2011. január 23.

Üdv Neked, Kedves Olvasó!

Megérett bennem a döntés és végre elszántam magam, hogy én is blogot írjak! A gondolat már nagyon régen megfogalmazódott bennem, csak valahogy az ötletet nem követte tett! Én nagyon szeretem mások tapasztálasait, élményeit olvasni. Sokat tanulok belőlük. A másik dolog amiért írok, hogy kiírjam magamból az érzéseket, tapasztalatokat. Az elmúlt évben nagyon sok minden történt velem, nagyon sokszor éreztem úgy, hogy annyira szeretném kibeszélni magamból. Vágyok arra, hogy találjak én is egy „mester-t” akivel az élményeimet megbeszélhetem, esetleg utat mutat a hogyan továbbra. Remélem igaz az a mondás, ha a „tanítvány készen áll a mester megjelenik”. Úgy tűnik nem állok készen, vagy nagyon vágyom rá és ezért késlekedik, mindenesetre a blog írásban érzem azt, hogy „ nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”. Fogalmam sincs mikor-miről fogok írni, mindenesetre szeretnék naplót vezetni.

Az életem 5 évvel ezelőtt változott meg, amikor egy párkapcsolatból az agykontroll segítségével sikerült kilépnem. Azóta keresem az utam, hogyan tudnék fejlődni és kihozni az életemből a maximumot. Tanultam önismeretet, kb. 3 éve jógázom, egy-két éve pedig a deeksha és a spirituális választerápia is része az életemnek. Igazából nem tudnám megmondani, hogy melyik hat jobban rám, talán így mind együtt. Mindenesetre tavaly február óta sok minden felgyorsult az életemben. Sok élményem, álmom volt, amelyek nagyon meghatározóak voltak számomra! Azt tudom, ha foglalkozom magammal, rendszeresen meditálok, jógázom, akkor az események felgyorsulnak körülöttem. Ahhoz, hogy önmagammal foglalkozzak pedig idő kell!

Természetesen az élet tálcán kínálta a megoldást, amit nagyon nehezen, de végül is elfogadtam. A munkahelyem felkínálta azt a lehetőséget, hogy a cég külföldi központjában dolgozzam. Lehetőség és kihívás egyben. Amikor először hallottam a lehetőségről, akkor nagyon őszintén egy egyszerű kérdést tettem fel magamnak: Mi dolgom nekem kint? A válasz nagyon egyértelmű volt: EGYEDÜL! Tudtam az élet lehetőséget ad arra, hogy elvonuljak kicsit és csak magammal foglalkozhassak. Természetesen dolgozom is, de amennyiben napi 10 órát dolgozom és esetleg barátokkal is találkozom, még akkor is rengeteg időm van arra, hogy csak magammal foglalkozzam. Nagyon nehezen hoztam meg a döntést, de elfogadtam a felkínált lehetőséget. Aktuális párkapcsolatot távkapcsolattá alakítva, belevágtam az „egyedül létbe”. Január eleje óta vagyok kint és ha most hazamennék már akkor is megérte volna! Úgy érzem a véletlenek, az univerzum hozott ide, hogy tanuljak, fejlődjek és változzam. Az itt megélt élményeimet, tapasztalataimat szeretném leírni ebben a blogban. Talán a múltról is írok majd ami idehozott!

Folyt. köv.