Pankának üzenem: nemhogy a gyerekemről tudnék előre gondoskodni, hol vagyok még attól, még magamnak se tudtam soha otthont se teremteni, ez a lakás sem az enyém... Csak emg avgyok tűrve. Van itt bőven kiszolgáltatottság, ami persze csak egy része az egész problémának. És ilyenkor kifelé tényleg felesleges kapálózni.
A jelenlegi problémámban pedig ez egy jelentéktelen kiragadott részlet.
Amivel amúgy nagyon nagyot léptem előre 2 napja. És már jobban is vagyok, persze dolgozom még fel, és még lehet visszaborulás, de akkor is csinálom.

Köszönöm a válaszokat. Igen, én pontosan tudom h ez most nem az amit egyedül kellene nekiállnom megoldani, és mivel én ismerem egyedül a hátteremet, tudom, hogy van alapja a félelmeinek. Pontosan tudom h ez ugyanaz, amiben 3 éve úgy megrekedtem, h szinte egy évbe tellett kijönnöm, és egy mostaninál is rosszabb állapotban csak az öngyilkosság reménye tartott életben (a mostani és az akkori közt van egy éles határ amit én világosan látok, mégpedig az, hogy az ember akar-e jobban lenni és megoldani, és élni, vagy sem. viszont tudom, ha átkerülsz a határon, akkor már nem akarod. És azt ki mondja meg előre ki kerül át a határon és melyik ilyen megborulásánál? Szerintem senki.)... Viszont tudom, hogy ez az amit akkor nem sikerült megoldani se, úgyhogy bele akarok menni és megoldani. Inkább úgy érzem ez nem az egész tudatalatti, hanem egy megoldható dolog, ami most feljön újra.
Nekem egész konkrétan ez a helyzet a spirituális útkeresésem legkezdetekor jött (de hozzátartozik, hogy fiatalkoromban volt öngyilkossági kísérletem pl., bár rosszul sose voltam 3 évvel ezelöttig), a legelső akadályt nem sikerült venni, a legelső problémamegoldásnak amikor nekiálltam és a legelső tudattartalom amikor ennyire durván feljött, az történt amit írsz, h elfogyott az erőm és nem tudtam megoldani.
Akivel dolgozom, gyakorlott ebben, ugyanúgy ott van energiával, kihoz belőle ha kell, vezet. Nekem mindkét esetben napokkal utána jött ez az állapot, de akkor olyan szinten, hogy már nem fogadtam el segítséget valós megoldás felé, tőle sem. Viszont én magam most érzem úgy, hogy bel kell ebbe most menni teljesen. És most ebben a tekintetben bízok magamban. Mert tudom, hogy régebben nem próbáltam volna meg. Most kicsit több olyan érzés van bennem hogy cska nagy levegőt kell venni és nekimenni.
Nem, nem tartanak el, illetve én tartanék el egyedül egy gyereket, valemennyire ez még megoldott a következő 1-2 hónapban, mert van a hónap végéig egy itthoni csekély pénzkeresetem, aminél nem volt az se gond h nem tudtam csinálni, de a környezetem (anyukámnál lakunk) erősen 'szapul' így is az anyagiak miatt, szóval nem megoldás, ha nem találok megoldást. Munkát szeretnék találni 1-2 hónapon belül. A másik legnagyobb félelmem egyértelműen az, amellett hogy mi lesz ha tényleg még rosszabb állapotba kerülök, hogy mi lesz ha nem fogok tudni gondoskodni a gyerekemről. Hozzáteszem, a gondviselés ugynaezt az itthoni kis pénzkeresetet boztosította nekem abban az egy évben is, amikro kegyetlenül voltam, illetve abból is csak 4 hónapot nem dolgoztam, utána besegített a sors 6 órás munkával, könnyűvel, és egy még a bajomról is tudó főnök-barátnővel, és így valahogy a pokoli állapotban is mindig eltartottam magunkat, persze nem egy jó szinten. Úgy tűnik, nekem is az volt a feladat.
Köszönöm a részletes válaszokat tényleg!
Egyébként a házamat látom világosan, illetve sok mást is elő tudok hívni egyedül is nyitott szemmel is nagyon sok mindenre rá tudok nézni magammal kapcsolatban (ez volt a személyiségrészekkel is akikkel dolgoztam most), de a megoldás viszont nem megy egyedül. Lehet, hogy meg is tudnám csinálni egyedül, mert a kép világosan megvan, látom mit kellene javítani rajta, viszont jelen helyzetben nem próbálkoznék egyedül sem ezzel, sem a problémába belemenéssel. Szerintem nem is lenne helyes. Egyenlőre bízom a holnapban, amikor segítővel belemegyek... Mindenképpen köszönöm a válaszokat Neked!

