Égilény teljes hozzászólásai | Önmegvalósítás.hu

Égilény teljes hozzászólásai

Hozzászólás Edit link Comment Widget
"Természetesen vannak olyan Emberek is, akik nem fogadják el,
2012. jan. 26. csütörtök 20:44
/Ingyen ölelés/

"Természetesen vannak olyan Emberek is, akik nem fogadják el, ezt természetesen tiszteletben tartjuk és udvariasan további szép napot kívánunk Nekik. Fontos hogy ne gondoljunk semmit sem róluk, mert a gondolati energiával csak ártunk. Küldjünk áldást rájuk, mert szükségük van rá."

Ebben a három sorban már benne is van, hogy az elme mégis gyártott róla valami elméletet.. Sokan ölelnek vissza,mert nem mernek szólni.

A szeretetben nem kötelező az ölelés (bárkivel).

Az ölelés pedig még nem feltételez szeretetet.

Túl sok a bal agyféltekés ember..És ettől nem fog semmi változni. Lehet hogy Amerikából jött a dolog? :)

Igazad van, figyelnem kell. :)
2012. jan. 24. kedd 20:23
/Ambivalencia/

Igazad van, figyelnem kell. :)

Azt tedd meg, amit érzel. Úgy is lehet erélyes lenni ha kell,
2012. jan. 19. csütörtök 14:24
/Lakótárs.../

Azt tedd meg, amit érzel. Úgy is lehet erélyes lenni ha kell, hogy nem keversz le valakinek egy jó nagyot.
Látod, nem csinál semmit, mégis totál ki vagy akadva tőle, és eljátszod, hogy nem. Olvastam valahol, jobb ha valaki bűnös, mintha képmutató. Nem csapd be magadat, légy jelen amikor kell, és azt tedd, ami belülről irányíit.
Ha teheted olvasd el Osho: Meismerés c. könyvét. Ott le van írva, milyen módon csinál egy ember bolondot a másikból, ha tudattalan ls nem figyel.
Ha felismered a játszmát, tenni kell róla, hogy befejeződjön.

üdv, Égi

Talán meg tudod győzni a párodat, hogy a múlt helyett a jelenre
2012. jan. 18. szerda 21:18
/Egy reménykedő feleség/

Talán meg tudod győzni a párodat, hogy a múlt helyett a jelenre koncentráljon, veled együtt. A múltat nem lehet átírni, nem lehet visszamenni és meg nem nyilvánulttá tenni a dolgokat.
Sokan vettek fel kölcsönt, nem azon kell sopánkodni, hanem a megoldáson. A múlton való rágódás elveszi az energiát, amire most van szükség.
Lehet hogy felébredt benne a féltékenység, ha látja, hogy sikeres vagy. Amit lehet, együtt kell csinálni, hogy közös pozitív élmény legyen belőle, ami mindkettőtöket feltölt.
A nehézségeken sokszor könnyebb együtt túljutni, családi összefogással. A gyereket is bele lehet vonni, megtanítani neki, megmutatni, milyen az élet, hogy már most átlásson sok mindent, és később ne kövessen el felelőtlenül hibákat, ha lehet.
Egy gyerek is kinyílik, ha észreveszi hogy a szülei őt is figyelembe veszik. Megkérdezik a véleményét.

Az egész családnak jót tesz, ha szeretettel összeül, és meg hányja veti a dolgokat, lehetőleg a problémára koncentrálva, és kihagyva az érzelmek eluralkodását. Pénzügyi dolgokat csak reálisan és meggondoltan lehet megoldani.

Itt egy link eladósodottaknak, meg azoknak is, akik el akarják kerülni a jövőben.

http://www.tothandras.hu/blog/index/2008-12-29/hogy-masszunk-ki-a-szarbol/

Sok sikert, szia :)

Kedves Aditi! Eléggé hasonlít a helyzetünk. Szerintem is a
2012. jan. 18. szerda 20:52
/Kit vonzunk be?/

Kedves Aditi!

Eléggé hasonlít a helyzetünk.
Szerintem is a gyermekkorból is eldulhatott a dolog. Vagyis a lélek mélyén abba született bele.
Nálam is lehet valami defekt, az én gyermekkoromban a passzív elnyomás megvolt a szülők részéről.
Milyen igaz, így kiegészítjük egymást. A kapcsolataimban mindig ez volt a probléma. A nyílt vagy rejtett irányítás. Nagyon észnél kell lennem, hogy az önbecsülésem helyre kerüljön, és figyelnem kell, hogy ne tudjanak irányítani.
A másik, utána olvastam, vannak Casanova típusu férfiak. Nekik meg folyamatosan ismerkedési kényszerük van, közvetlenek, barátkozósak, lelkiznek, intelligensek.

