Egy gondolat jutott eszembe az írásod kapcsán. Vagyis kettő.

1. a pech szót félreírtad...
2. soha ne mondd, hogy soha!!! :)

szeretettel:Zsani/ Bochecha

Jó volt olvasni a hozzászólásodat. MOST. :)
Olyan van, hogy egyszerre a múltban és jövőben is vagyok a MOST helyett?! Naná. :)

Tudom, igen, most nincs meg a bizalom. De miért?! :)
Amikor eljöttem otthonról, majdnem mindent feladtam, tök kényelmes életem volt, de azt éreztem, hogy mennem kell. Akkor abszolút megvolt a bizalom. Ott álltam a sziklán, kitártam a karjaimat, és ugrottam. Tudtam, hogy SEMMI bajom nem lehet. Azóta mondjuk tapasztaltam egy-két 'durva' dolgot, lehet, hogy ezért tűnt el a bizalom?!
De hát ha rendben vagyok magammal, akkor bármi történjék, megmarad a bizalom, mert az belőlem fakad, és független minden külső dologtól, nem?! Akkor bennem mi változott azóta ott bent? Az utóbbi időszak tapasztalatain kívül?! (kicsit sok a kérdés... :))) )

Amint egy kicsit lenyugszik a küzdő egóm, tuti, hogy nekiülök meditálni, és 'rendet csinálok'. De most nem megy. Még. De hamarosan... :)

szeretettel: Zsani/Bochecha

Hello ismét! :)

Nekem az ugrott be, hogy kulturális értelemben keresztény vagy, ebbe születtél bele, míg a buddhizmust Te választottad Magadnak. Lehet, hogy ezért a 'kettősség'.

Azzal gondolom nem mondok újat, hogy a meditáció és a halál mellett az álom is bardo-állapot...
Amikor alszunk, akkor asztrálutazunk is. Akár az is előfordulhat, hogy egyszerre több helyen is vagyunk. Hogy hogyan? Több 'lélek-részünk' is elkószálhat (ugyanúgy, mint meditációban)

Nem rég volt egy elég fura éjszakám, ami után úgy éreztem, hogy valami 'hiányzik', nem nagyon tudom szavakkal kifejezni, de nagyon nem volt jó érzés. Rögtön hívtam a látó barátnőmet, hogy ugyan, mondja meg legyen szíves, hogy mi a manó van, mert érzem, hogy valami nagyon nem ok, de nem tudom, hogy mi. Erre elmondta, hogy valamelyik 'lélek-részem' nem jött vissza, amit vissza kell hívnom. Úgyhogy nekiültem meditálni, jól leföldeltem, és megkértem, hogy jöjjön vissza...
Azóta úgy meditálok, hogy a végén megcsinálom ezt a visszahívást, meg felkelés előtt is.

Arról meg, hogy az álmainkat éljük-e, 2 dolog ugrott be: van egy régi történet egy kínai bölcsről, aki álmában pillangó volt, és utána azon elmélkedik, hogy vajon tényleg Ő álmodta azt a pillangót, vagy pedig a pillangó álmodta őt?!
A másik: Pedro Calderón de la Barca Az élet álom című drámája. :)

puszi! Zsani

Örülök, hogy nem bántottalak meg a hitedben, mert nem az volt a szándékom. :)

"megadták a lehetőséget az újszülötnek, hogy nem fogják akadályozni őt hite gyakorlásában ha a hit utját választja." nekem az akkor lenne teljesen tiszta, ha nem keresztelnének gyereket, hanem csak felnőttet...

Félreértés ne essék, Istennel semmi 'bajom', megtaláltam, ott van bennem. :)
Csak az egyház az, amitől eléggé hidegrázásom van, de erről írtam már több helyen is. A Szeretet nevében gyilkolni tömegesen, na, ezzel nem nagyon tudok mit kezdeni...

szeretettel:Bochecha