórni, az arra érdemesekre.

Egész életre? KI mit akar, hogy dönt!
2009. szep. 18. péntek 08:46
/Miért van szükség betegségekre? Egyáltalán, mi az a betegség?/

Kedves Skorpió!

Hát egész életünkre nem fogadnám el sem a betegséget, sem a fogyatékosságot, mert:

1. Ezzel tagadnám hogy fejlődöm, változom.
2. Tagadnám a csodák és a "kérjetek és negadatik"lehetőségét
3. Bebebtonoznám állapotom, ami ellentmond életem céljának
4. ez ellentmond annak, hogy lépegetek előre.

A görcsösséget én sem tartom jónak, adott pillanat ELSŐ LÉPÉSE az elfogadás, DE nem állok meg, keresem az okot, a célt (mit akar ezzel a Teremtőm), és a gyógyulás útját.
FOLYAMAT az egész, hiszen Isten saját képmására teremtett, tehát tökéletesre. Ha ez számomra az épséget, egészséget jelenti, akkor lépek, ha nem akkor maradok beteg, nyomorék.
Én ezzel a két esettel találkozom nap mint nap.

Vagyis Te döntesz, én biztos a leírtak szerint a folyamatot élem.

Szeretettel

Vita
2009. szep. 17. csütörtök 11:57
/Meddig érdemes vitázni? Kinek van igaza?/

A vita ma sajnos torz értelmezésben terjed, sokan rettegnek tőle, mert a veszekedést, sárba tiprást vélik következményként.

A vita két, vagy több, kellő információval rendelkező ember párbeszédje, véleménycseréje szerinetm, ami épít, kiegészít, rácsodálkoztat dolgokra. Mindenképpen pozitív eredménye kell legyen minden játékos számára. Vagyis nyertes-nyertes állapot elérése.

Nem a hatalom, meggyőzés, eszköze, hanem célja a másik gondolatának, véleményének megismerése, a magamé bővítése, összefüggések mélységek felismerése, és felismertetése.

A jó és eredményes vitához komoly előkészületek kellenek.

A tervezésekor célszerű beépíteni ellenőrzéseket is, megegyezni szerepekben, ki vezeti, és ki zárja, és ugye ki felel, hogy figyelmeztessen, ha személyeskedésbe megy át.

A tények, dolgok feltárása, lehetséges összefüggések keresése (még a legképtelenebbnek tűnő is), nem vezethet csatába. Imádok vitázni, de sajnos két kezemen meg tudnám számolni, milyen ritkán adódik.

Vita
2009. szep. 17. csütörtök 11:56
/Meddig érdemes vitázni? Kinek van igaza?/

A vita ma sajnos torz értelmezésben terjed, sokan rettegnek tőle, mert a veszekedést, sárba tiprást vélik következményként.

A vita két, vagy több, kellő információval rendelkező ember párbeszédje, véleménycseréje szerinetm, ami épít, kiegészít, rácsodálkoztat dolgokra. Mindenképpen pozitív eredménye kell legyen minden játékos számára. Vagyis nyertes-nyertes állapot elérése.

Nem a hatalom, meggyőzés, eszköze, hanem célja a másik gondolatának, véleményének megismerése, a magamé bővítése, összefüggések mélységek felismerése, és felismertetése.

A jó és eredményes vitához komoly előkészületek kellenek.

A tervezésekor célszerű beépíteni ellenőrzéseket is, megegyezni szerepekben, ki vezeti, és ki zárja, és ugye ki felel, hogy figyelmeztessen, ha személyeskedésbe megy át.

A tények, dolgok feltárása, lehetséges összefüggések keresése (még a legképtelenebbnek tűnő is), nem vezethet csatába. Imádok vitázni, de sajnos két kezemen meg tudnám számolni, milyen ritkán adódik.

Lopás
2009. szep. 17. csütörtök 11:44
/Mi számít lopásnak?/

Ha az a valami, amit ellopunk, a másiké, és Ő nem egyezik bele, hogy részesítsen bennünket benne, belőle. Vagyis megsértem, nem tartom tiszteletben tulajdonosi mivoltát.

Vétesz, ha tudod-érzed, hogy elvenni nem helyes, és ismered a tulajdonosát, vagy kinyomozhatod, tudod, hogy kisebb utána járással kérésednek engedve megosztaná dolgát.

Nincs kicsi, vagy nagy lopás.

Sajnos sok esetben nem ismert a tulajdonos, és megkeresni sincs esélyed. Ez szerintem nem a lopás esete.

