Mindenféle | Önmegvalósítás.hu

Mindenféle

Vasárnap reggel nagy tervekkel ébredtem..., valami finomat reggeliznék, mi is legyen az? Aszalt paradicsom, olivabogyó, pestoszósz, vaj és tejföl, isteni fincsi kenyérre kenhető krémet kaptam. Erőteljes ízű volt, de ízlett és csak ettem, ettem... Már akkor éreztem, hogy ez talán sokkolni fogja a gyomromat. Estére realizálódott is ez az aggodalmam. Eleinte csak kevésbé, majd egyre jobban fájt a gyomrom és émelyegni is kezdtem. Mikor már órák óta ebben a kínzó állapotban voltam, úgy döntöttem, hogy elég volt és belemegyek ebbe az émelygős, borzasztó rossz közérzetet adó állapotba.

Még tavaly nyáron újra elkezdtem az argentin tangó alapjait. Olyan emberek tanítottak ezúttal, akik hagytak bőségesen időt az összehangolódásra, és a vezetés „lélektanára”.

Gyerekkoromban volt egy apró balesetem, amiben a testem nem sérült meg, de csak egy hajszálon múlott minden, viszont ami közben történt az nagy hatással volt rám.

Szóval a baleset pillanatában leperget az életem, 8-9 éves lehettem, de mégis hosszúnak tűnt, de ugyanakkor az idő mintha állt volna, a következő ami mély nyomot hagyott még bennem, hogy mintha belekerültem volna mindenbe, azaz minden részévé váltam volna, hallotam ahogy rohannak a nagyszüleim felém, de mintha velük lettem volna és a gondolataikban is egyben, de ugyanakkor a környezetm minden részében is éreztem volna magam.

Amikor útrakelünk önmagunk felé, vágyainktól vezérelve, az egész " világ" összefog, hogy segítsen bennünket. Lépten - nyomon élmények sokasága tanít, visz előre minket. Ezek a tanítások néha kellemesek, néha megrázóak. És sokszor akkor érkeznek amikor a legkevésbé várjuk őket.

bicikli.JPG

Kedves ismerős és ismeretlen barátaim!

Én bizony gyakran beleesem abba az élethelyzetbe, vagy hibába (?) hogy hajlamos vagyok lehúzni vagy alulértékelni saját képességeimet, viselkedésemet, reakcióimat szinte állandóan figyelem és hát gyakran megállapítom, Kriszti bizony te még nem vagy sehol.
Ezt csak azért írtam előlegbe, mert a mai nap a következő dolog történt és kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Miért félünk a változástól? Miért félünk kilépni egy kapcsolatból, még ha belül érezzük is, hogy ennek a kapcsolatnak vége? Miért félünk kilépni a munkahelyünkről, ha már szenvedünk? Miért olyan nehéz elengedni valakit, valamit, vagy egy megszokott élethelyzetet?

A változástól való félelmünk legfőbb oka az, hogy ragaszkodunk, birtokolni akarunk. Nem merünk az ismeretlenbe fejest ugrani, nem merünk belevágni. És akarunk egy köztes átmenetet. Tudni akarjuk mikor, mi lesz. Amit ismerünk, még ha nagyon rossz, akkor is inkább ragaszkodunk hozzá, mint hogy az ismeretlenbe belevágnánk.

Üdv!

Sajnos megint baromságokon jár az eszem,de kinek nem??

Ram Tzu tudja:

Bedőlsz a hízelgésnek.

Imádod azt hallani,
Hogy te nem vagy más, mint:

Tiszta szeretet
Végső Jóság
Tökéletesség
Isten
Minden, mi Csodálatos és Értékes

Olyan mesterekhez rohansz,
Akik biztosítanak afelől,
Hogy nem az a közösnéges
Kis seggfej vagy,
Akinek titokban tartod magad.

De tudod mit?

Az a Te, amiről ők beszélnek,
Nem te vagy.

Már hetek óta másfél órámba is belekerül ébredés után, hogy "átjöjjek".
Csörög az óra, felkelek, leütöm, visszafekszem, mert még nem végeztem az odaáti dolgaimmal, és próbálom lezárni az odaáti teendőimet, és próbálok rájönni, ki vagyok ideát, hol vagyok, melyik bolygón, és mit keresek itt, milyen nap van...

Ez mit jelent, vagy baj-e?
Tinektek is így megy-e?

Lehet-e egy felnőtt olyan szabad mint egy gyermek?
Gyermekkoromban nem volt más dolgom mint játszani, mert a szülők biztosították mindazokat a feltételeket, amelyek ezt lehetővé tették.
Felnőttként már magamnak kell biztosítanom azokat a feltételeket, amiket akkor a szülök biztosítottak a számomra. De azáltal, hogy felnőttként már magamnak kell biztosítanom, már meg is szűnik az a szabadság ami gyermekként körülvett.

Sziasztok!

Mostanában elkezdtem olvasni Kurt Tepperwein - Savtalanítás - A Fiatalság forrása c. könyvet és elgondolkodtam, hogy vajon mennyi lelki ok állhat a betegségeink mögött és mennyi a helytelen életvitel miatt... Ahogy a könyvet olvasom, ahogy kikövetkeztettem a második lehetőséggel többet ártunk magunknak... Mivel TEST-LÉLEK-SZELLEM kombó van, azért fontos a testtel is foglalkozni, szerintem, ezért is merem ide írni ezt a bejegyzést...