Azt kérdezi tőlem a Webmester, hogy Élem az életem? Ez elsőre bármennyire is döbbenetes kérdésnek hangzik, sajnos nem az.
Mert van, hogy hosszasan a más gondjaival, problémáival foglalkozom, tehát ekkor nem a saját életemet élem, hanem az övét. Van, hogy valamit tökéletesen szeretnék csinálni, ez is valami olyan belső elvárás lehet, aminek valószínűleg köze sincs hozzám.
Van, hogy valamit félek megcsinálni, ezért az elkezdését elhalasztom arra az időre, amíg össze tudom gyűjteni a lelkierőimet, hogy akkor kezdjek bele.