Azon gondolkodom napok óta, milyen mértékben van bennem a bizalom és a bizalmatlanság.
A mérték attól is függ, hogy kiről, miről van szó. Milyen dologgal, élethelyzettel, vagy, hogy kiről, gondolkodom, gyermekről, barátról, munkatársról, idegenről, vagy a kedvesemről.

Van olyan helyzet amiben, akivel teljes a bizalmam, már szinte a naivságig. Sajnos olyan is van, mikor alaptalanul bizalmatlan vagyok.
De mivel megtanultam, hogy hallgassak a megérzéseimre, bizony nehezen engedem el a bizalmatlanságot még akkor is, ha az adott pillanatban alaptalannak tűnik.

nem tudom mennyire ismeritek a memetikát,gondolom nem nagyon.
a wikipédiában el lehet olvasni részletesen is, én most csak részbemutatót tartok:

ahány ember annyiféle személyiség,észjárás.
ahányféle személyiség,észjárás,annyiféle világkép,világnézet.
az ember -mármint a mai egyszemélyes csoport- alap tulajdonsága,hogy rivalizál a többivel.
és a világnézetét is versenyezteti (ezt csináljuk mi is itt).