Az előítélet zártság, egy előzetes képet rakunk a saját szemünk elé, ezáltal az egó nyugodtan "hátradőlhet", nem kell melóznia..

Az előítéletnélküliség, az abszolút figyelem és nyitottság állapota. Amikor a figyelmedet ráfókuszálod valamire százszázalékos nyitottsággal, előítéletmentesen és cserébe az a valami megnyílik, megmutatkozik előtted. Ha élő az a dolog, akkor szinte lüktet, él, lélegzik, ragyog, "táncol".

1- Rész-A nagy Eposzok és feldolgozásaik.
Rámajána, Máhabháratha, Srímad Bhagavatam, -csak egy pár India nagy és ősi

Az életem a férfienergiák el és befogadásáról szólt eddig. Fiúk, férfiak között nőttem fel. Számomra befolyásoló volt az Édesapám és a Bátyuskám által mutatott minta. Az utcában is csak fiúkkal tudtam játszani egészen 13 éves koromig. Akkor a szomszédba egy új család költözött, akiknek lányuk is volt, de ő is afféle „fiús” lány volt inkább. Fiúgyereket neveltem fel. Ezek után úgy gondolom, hogy elmondhatom teljesen el/befogadó vagyok a férfi energiákra.

- „Indulj már!” – üvöltenek rám. Megpróbálom mozdítani a jobb lábam, nem megy. A balt, de az se sikerül. Lepillantok a lábamra, hát látom, hogy térdig be van betonozva.
- „Szeress, ölelj meg!” - kérik kedvesen. Mozdítanám a kezem, de ólmos súlyok húzzák lefelé.
- „Nyugodj meg!” – mosolyognak rám.
- „Jó.” – egyezem bele, de eközben kalapáló szívem majd kiugrik a helyéből.

- „Nem is hallod, amit mondunk!” – szűrődik a szemrehányás valahonnan a távolból.
- „Dehogynem!” – kiabálom, hogy túlharsogjam szívem zakatolását, de senki nem figyel rám.

Aki még nem tud meditálni, annak leírom hogy mit kell tennie - ha beáll közénk - 2008.08.16-án 12:20 és 12:46 között. A linkhez képest azért módosítottam egy kicsit az időintervallumot, mert 12:46 után már nem lesz oly segítő hatású a meditáció, mint előtte.

Mi mindenre jók a kérdések. Aki kérdez tájékozottabb, mint aki mindig válaszol. Aki kérdez irányítja a diskurzust.
Sokaknak jelent problémát, hogy nem tudnak kérdezni. Miről beszélgessen két idegen? Mit kérdezhetnek egymástól?

Én azt állítom, hogy nincs olyan helyzet amelyben ne lehetne egy kérdést megfogalmazni.

Azt gondoltam ki, hogy leírok egy mondatot, és akinek kedve van egy ilyen játékhoz, tegyen fel kérdéseket a mondat tartalmával kapcsolatban és aztán a mondattal kapcsolatos kérdésekre újabb kérdéseket fogalmazzunk meg...

Kitűnő önfejlesztő tréningként is fel lehet fogni :))