"Az én személyes hitvallásom az,hogy azért vagyunk itt,hogy a szellem általunk átjárja az anyagot".

Kulcsfontosságú gondolat. Az emberi struktúra jellegéből adódóan össze tud kötni dimenziókat, ha kiteljesíti minden képességét. Elméletileg pont ez lenne a végcél szerintem is. Örülök, hogy erre megint felhívtad a figyelmet!

Igen, szívesen elolvasom, ha átküldöd.

Értem, amit mondasz.

Számomra a valahova tartozás kérdése egyáltalán nem olyan egyszerű. Életem során gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra olyan helyzetbe kerültem, amikor minden eltűnt a fizikai környezetemből, ami addig meghatározta az identitásomat. Ekkor aztán kénytelen voltam valami módon az igazi identitásom után kutatni. Hála égnek! Mondom most, de akkor nem volt egyszerű.

Ezért érzem ezt a "valahova tartozás" pontot túl áltagosnak. Ez az igény mindenkiben másmilyen szinten van meg és mást jelent szerintem.

Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem fontos a világban részt venni, hiszem ezért vagyunk itt, de a valahova tartozást jobb ha megelőzi egy önmagunkhoz való tartozás. Ezzel a rossz féle függőség is elkerülhető.

Az email címem: zsuzsette@libero.it

Kedves Kati!

Kapóra jön, amit írsz. Azt hiszem elég sok mentális csúsztatást műveltem egész eddigi életem során a "valahova tartozás" kérdéskörében. Azt hittem a különböző csoportok által van nekem identitásom. És amikor az egyes csoportok átalakultak vagy eltűntek, akkor nagy kérdőjel nézett rám vissza a tükörből.

Itt mit ért ez alatt Maslow? Mert sokmindenhez és sokmindenkihez tartozhatunk egyidőben: eredeti családhoz, új családhoz, munkahelyi csoporthoz, baráti körhöz, társhoz, valláshoz, nemzethez, mozgalomhoz stb. Lehet-e állandó "valahova tartozásról" beszélni az élet nagy változásai közepette? Nem arról van itt szó, hogy leginkább saját magunkhoz és önlényegünkhöz kell leginkább tartozni?

Egyetértek abban, hogy a családi minták nagyban meghatározzák a viselkedésünket és a Hellinger családállításról is csak azt tudom mondani én is, hogy nagyon hasznos tud lenni. Viszont az előttem szólókhoz annyit szeretnék hozzátenni, hogy a legfontosabb szerintem neked az lenne, hogy meg tudd fogalmazni azt, hogy mire is vágysz, mert nekem úgy tűnik, hogy ez nem tiszta. Az nem fontos, hogy mások, a társadalom mit vár tőled, sőt még az sem fontos a párod mit vár tőled, először arra kell rájönnöd Te mit szeretnél ettől az élettől, mert enélkül nem lehet megtalálni a megfelelő utat és a lehetőségek sem találnak meg.

Én is külföldön élek, 8 éve jöttem ki, mert beleszerettem egy külföldi férfibe, 3 évvel később a kapcsolat végetért, de nem mentem haza, hanem kialakítottam az új életemet itt. Annyira akartam, hogy sikerüljön, hogy sikerült. Ha az ember tudja, mit szeretne, minden segítséget megkap "fentről" hogy meg is valósíthassa azt. Én ebben hiszek.

Írj egy listát, próbáld elképzelni magad egy ideális állapotodban, mindent beleírhatsz, a legtitkosabb vágyaidat is. Ezt a listát senki sem látja, csak te, próbáld meg teljesen őszintén és szabadon elképzelni saját magad az ideális állapotodban. Talán segít, talán meg is lep a saját listád.