Kavics22

Elgondolkodtam azon, amit leírtál. Ha igazából magamba nézek, az ajándék adása után tényleg "elvár" az ember valamit. Egyáltalán nem biztos, hogy hasonló értékű ajándékot, de azt nagyon is elvárom, hogy legalább a jelenlétemben kibontsák és utána ne dobják be egyből a sarokba. Nem mindig sikerül eltalálni, hogy a másik milyen ajándékra vágyik, én például kimondottan utálok adni és kapni is úgynevezett hasznos ajándékokat, amit egyébként is meg kellene venni, alkalom ide, vagy oda.

Na és ami a legjobban irritál, az a pénz ajándék, akkor inkább semmit.

Lehet, hogy probléma, de én különbséget teszek a közvetlen családtagjaim és egyéb ismerőseim között az ajándékozás mikéntjét illetően. Az nem zavar, ha a családom nem vesz nekem semmit szülinapomra, de az már nagyon is, ha elfeledkeznek róla. Inkább egy szál virág a kertből, mint utána három nappal bűntudatból egy értékesebb ajándék.

Szerintem a fogyasztói társadalomban is egyensúlyban lehet tartani a dolgokat. Ha Te nem lépsz túl egy bizonyos határt az ajándékozással, akkor jobb esetben az ajándékozott érezni fogja, ha Te sem vársz el többet ennél, amikor aktuálissá válik. A legrosszabb, ha túl akarjuk licitálni egymást és erőn felül vásárolunk, pedig a másik tudja rólunk, hogy ezt nem engedhetnénk meg magunknak. Ezzel aztán beindítjuk a lelkiismeret furdalást is. Hol van akkor az ajándékozás és a kapás öröme ?

Nem tudom, hogy melyik könyvre gondolsz, nekem meg van itthon Gary Chapman-től az Egymásra hangolva c. könyv, melynek alcíme: Öt szeretetnyelv a házasságban. Kb egy éve olvastam, nagyon érdekes, valóban léteznek szeretetnyelvek, csak fel kell ismernünk őket.

És most ajándékozok Neked egy békés, nyugodt vasárnap estét, remélem eljut hozzád. :)

Kavics22

Az az igazi ajándék számodra, amit szíved mélyén Te is annak érzel. A túl értékes ajándékok engem zavarba hoznak, nem tudok hogyan viszonyulni hozzájuk. Önkéntelenül az fordul meg bennem, biztosan elvárják, hogy valami viszonozzam. Ha mással nem, hát határtalan örömmel és boldogsággal. Csak pont ezt nem tudom átélni, mert ez nem megy megrendelésre.
Az apróságok sokkal jobban vonzanak és ha igazán belegondolok, az őszinte, hálás, boldog szavak még inkább. És ezt nem csak úgy mondom ! Már sokszor gondolkodtam ezen és figyeltem önmagam.

Ha másnak örömet okozok a szavaimmal, tetteimmel, az bennem is sokáig nyomot hagy, inspirál, belevisz egy szeretet-hullámba, mert olyan jó érezni a felém áradó energiát. Még a nap is máshogy süt az égen. :)

Sokszor azon kapom magam, ha őszinte, jó szavakat kapok valakitől, akkor sokáig mosolygok, belső harmóniát élek át.
Időnként magam is megajándékozom, gondolom furcsán hangzik, de önmagamtól is szeretek ajándékot kapni, mert biztosan tudom, hogy nem trafálok mellé. :)

Kavics22

Meg kell hogy köszönjem ezt a topicot, mert számomra nagyon hasznos olvasgatni. És ezt most mindenféle mellékzönge nélkül írom.
Szép estét mindenkinek !

Kavics22

Miért kellene kikapcsolni a nemiséget ? Nagyon unalmas lenne a világ. Minden úgy van jól, ahogy van. Ideális esetben a férfiak a nőkért hajtanak, a nők pedig fordítva és ez adja az egésznek a báját, bár sok esetben inkább a konfliktusát. De ez is hozzátartozik az élethez.
Ki hozná ki belőlem a NŐ-t, ha nem egy jó pasi, akiért érdemes küzdeni ? Bennem van, hogy szeretném megszerezni és ezáltal bevetem minden női praktikámat, közben pedig élvezem az egészet. A vesztés is hozzátartozik, ettől kerek az egész.

Én olyan középiskolába jártam, ahová csak lányok jártak, eszméletlen unalmas volt !!!!!!!!!!!!!