Este elmentem az első "spirituális" előadásomra. Érdekelt a téma, egy fizikus beszélt a tudomány és a spiritualitás kapcsolatáról. Az előadást Andreas K. Freund tartotta, aki Grenoble-ban dolgozik egy kutatóintézetben. Elmesélte, hogy több nemzet dolgozik itt együtt, és hogy ez mennyire és mennyire érdekes. Igen, szép is ez a világ. Amikor összefogunk és együtt szeretnénk felfedezni, azt ami van.... Az előadás szlogenje megszólított.... "hinni kell a láthatatlanba, hogy meglássuk a hihetetlent"..... Megbeszéltem magammal, hogy az idegen nyelv ellenére el kell mennem ezekre az előadásokra, mert ki tudja.... érezhetek valamit, sok mindent érteni is fogok.... és minden egyes alkalommal tanulok is....ez biztos.

Elvitt a párom autóval, kértem várjon egy kicsit míg kiderítem, hogy vehetek-e a helyszínen jegyet.... én voltam az utolsó, akinek adtak jegyet, mert látni akarták mennyi foglalás van, van-e még szabad szék.... szóval szóltam a páromnak, megkaptam a jegyet, de még várnom kell, hogy "széket" is tudnak-e adni.

Egyrészt zavart, hogy a páromat várakoztatom, valahogy nem szeretem, amikor valaki nekem tesz "szívességet" .....legalábbis rájöttem, hogy ez zavar engem. Másrészt meg ideges lettem a szervezés miatt. A foglalt jegyeseknek megmondták, hogy hova ülhetnek. Minden széket megcímkéztek. Kis papírlapot ragasztottak a szék hátuljára, hogy hányadik sor, hányas szék (kézzel írt papír volt :-) .... és mindenki oda ült le, ahova kiosztották .... Természetesen egy idő után elvesztették a fonalat a kiosztásban, mit osztottak ki - hol van üres szék..... mert van, aki többet foglalt, de a végén egyedül jött...vagy esetleg el sem jött ....és ezért nekem, aki foglalás nélkül érkezett, várakoznom kellett..... marad-e hely? .... Éreztem, hogy az egóm ideges.... micsoda szervezés......arról nem is beszélve, hogy fél 8-ra hirdették meg az előadást és fél 8 után még mindig "foglalásos" vendégek érkeztek....ufff....az biztos, hogy itt sokkal lazábbak az emberek....legalábbis szerintem.... éreztem, hogy legszívesebben visszakérném a pénzt és elmennék.... de éreztem az energiát is magamban... lángolt az arcom. Nálam ez mindig jót jelent, erőt érzek, energiát....úgyhogy elfogadtam az egóm felháborodását, megfigyeltem és türelmesen vártam.....

Természetesen kaptam helyet..... Az előadás 1-2-3 egyesület szervezésében került megszervezésre, úgyhogy elképzeltem a szervezőket, ahogy kitalálják az ültetést, ahogy készítik a kis címkéket, megírják, felragasszák..... szóval munkát adtak valakinek, lehet élvezték is....együtt voltak..... szóval jól van ez a szervezés, ahogy van.....

Az előadás érdekes volt, sok-sok dolgot értettem .... sok-sok dolgot nem értettem .... megérte...
Ami azóta is foglalkoztat... mutatott egy képet, ami egy kép, de ha jól megnézzük, akkor két kép....egy idősebb és egy fiatalabb nő képe....amikor megláttam a képet, az idősebb nőt azonnal megláttam....próbáltam nézni a képet, mit láthatnék még....de semmi....egyszerűen én csak az idősebb nőt láttam meg...mivel nem mutatta meg a rajzon, hogy hogyan is láthatnám a két nőt....így maradtam....csak az idősebb nőt láttam.... és azóta is foglalkoztat, hogyan lehetséges ez....hogy, hogy nem láttam....miért láttam csak egy nőt.....és vajon, hogy függ össze ez a látásom azzal, hogy hogyan látom és érzékelem a világot.....

Arra is gondoltam, hogy legközelebb a kollégáimnak is jelzem, ha valahova megyek.... ki tudja, lehet érdekel valakit....
Amit még megfigyeltem.... hogy a résztvevők inkább a közép és idősebb korosztály voltak.... lehet őket jobban érdekli ez a téma .... ezt már a jógán is észrevettem...több az idősebb a csoportban.....
Feliratkoztam az egyesületek hírlevelére is, így talán első kézből értesülhetek a programokról....a lehetőségek száma itt azért kevesebb, mint amihez Budapesten szoktam.......