A "Boszorkányüldözés a Magyar Királyságban" második előadás szerves folytatása az első előadásnak. Pontosan azokra a különbözőségekre helyezve a hangsúlyt, amelyek miatt mások, - kivételek - voltak a magyar boszorkányperek. Történeti áttekintést kapunk itt is. Árpád-házi királyaink un. boszorkány-törvényeinek néhány passzusával is megvilágítva a középkori Magyarország urainak felfogását a boszorkánykérdésről.
Az európai boszorkányüldözés kialakulásának történelmi okai és sajátosságai Európa kora-középkori államaiban. Rávilágítunk a történelmi körülményekre és a társadalmi, vallási és gazdasági okokra, amelyek az üldözésekhez vezettek.
A boszorkányüldözés történelmileg igazolt tényeit ismertető előadás, érdekes, - a ma embere számára gyakran megnevettető - idézetekkel alátámasztva.
Az egyetlen magyar alapítású és máig működő több mint 700 éves férfi szerzetesrend, mely 13. századi megalakulása óta szétválaszthatatlanul összefonódott mind a magyar mind a lengyel történelemmel. A rend hazai virágzásának és többek között budaszentlőrinci főkolostorának is a mohácsi vész valamint a török betörés vetett véget, de mint az ország, ők is átvészelték a török időket.
Szent László királyunk a magyar történelem legnagyobb alakja 940 évvel ezelőtt került a trónra. A korabeli Európa legnagyobb tekintélyű uralkodója volt, ezért őt akarták megválasztani a meghirdetett keresztes hadjárat vezéréül, de halála miatt ez nem valósulhatott meg. A szent király alakja a középkori templomi freskókon szinte mindenhol megtalálható. Az előadás számbaveszi a Szent Lászlóról szóló legendákat és több évtizedes kutatómunka után egy válogatást tár elénk azokból a középkori templomokból a Kárpát-medencében ahol a szent király alakja freskókon máig megtalálható.