Köszi neked is! Visszatérek a dologra pár nap múlva ha kelleni fog.

Hogyan lehet a tudtalatti ajtaját visszazárni? Ha nem annyi jön amennyit fel tudsz dolgozni, hanem szinte folyamatosan, beazonosíthatatlanul, így végképp nem is tudsz vele mit kezdeni, sem feldolgozni, írtó rosszul vagy tőle, és az ember nem bírja.
Régebben 'átestem' szerintem egy ilyenen, az majd egy évig tartott, és most mintha ugyanaz történne.
Mindkétszer vezetett meditáció elvégzése után 1-2 nappal (kineziológussal végeztem, de ezzel a módszerrel vezetett meditációval dolgozik, azaz te magad dolgozol, nem másféle oldás, a második mostani alkalommal szinte egyedül végeztem, mert mára elég tapasztalatom van meditációban, csak pár kérdéssel segített be, és nagyon szépen végig tudtam vinni az egészet, teljesen egyértelműen könnyen rendeződött benne majdnem minden) kezdődött ez.
Az előző ilyen szörnyűséges időszak után jól lettem, volt egy nagyon jó szakasz az életemben, egy új és jó párkapcsolattal, anyagilag rendben, új dolgokba kezdtem, stb,
Közben jópár sirály CDt és Sanyis tanfolyamot végigcsináltam, traszra is szoktam menni (ezeket a háttér miatt írom), ez egybevágott azzal a vonallal, amit a kineziológusnál is jó útnak láttam-éreztem, meg amiket nála próbáltam, és ezeknél a meditációknál sose következett be semmi rossz érzés, negatív dolog utána sem egy esetben sem (ami lezajlik meditáció közben az ott lezajlik, utána nincs semmi kavar, ahogy annak szerintem lennie kell). De meglehet, amit most illetve még régen érintettünk téma, ami után ez az állapot bekövetkezett, az sokkal de sokkal mélyebb és jelentősebb, mint amik a többiben egy-egy témakör kapcsán érintésre kerültek, és így ezért ebből alakult ki most ez a megborulás mert ez volt kemény téma.
Egy pár hónappal ezelőtt elkezdődött egy leszálló ág, jelenleg munkám sincs pár hónapja, és teljes légüres tér van körülöttem, de ez még nem jelentett nehézséget, terveim voltak, majd kb. 3 hónapja kezdődött egy problémám, valami a felszínre került teljesen és annak a megoldási kísérlete - vezetett meditációban - után kezdődött most ez.
Bárkitől akinek van tapasztalata e témában, várok választ, nagyon keresem most erre a megoldást. Magánban is lehet, de akár ide is, ha hasznos másnak is.
Egész konkrét megoldásjavaslat kéne arra, hogyan lehet a kontrollt visszaszerezni ilyen esetben? Máshonnan is próbálok ilyen iránymutatást beszerezni, a kineziológusom is jár utána, de én magam is próbálok. Tapasztalatom nincs mert az előző idején még nem volt ilyesmiben, és az egyszer csak elmúlt kb., de ezt most NEM szeretném kivárni, mégha megint így is lenne.
Köszönöm.