Azon fog múlni a dolog, milyen vastag a cérna? :) Nálam.

Jó kérdés, miért kerültünk ebbe a szituba.?? :) Erre még nincs
2012. jan. 16. hétfő 20:28
/Kit vonzunk be?/

Jó kérdés, miért kerültünk ebbe a szituba.?? :) Erre még nincs válasz.

Jól látjátok..
2012. jan. 16. hétfő 20:26
/Kit vonzunk be?/

Jól látjátok a dolgokat.

Nem szülői minta alapján van szerintem, hanem mint elvált szülők gyereke, nem kapott elég figyelmet.
Talán ebből indul ki a mások segítésére az igény..
Nem az a baj, nincs ezzel semmi bajom. Ti is segítetek itt egymásnak, válaszoltok a kérdésekre, véleményt írtok. Én is szeretek ilyesmivel foglalkozni.
Engem az zavar, hogy a dologból egy idő után érzelmi kötődés indul be a másik félnél (feleknél).
Így arra következtetek, hogy a segítség nem csak a problémára korlátozódik, hanem érzelmi kötődéssé alakul, ami kóros. Nem kötődhetek mindenkihez akinek segítek, pedig szívből teszem én is, emberségből, felebaráti szeretetből, mint Ti. Önzetlenül.
Az érzelmi belevonással van probléma, amikor másokban ébred ezért érzelmi kötődés iránta. Ez zavar. Mert gyanakszom, hogy talán eltúlzott a segítség, vagy túl közvetlen a stílusa a páromnak, és ezáltal félreérthető lesz a dolog.
Amikor megismertem ugyanilyen volt. Azóta pedig visszavett magából, de még mindig gyanakszom időnként.
Az a baj, sok az egyedülálló nő, tele problémákkal, aztán ott egy intelligens férfi akivel lelkizni lehet, és mindjárt rá akarnak mászni.

Köszönöm a válaszaitokat. :)

Szerintem már gyermekkorban meg vannak ezek a tulajdonságok az
2012. jan. 14. szombat 13:35
/A maximalizmus levetkőzése/

Szerintem már gyermekkorban meg vannak ezek a tulajdonságok az emberekben. Hála Istennek soha nem voltam törtető típus, soha nem érdekelt hogy mások jobbak vagy rosszabbak.
Viszont másoknak volt problémájuk velem. A tökéletes kolléganőm mégis engem irigyelt, mert én természetes tudtam lenni, ő meg a természetes helyett tökéletesre akarta formálni magát. Ettől folyamatosan rosszul érezte magát, mert nem tudta mi a titkom. Hát SEMMI. Ezt másolják le. Viszont az irigységével meg tudta keseríteni az életemet.
A szorongás lehet veleszületett, vagy a szülőktől eltanult, nem felnőttkorban alakul ki. Csak komoly önismerettel lehet megszabadulni tőle, miután valaki felismeri hogy lehet hogy nem másokban kell a hibát keresni, hanem saját magában.

A párom is ilyen. Tökéletes akar lenni. Keretek közt él, magának
2012. jan. 14. szombat 13:28
/A maximalizmus levetkőzése/

A párom is ilyen. Tökéletes akar lenni. Keretek közt él, magának csinálja,és én kezdek fulladozni.
Mert nem arról van szó,hogy hanyagnak kell lenni, hanem arról, hogy az állandó kényszer a tökéletességre megmerevíti az embert. Elkezd poshadni valami. Leáll az energiáramlás, csak mereb szabályok.
Ez nagyon ártalmas kényszer. És sajnos náluk nem is tudatos ez, mert észre sem veszik. A kevesebb nem jó, nem elég. De nem lehet a csúcsra jutni, mert az egonak nincs csúcs, mert mindig följebb és följebb kapaszkodik.
Ezek az emberek nem tudják elfogadni magukat, valamit mindig ki akarnak javítani, azt is amit nem kellene.

Kedves Kati! Ez egy szuper video! Én úgy megkönnyebbültem!!! :)
2011. dec. 12. hétfő 10:59
/Ti is érzitek?/

Kedves Kati!

Ez egy szuper video!

Én úgy megkönnyebbültem!!! :) Lehet hogy a látásmódommal van probléma?

Égilény