Szia!

Nekiálltam a félelmem feloldásának, kértem segítőket magam mellé, őrangyalokat, meg olyat, aki vezet közben, hogy mit csináljak. Kaptam infókat és remélem azok nem csak az egóm hangjai voltak és mikor kezdtem belemerülni (bár nem éreztem, hogy mély tudatállapotban lennék), akkor egyszer csak az jött, hogy nekem az a képességem, hogy nem kell átélni, hanem csak fel kell oldanom a félelmeimet, aztán melegséget éreztem a mellkasomnál, hagytam, míg azt nem "hallottam", hogy most oldjuk a következő félelmet és akkor sorozatban előjöttek, amiktől félek, olyan is, amit nem is gondoltam volna. Érdekes volt, mert mikor "eszembe jutott", hogy mitől félek, akkor folyamatosan melegséget éreztem, aztán a szívemben fájdalmat és ebből tudtam, hogy még mindig van valami, aztán megint melegség, megint fájdalom. És ez elég sokáig ment így. Mikor vége lett - el is fáradtam -, mintha megkönnyebbültem volna, de aztán tegnap este kiderült, hogy azért nem múlt el még a legnagyobb félelmem. Bár már egyel kevesebb villanyt égettem este :), és folyamatosan az járt az eszembe, amit írtál, hogy ne hagyjam eluralkodni magamon a rémgondolatokat és valamennyire sikerült is, de érzem, hogy ennek még nincs vége.
Amúgy szerinted/szerintetek ez tényleg igaz lehet, amiket éreztem az oldással kapcsolatban?
A másik, hogy írtad Hajni, hogy csak figyeljem a félelem érzését, mikor megjelenik, de ne gondolkozzak rajta. És addig figyeljem, míg el nem múlik? Mit csináljak az érzéssel? - Lehet buta kérdés, de ezt nem tudom hogyan vigyem végig.

Köszi szépen

Ditty

Szia Hajni!

Szeretnék érdeklődni, hogy sikerült-e esetleg már neked túljutnod a gyerekkori szörnyes félelmeden? Ha igen akkor hogyan? Én tudom, hogy gyerekkorom óta félek a sötéttől. Mióta elkezdtem mélyebben foglalkozni a spirituális dolgokkal, azóta nem merek egyedül sötétben lenni, előtte is előjött, de akkor csak pár napig tartott a félelem, de most már kb. 3 hete. Nagyon rossz. Kérlek írd meg tapasztalataidat. Illetve, ha másnak van esetleg ezzel kapcsolatban, akkor természetesen mástól is szívesen veszem a segítséget, tanácsot. Próbáltam már meditációban megkeresni a probléma gyökerét, nem jönnek sajnos képek, de érezni érzek és volt, amikor nagyon hatalmába kerített a félelem. Próbáltam leküzdeni, de nem ment. Nem tudom mi lehet.

Köszönöm:
Ditty

Köszönöm a választ, megnyugodtam, ezek szerint természetes dolog. A másik ami előjött, hogy féltem. Olvasgattam mások írásait és más is beszámolt arról, hogy előjött nála a félelem. Én mindig is féltem a sötétben, kicsi korom óta, van hogy elmúlik, de egy rémálom után előjön. Konkrétan ezt az érzést szeretném majd "elmúlasztani" a meditációval, de félek tőle, hogy előhozza az összes ilyen álmomat. Emlékszek is pár ilyen szörnyes álmomra és az egyik elő is jött. Rosszul aludtam miatta tegnap. Nem érzek semmi felemelőt.

Tegnap este megpróbáltam meditációs állapotba hozni magamat. Nagyon érdekes volt, először azt vettem észre, hogy a pupillám nagyon gyorsan kezd rezegni, a szívem pedig gyorsan vert. Csak pár másodpercig tarthatott, megijedtem kicsit tőle és kinyitottam inkább a szemem. Aztán újra és újra megpróbáltam. Kicsit mindig más volt az érzés, de mindig éreztem nyomást, a fejemben, a mellkasomon, a számon. Érdekes volt, mert a szám automatikusan kinyílt. Volt, hogy azt éreztem folyamatosan süppedek egyre mélyebbre. Inkább az érzéseimre figyeltem és arra, hogy hallom-e így is a külvilágot. Volt, hogy a fejemben akkora nyomást éreztem, hogy inkább kinyitottam a szemem és még akkor is olyan fura érzés kerített hatalmába, nem tudnám leírni, hogy mi lehetett. Hidegnek éreztem a fejemet és volt, hogy fáztam. Igazából nem mondanám, hogy jó érzés volt, mert néha iszonyatos volt a nyomás, feszültek az arcizmaim. Még most is érzem a nyomást a fejembe. Ez vajon miért lehet? Esetleg vmit nem jól csinálok, vagy ez természetes?

köszi:
Ditty