Jobban kéne vigyázni tulajdonunkra, és tiszteletben kéne tartani a másét, nem azért, mert levágják kezed, megköveznek, hanem mert tisztelet és szeretet él benned.

Ma ebben is jó nagy a kavarás, és káosz, ez igen kedvez az ügyvédeknek, bíróknak.

Rendet kéne már rakni alapvető értékeinkben (tisztelet, emberség stb), ekkor redukálódna.

Betegség, fogyatékosság, jó kérdésed!
2009. szep. 17. csütörtök 11:30
/Miért van szükség betegségekre? Egyáltalán, mi az a betegség?/

A fogyatékossággal kezdem. Ez az átlagtól való eltérést jelenti, tehát valamiképp mindenki az, mert ugye átlag sincs. Sajnos a mai emberek zöme nem tud ezzel mit kezdeni, és bizony kirekeszt, megbélyegez értékes embereket. Ráadásul tapasztaom, hogy a "fogyatékosok" a gazdagabbak, mert a kegyelemből többet kapnak. és sokkal toleránsabbak, tehetségesebbek, ügyesebbek, stb.

Betegség. Állapotaink vannak, azok egyik formája. Minden állapotunkban vannak feladataink. A betegség sok kellemetlenséggel járhat, ami egész egységünket "terheli", ill. ösztönzi a változtatásra. Vagyis félni tőle nincs értelme, hiszen kincseket rejt, és hogy kinek mit, az titok, menet közben derül ki. Eredete ezerféle lehet, mindenkinek más-más. Az biztos közös, hogy a tökéletes egyensúly megbomlását, Istentől való távolodást, vagy megrekedtséget jelez.

Kívülállóként és benne, érzelmeink miatt nehezen sőt fájdalommal érzünk, még ha tudjuk is értelmét. Ez olyan, mint amikor érzed másik örömét. Vagyis a másik oldal, és ugye Te is tudod, mindennek két oldala van.
Ja és környezetedet is növelhetii-fejlesztheti ezen érzelmek miatt.

Sajna de ilyen a világ, meg van írva benne a szenvedés.

Szeretettel írtam gondolataim, és bátorításul!

Egység
2009. szep. 16. szerda 08:49
/Kinek a tanácsára hallgatunk?/

Igen szépen leírtad. Kapcsolatainkban minimum ketten vagyunk, (Isten és én) és ebbe a körbe vonunk be másokat. Hihetetlen jó mert a tiszta megbízható forrás mindíg velünk van. Az más kérdés. hogy benne-vele élünk, ez döntés kérdése.

Életemben meghallgatom, sőt szükségesnek tartom más tapasztalaton alapulú tanácsát meghallgatni (más jellegűeket kiszortírozom). Cselekvéseimben azonban mindíg a tiszta forrásra támaszkodom, benne vele élve ez természetes. Eleinte nehézséget okozott, ha a tanács eltért ettől, de "kísérleteztem"- kockáztattam, és ma már bizton tudom, hogy nem minden külső tanács fedi a mélységekkel telit.

A tanácsok azért kellenek, mert így dupla öröm, hogy ez jól működik a világban, és hitem erősíti, hogy Isten valóban minedt magd.
A fájdalom is jelentkezik, ha a tanács nem vált be, és tudom, hogy ott van feladatom, hogy elbeszélgessek azzal, aki "rossz" tanácsot adott, hogy rávegyem, lépésekre.

Hihetelen biztonságban vagyok így a legnehezebbnek tűnő helyzetekben is.

Ráadás
2009. szep. 16. szerda 08:33
/Kamaszkor/

Elfelejtettem a leglényegesebbet.

Bizony hagyni kell őket beleszaladni fájdalmas dolgokba(Ez a legnehezebb), hiszen nem óvhatod meg mindentől, ami tapasztalatod szerint árt, mert azzal megfosztod Őt attól, amit át kell élnie.
Utána úgyis hozzád menekül megnyugodni, töltekezni. Ekkor csak élvezzétek együtt dobbanásotopkat, én nem kérek számon semmit, csak megkérdezem, No gyerek, akkor most egyedül kimászol (hogyan gondolod), vagy együtt keressünk megoldást.

És elengedni is nehéz, mert ugye ők már külső kapcsolatokban élnek, és bizony vedd tudomásul, hogy átmenetileg szállodának-lelki menhelynek tekinti eddigi otthonát.

Szerződésszerűen megyegyeztem velük, hogy ha elmennek, akkor is tudjam hova, kikkel, és legyen mindíg telefon, hogy szeretet-fuvar szolgálatommal élhessen szükség esetén.